Maruzsa Zoltán, a köznevelésért felelős államtitkár, az Inforádiónak adott interjúban, részletesen beszélt a digitális eszközök használatának korlátozásáról, az orvosi igazolások feltöltéséről, a jogosítvány megszerzéséről, a pedagógusbér-emelésről és a tanárhiányról.
Maruzsa hétfőn az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt. A köznevelésért felelős államtitkárral készült interjút az Index foglalta össze.
A szeptemberi hőséggel nem sokat tud kezdeni a kormányzat, elrendelték, hogy hajnali szellőztetéssel hűtsék az épületeket, de, Maruzsa szerint, a diákokat hazaküldeni nem lehet, hiszen tankötelezettség van. Az iskolákban az igazgatók elrendelhetnek rövidített oktatást, ha nagy a forróság az épületekben. Hőségszünet helyett pedig az intézmények energetikai korszerűsítését várhatják a diákok és a szülők a kormánytól. Szerinte az új iskolaberuházások mind hűtésre alkalmas technológiával épülnek, a 70-es, 80-as évek épületei azonban, szigetelésük miatt is, alkalmatlanok erre. Itt esetenként kell megfontolni, hogy új épületre van-e szükség.
Az iskolai mobiltelefon-használat korlátozásában nagyobb mozgásteret kaptak az intézmények, hiszen oktatás céljából használhatók lesznek az okoseszközök. A tanárok, a rendelet értelmében, jogosultak lesznek beszedni őket. Emellett folytatódik a laptopprogram, melynek keretében újabb 125 ezer darabot osztanak ki az azt igénylőknek.
A háziorvosok, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Téren keresztül, a KRÉTA rendszerébe is fel tudják majd tölteni az igazolásokat, ami nagyban egyszerűsíti a szülők dolgát, bár továbbra is az ő felelősségük lesz orvoshoz vinni a gyermeküket, ha beteg.
A pedagógusbér-emelés 2030-ig fog tartani a kormány tervei szerint, melynek mindössze 12 százaléka európai uniós forrásból valósul meg. 2025-re pedig elérik a pedagógusok a diplomás átlagbér 80 százalékát. Viszont ez csak az átlagra vonatkozik, hiszen megindul a teljesítményértékelés is, amit egy őszi kormányrendelet fog szabályozni. Az így történő differenciálást követően az iskolaigazgatók gazdálkodhatnak az adott bértömeggel.
2024-ben 13 ezer embert vettek fel pedagógusképzésre, mely a második legnépszerűbb képzési területté vált, a pótfelvételi eljárásban még kétezer fő jelentkezett tanárnak. A képzés további rövidítését nem tervezik, a legrövidebb két féléves lesz, mely csak pedagógiai tantárgyakat tartalmaz. A pályát elhagyók aránya itt sem magasabb, mint más, európai országban.
Két új tantárgy került bevezetésre: állampolgári ismeretek (8. és 12. évfolyamon), valamint digitális kultúra, bár ezek nem az új tanévtől, hanem már korábban is szerepeltek. Utóbbi az informatika tantárgy kibővítése.
