A magyarok 80 százaléka szerint az elmúlt 20 évben Magyarország számára az uniós tagság összességében előnyös volt – derül ki a Policy Solutions most megjelent Mérlegen az Európai Unió című elemzéséből. A Bíró-Nagy András, Molnár Kristóf és Varga Attila által készített kutatást szerint politikai preferenciától függetlenül minden csoportban kétharmados vagy azt meghaladó többség gondolja így.
A Policy Solutions korábbi felméréseivel összhangban Emellett a magyarok harmada szerint a fizikai határok eltörlése, a szabad mozgás lehetősége a 20 éves tagságunk egyik kiemelkedő előnye. Ezt szorosan követi a külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége. Az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest a szabad mozgást 3 százalékponttal többen, míg a munkavállalás és tanulás szabadságát 6 százalékponttal többen emelték ki.
A tagság hátrányait tekintve a tavalyi évhez hasonlóan a túlzott szabályozás végzett a lista első helyén (23 százalék). Míg a kutatók 2019-től kezdődően folyamatosan azt tapasztalták, hogy a migráció kérdéskörét egyre kevesebben említik a hátrányok között, 2024-ben a migrációhoz kötődő válaszok ismét növekedtek. A dobogó harmadik fokán az áll, hogy a megkérdezettek 14 százaléka szerint a vágyott gazdasági fejlődés és a nyugat-európai életszínvonalhoz való felzárkózás eddig elmaradt és jelentős gazdasági egyenlőtlenségek vannak, például a képzettek kivándorlása, az európai összehasonlításban alacsony jövedelmek és nyugdíjak, illetve a leszakadó régiók problémája.
Még mindig jobban bízunk az uniós intézményekben, mint a hazaiakban
A megkérdezettek 68 százaléka szerint a magyar gazdaság jelentős mértékben profitál az uniós tagságból. A legtöbb kritikus vélemény a kormánypártiak és a baloldali pártszövetséget támogatók körében található, de náluk is kétharmados az egyetértők aránya. A Tisza Párt (80 százalék) és a Mi Hazánk (73 százalék) szavazóinak még határozottabb többsége ért egyet az állítással.
A magyarok fele gondolja úgy 2024-ben, hogy több pénz érkezik hazánkba az EU-tól, mint amennyit befizetünk, viszont minden harmadik válaszadó szerint már nettó befizetői vagyunk az uniós költségvetésnek, további 15 százalék pedig bizonytalan a kérdésben. Bár a felzárkóztatási és a helyreállítási forrásokhoz egyáltalán nem fért hozzá Magyarország a különböző jogállamisági tárgyú uniós eljárások miatt, de így sem lett befizető tagállam 2023-ban, még időszakosan sem.
Azzal, hogy Magyarország nettó befizető, a kormánypárti választók 54 százaléka ért egyet, a DK-MSZP-P szavazóinak pedig a 40 százaléka. A Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatóinak kétharmada szerint az ország továbbra is nettó haszonélvezője az uniós költségvetésnek.
Mindhárom intézmény esetében jelentősen magasabb a magyarok bizalma, mint a magyar bíróságokban (40 százalék) és az Országgyűlésben (35 százalék). Az elmúlt három év eredményeit nézve arra lehet következtetni, hogy a meglévő bizalmat az uniós intézmények felé nem rontotta az elmúlt években felerősödött euroszkeptikus kormányzati kommunikáció, viszont a semleges véleményen lévők gondolkodását tudta formálni negatív irányban.
Mit képvisel az EU?
A magyarok szerint a három legfontosabb érték, amelyet az EU képvisel
- a gazdasági fejlődés,
- a béke,
- valamint a demokrácia és jogállam védelme (32-35 százalék).
Előbbieket szintén jelentős számú említéssel követi az unión belüli munkavállalás, tanulás és utazás szabadsága, az emberi jogok, illetve a klímaváltozás elleni harc (25-29 százalék).
A sorrend az egy évvel korábbi eredményeinkhez képest lényegesen megváltozott:
- 2023-ban a legtöbben a demokrácia és jogállam védelmét,
- az unión belüli munkavállalást,
- a tanulás és utazás szabadságát,
- valamint az uniós állampolgárok életszínvonalának javítását
tartották az EU által leginkább képviselt értékeknek. Az elmúlt egy évben közel duplájára emelkedett a gazdasági fejlődést megjelölők száma, és a békét is harmadával többen választották, mint egy éve.
A jelenleg képviselni vélt értékeken túl azt is vizsgálták, hogy a közvélemény szerint melyek azok az értékek, amiket a jövőben kiemelten kellene képviselnie az Európai Uniónak. A megkérdezettek 55 százaléka a békét említette, ami mellett 36 százalék a gazdasági fejlődést, 30 százalék pedig a demokrácia és jogállamiság védelmének képviseletét sorolta előre. A válaszadók nagy arányban említették ezen felül az uniós állampolgárok életszínvonalának, az emberi jogokat és a tagállamok közötti fejlettségi különbségek csökkentését is. Összességében megállapítható, hogy az ukrajnai háború egyre erőteljesebb hatással bír a magyarok EU-val kapcsolatos elvárásaira, mert 2019-ben a válaszadók 30 százaléka, tavaly pedig 44 százaléka említette a békét, mint képviselendő értéket.
Az Európai Unió globális világrendben betöltött szerepe kapcsán a demokratikus értékek védelme mellett sokan gondolják, hogy az EU-nak egységes gazdasági blokként kellene működnie a világgazdaságban. Ugyanennyien mondják, hogy az Európai Uniónak egy olyan jóléti államnak kell lennie, ami a közszolgáltatások színvonalában és a társadalmi igazságosság előmozdításában jár az élen (35-35 százalék).
