A kötelező szűrések bevezetéséről a kormány nem tárgyalt, azokról döntést nem hozott
– tájékoztatta lapunkat a Belügyminisztérium, miután azzal kerestük meg a tárcát, pontosan hogyan fognak zajlani azok a kötelező rákszűrések január elsejétől. A június 9-ei önkormányzati és európai parlamenti választás másnapján ugyanis a kormány előterjesztett, majd pár nappal később az Országgyűlés meg is szavazott egy olyan salátatörvényt, amelyben szerepel, hogy Pintér Sándor egészségügyért is felelős miniszternek lehetősége van arra, hogy jövő év elejétől a 18 év feletti korosztály egy részének kötelezően előírttá tegyen eddig csak ajánlott szűréseket.
Július másodikán a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta A betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szűrővizsgálati rendszer elveiről elnevezésű koncepciót, amely három szervezett (azaz személyes meghíváson alapuló) vizsgálatot nevesített:
- a 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti méhnyakrákszűrése,
- a 45-65 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrése,
- az 50-70 év közötti férfiak és nők vastagbélszűrése.
A dokumentum véleményezési lehetősége bárki számára nyitott volt augusztus 1-ig, így azóta a kormány feladata, hogy rendeletet alkosson arról, pontosan milyen feltételekkel, hol, és hogyan működhet a szűrés. Azon túl, hogy a kormány még nem vette napirendre a kérdést, a Belügyminisztérium elárulta, hogy „a krónikus, nem fertőző betegségek (népbetegségek) megelőzését, vagy minél korábbi felismerését célzó szűrővizsgálatok rendszerének komplex fejlesztése folyamatban van.” Hozzátették azt is, hogy a megjelent szabályozás nem hozott változást a felnőttkori életkorhoz kötött alkalomszerű és a szervezett méhnyak-, emlő- és vastagbélszűrés tekintetében, melyek továbbra is önkéntesen vehetők igénybe. A szabályozás elvi felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
Rosszul állunk a szűrésekben
A három szűréstípus megnevezése korántsem meglepő: az emlő-, a méhnyak, valamint a vastagbélrák szűrésének szükségességéről már legalább két évtizede beszél a szakma. 2016-ban például az ÁNTSZ (amely 2018-ban lett Müller Cecília vezetésével Nemzeti Népegészségügyi Központ, majd 2023-ban Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ) is foglalkozott a népegészségügyi szűrésekkel, és már akkor is kifejezetten ezt a három szűrést említették.
A szervezett lakossági szűrővizsgálatoknak a rosszindulatú daganatos megbetegedések miatt bekövetkező halálozás mérséklésében vannak még kihasználatlan lehetőségei – írták akkor, hozzátéve, hogy a betegségteher mérséklésére hosszú távon a betegségmegelőzés, közép- és rövidtávon a szűrővizsgálat a legígéretesebb stratégia.
