„Ment az üvöltözés, hogy nyeljük le a Klára fejét” – így nézett ki belülről Karácsony kampánya  

• Karácsony Gergely 2019 után június 9-én másodszor is győzött a főpolgármester-választáson.
• Noha közel 18 ezer szavazattal többet kapott, mint öt éve, mégis háromszáznál kevesebb szavazaton múlt Karácsony sikere, talán egész politikai pályája. 
• A szoros verseny csak egyrészről származott Vitézy Dávid jó kampányából és Szentkirályi Alexandra visszaléptetéséből. Az ellenzéki kampány színfalak mögötti konfliktusai is csökkentették a főpolgármester korábban kényelmesnek tűnő előnyét. Egy stábtag szerint a Karácsony-kampány „olyan volt, mintha levegőben tankolnánk a repülőt.”
• Az elmúlt hetekben a fővárosi kampány tucatnyi szereplőjével beszélgettünk, hogy minél pontosabban megrajzoljuk, mi vezetett oda, hogy hivatalban lévő Karácsony majdnem belebukott lefutottnak tűnő választásba. Az általa vezetett fővárosi lista mélyen várakozáson alul szerepelt, a közgyűlési többség megteremtése nagy kihívásnak látszik.
• A források meglepően egységesen nyilatkoztak a kampány hibáiról, ahogy a következtetések is egy irányba mutattak. Karácsony ráfizetett, hogy folyton kompromisszumokat köt, és olyan ügyeket vesz magára, melyekben nem hisz – hangzott el többektől. „Hátország nélkül nem lehet politizálni. Kiszolgáltatott leszel” – mondta Karácsony egyik bizalmasa.
• Cikkünkben a főpolgármester is nyilatkozik.

2024 áprilisában egyre ingerültebb egyeztetések folytak az ellenzéki stábok között egy olyan plakát miatt, mely épp az összefogást akarta népszerűsíteni. „Üvöltöttek velünk. Nagyon befeszültek ezen a dolgon” – mondja a Karácsony-kampány egyik tagja.

„Nem vagyok büszke rá, de amikor ezen ment a vita, én bizony felhívtam a Gál J. Zoltánt, Gergő kampányfőnökét, és megemeltem a hangom. Talán kiabáltam is vele, hogy Zoli, hidd már el, ez nem lesz rossz a Karácsonynak” – meséli egy parlamenti képviselő.

Az ellenzéki színfalak mögött csak szentháromságnak hívták a Kunhalmi-Dobrev-Karácsony plakátokat.

Ezek a Budapesten még júliusban is látható hirdetések annak ellenére szültek feszültséget az egyes kampánystábokon belül, hogy a rajta szereplő politikusok elvileg egymás szövetségesei voltak. Csakhogy amíg egyik részük tényleg akarta ezt a szövetséget, addig a másik – jobb híján – ráfanyalodott. A plakát körüli hercehurca pedig kifejezte az DK–MSZP–Párbeszéd kényszerházasság alapvető problémáját. „Mi ezt nem akartuk. Tudtuk, hogy Gergőnek nem használ majd, sőt hamar éreztük, hogy árt neki. Százalékban mérhető a kár, amit ez az amúgy kinézetre is silány plakát okozott neki. Toxikus volt Gyurcsány közelsége akkor, amikor már berobbant a Magyar Péter-őrület” – mondja a Karácsony-csapat egyik tagja.

A főpolgármester stábja éppen ezért azt kérte, hogy a Demokratikus Koalíció által gyártott plakátok Budapesten ne kerüljenek ki. Ám a DK a kérést nem vette figyelembe, mivel Gyurcsány Ferenc pártja úgy ítélte meg, szüksége van arra, hogy ne csak a vidéket, de a fővárost is teleszórják az EP-kampány miatt, hiszen őket is fenyegette a Tisza Párt erősödése. A DK politikusai azzal érveltek, hogy miután Dobrev Klára a legnépszerűbb női, Karácsony Gergely pedig a legnépszerűbb férfi ellenzéki politikus, lehetetlenség, hogy a közös plakátok ne süljenek el jól.

 Ezen ment az üvöltözés. Hogy nyeljük már le a Klára fejét, nem fog az nekünk ártani

– így forrásaink egyike.

A Karácsony-kampány félelmének alapja az volt, hogy a főpolgármester bár szervezetileg és emberileg is kötődik a DK–MSZP-világhoz, de máshonnan (a Kétfarkú Kutya Párt, a Momentum, civil és diákszervezetek felől) is érkeznek támogatói, akik közül sokakat irritálnak ezek a pártok – főleg a DK elnöke.

