Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert kérdezte Vadai Ágnes (DK) arról, milyen diplomáciai és államközi kapcsolatokat fejleszt az Orbán-kormány a 280 millió forintért megvett öt „csodazongorával”. Az ellenzéki politikus
felidézte, hogy az újabb vásárlást nem verték nagy dobra, az Átlátszó írta meg, hogy erről „kétezres” (nem nyilvános) kormányhatározatban döntöttek, ahogy arról is, hogy 190 millió forinttal támogatják a zongoragyártó céget is.
A vásárlás csak a közbeszerzési dokumentumokból derült ki. A Közbeszerzési Értesítő 2024. július 31-i kiadásában jelent meg, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) összesen öt darab Bogányi-zongorát vásárol nettó 279,5 millió forintért. Az MNV által beadott iratok szerint azért veszik a hangszereket, hogy
azokat diplomáciai és államközi kapcsolatok fejlesztésének céljából elajándékozza.
Az állam 2015-ben már vett tíz Bogányi-zongorát, tavaly is vásárolt egyet az új brüsszeli rezidenziába. Balog Zoltán még miniszterként jelentette be, hogy az illetékes Külgazdasági és Külügyminisztériumban született arról döntés, hogy a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium és a helsinki Sibelius Akadémia is kap Bogányi-zongorát. Azt nem tudni, hogy a mostani öt csodazongorát kinek adnák. A külgazdasági és külügyminiszter helyett a feladat- és hatáskörrel rendelkező Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter megbízásából Fónagy János azt válaszolta, hogy Bogányi Gergely Liszt- és Kossuth-díjas zongoraművész és a konstruktőrök egy csoportja egy minden tekintetben új, egyedi formájú és felépítésű zongorát épitett.
A Bogányi-zongora közel 20 éves fejlesztés eredménye. Egyszerre képes világszerte szimbolizálni a magyar innovációs
képességet és kulturális tradíciót. A zongorák alkalmasak arra, hogy Magyarország kulturális és innovációs hagyományait hirdetve erősftse nemzetközi kapcsolatait, írta az államtitkár.