Mire költsük az uniós forrásokat?
A magyar társadalom számára egyértelműen az egészségügy fejlesztése a legfontosabb terület: ezt a válaszlehetőséget a válaszadók 53 százaléka említette a három legfontosabb terület egyikeként. Ezt követi magyar oktatás és tudományos élet fejlesztése, illetve a hátrányos helyzetű magyarországi régiók, leszakadó települések felzárkóztatása (25-29 százalék). Számottevő az említettsége továbbá az infrastrukturális fejlesztéseknek, a nyugdíjak megemelésének és a magyar vállalkozások támogatásának, munkahelyteremtésnek. A magyarok prioritásainak végén a honvédség és a rendőrség fejlesztése, a civil szervezetek és az egyházak, illetve a digitalizáció (6-8 százalék) szerepel.
A fideszes, a tiszás és a DK-s szavazók válaszaiból egyaránt azt látjuk, hogy az egészségügy egyértelműen a legfontosabb terület, amelyre az uniós forrásokat fordítanák.
- A magyarok bő kétharmada szerint a kormánynak teljesítenie kell az összes meghatározott mérföldkövet az EU-s pénzügyi források újbóli felszabadítása érdekében (a Fidesz-KDNP szavazóinak 54 százaléka fontosnak tartaná ezt a pénzügyi források megszerzése érdekében).
- A megkérdezettek fele úgy véli, hogy az Európai Unió helyesen döntött, amikor felfüggesztette a közalapítványi egyetemek hallgatói számára az Erasmus programot (a kormánypártiak 40 százaléka is egyetért ezzel).
- A válaszadók 68 százaléka szerint Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez (a Fidesz-KDNP támogatói körében 56 százalék a csatlakozás pártján áll).
- A kutatásban résztvevők 62 százaléka szerint be kellene vezetni az eurót,
de 30 százalék nem ért egyet ezzel. Kifejezetten stabil támogatást jelent a magyar társadalom részéről az, hogy az elmúlt három évben folyamatosan 60 százalék feletti az euró bevezetésének támogatottsága, amelynek minden politikai táborban többsége van.
Párhuzamos világok
A hazai kormányzati kommunikációban gyakran elhangzó állítással, miszerint „a brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratukat” a megkérdezettek 52 százaléka ért egyet, míg 41 százalék nem. A kérdést immár harmadik alkalommal kérdezték EU-s attitűdkutatásaink keretében, eredményeik alapján pedig kijelenthető, hogy az állítással kapcsolatos vélemények megoszlása stabil. A Fidesz-KDNP szavazói körében elsöprő többségben vannak az állítással egyetértők: ötből négy kormánypárti megkérdezett azt valósnak véli, arányuk nőtt az egy évvel ezelőtt 74 százalékhoz képest. Az állítást legnagyobb arányban elutasítók a Tisza Párt szavazói: közel kétharmaduk (63 százalék) nem ért vele egyet.
A kormánypártiak esetében 82 százalékos az egyetértők aránya, a mi hazánkosoknál 56 százalék. A DK-MSZP-P és a Tisza Párt szavazóinál viszont az egyet nem értők vannak többségen, előbbinél 54, utóbbinál 57 százalékban.
a Tiszánál ugyanennyien vannak azok, akik szerint ez nem így van. A magyarok 49 százaléka nem ért egyet, 44 százaléka viszont elhiszi, hogy agymosás zajlik.
A megkérdezettek 49 százaléka hiszi el azt a sokszor megfogalmazott állítást, miszerint a keleti tagországok lakói csupán másodrangú állampolgárok az EU-ban, 45 százalék azonban nem így látja. A fideszesek 70 százaléka látja így, míg a Mi Hazánk szavazóinak 51 százaléka, a DK-MSZP-P támogatóknak 55 százaléka, a Tisza-szavazók 73 százaléka viszont ezzel nem ért egyet.
A válaszadók 49 százaléka bólint helyeslően arra, hogy „Brüsszelben olyan szabályokat hoznak, amivel szándékosan hátrányba hozzák a magyar vállalkozásokat”, 44 százalék viszont nem gondolja így. A kormánypárti megkérdezettek közel négyötöde van egyetértő állásponton, ami 6 százalékponttal magasabb, mint 2023-ban.
Soros elnökség és bővítés
Magyarország 2024. július 1-től az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét látja el fél éven keresztül, ezért a kutatók rákérdeztek arra is, hogy a magyarok az elnökség kezdete előtt mennyire voltak tisztában ezzel a ténnyel. A megkérdezettek mindössze 56 százaléka tudott választ adni a nyitott kérdésre, közülük pedig tízből heten tudták, hogy hazánk fogja ellátni a soros elnökségi feladatokat 2024. második félévében. A teljes mintának tehát összességében mindössze 39 százaléka tudta a helyes választ.
Az unió nyugat-balkáni bővítése a magyar kormány egyik legfontosabb célja, nézzük, ezzel kapcsolatban mi a választók véleménye. 2024-ben a leginkább támogatott tagjelölt ország Montenegró: 44 százalék támogatná a csatlakozását. A balkáni országot Törökország (42 százalék) és Szerbia (41 százalék) követi. A középmezőnybe tartozó országok esetében már egyértelműen a csatlakozást elutasítók vannak többségben: ide tartozik Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Moldova és Albánia. A legkevésbé támogatott tagjelöltek pedig Georgia, Koszovó és Ukrajna.
egy évvel ezelőtt a magyarok 51 százaléka ellenezte volna az ukrán csatlakozást, 2024-ben már 61 százalék. Az összességében elutasító véleményeken belül Ukrajna csatlakozásának megítélése a Tisza Párt szavazói között a legkevésbé negatív.