Végül abban állapodtak meg a felek, hogy a plakátok Budára és a belvárosi kerületekbe nem kerülnek ki, csak a pesti külső részeket szórják velük tele a DK aktivistái. „Ebben maradtunk, azt mondtuk, ez vállalható. Pár nap múlva aztán teleszórták velük az egész várost, a belső kerületeket is. Átbasztak minket, ahogy kell” – mondja forrásunk a Városházáról.

Karácsony Gergely azonban tompítja a történetet. A főpolgármester azt mondja a 24.hu-nak, valóban volt ilyen változat, de végül ő engedett:

A plakátot valóban nem akartam. Aztán felhívtak annyian, annyiszor, volt, aki síró hangon, hogy azt mondtam, jó, legyen.

Ez a történet nemcsak azt példázza, milyen ellentmondásos érzések és érdekek húzódnak meg a 2019 óta több fővárosi önkormányzatot és a Városházát is közösen irányító szereplők közt, de rámutat arra is, hogy a főpolgármester arcképével úgy lett tele Budapest, hogy azt ő eredetileg nem akarta, ám megakadályozni nem tudta, legfeljebb csak jóváhagyta. Ha ugyanis „letiltja” az arcát Dobrev mellől az EP-kampányban, azt kockáztatta volna, hogy a DK-tól nem kapja meg azokat a plakáthelyeket, amelyeken a saját fővárosi kampánya futott. Olyan helyzetben került, hogy kampányának a láthatósága múlt azon, lenyeli-e a szentháromság-plakátokat, amelyeket magára nézve károsnak ítélt.

Karácsony ezúttal is a kompromisszumot kötött, hiszen ekkora már nem volt B-opció. Kiszolgáltatott volt.

Pedig a főpolgármester a színfalak mögött évek óta dolgozott azon, hogy ez ne így legyen. Azonban nem járt sikerrel, ez pedig rányomta a bélyegét az egész kampányra. Ebben a cikkben ezt a folyamatot mutatjuk be, aminek a végén Karácsony épp csak talpon maradt.

Szimpatikus polgármesterek társasága

Nyolc hónappal az ellenzék számára megsemmisítő eredményt hozó 2022-es parlamenti választás után, a két ünnep közt új üzenetet kapott néhány budapesti polgármester egy Signal-csoportban. Karácsony Gergely írt nekik. Akkor dobta be azt az elképzelést, amit később Vadvirágos Budapestnek neveztek el. És aminek a lényege az lett volna, hogy a fővárosi „progresszív” polgármesterek, így Baranyi Krisztina, Őrsi Gergely, Pikó András és Soproni Tamás közös szervezettel induljanak az akkor másfél év múlva esedékes önkormányzati választáson. Miért épp ők voltak benne ebben a Signal-csoportban, aminek az volt a neve, hogy Ételmentők?

Az említett polgármesterek a 2019-es önkormányzati választás után kezdtek el együtt dolgozni a Városházán – miután a közgyűlés tagjai többségében a kerületi a polgármesterekből kerültek ki –, és egy idő után nemcsak szakmai ügyekben egyeztetettek egymással, de laza rendszerességgel össze is jártak. „Kicsit szakmázni, kicsit ventilálni”, volt alkalom, hogy sörözni is elmentek együtt. „Más-más háttérrel érkezett mindenki, más-más korosztályt is jelentünk, de a szemléletünkben, a hozzáállásunkban volt valami közös. Kiismertük egymást a fővárosi közgyűlésben, láttuk, kivel lehet dumálni, kiben lehet megbízni” – meséli a momentumos Soproni Tamás. Ez a kör csinált ételmentési akciót, de közös beszélgetéseket is szerveztek.

Ebben a körben kezdődött el a gondolkodás arról, hogy ne abban a konstrukcióban induljanak el a fővárosi választáson, mint tették 2019-ben, amikor is az ellenzéki pártok voltak a jelölő szervezetek. Ennek az igénynek több oka is volt.

• Egyrészt a Fidesz egy napra tette az önkormányzati és az EP-választást, és amíg az ellenzék számára az előbbi az együttműködést jelentette volna, az utóbbi a versenyt. Ez pedig zavart okozhat a választókban – vélték Karácsonyék. Ám ha az önkormányzati kampányt eltávolítanák a pártoktól, abból a kerületi polgármesterek és a főpolgármester is profitálhatna – csak ki kell találni a konstrukciót.
• Másrészt az ellenzéki pártokra olyan csapást mért a 2022-es vereség, hogy többen érezték, valami újítást be kell dobni, hogy az ajánlatuk vonzó legyen az ellenzéki szavazóknak. „Az ellenzéki pártok alól elmentek a szavazók, vak, aki ezt tagadja. Már 2021-ben, Márki-Zay Péter előválasztási sikerénél is látszott, hogy az ellenzékiek a fenébe kívánják a pártokat. De a 2022-es eredmény megpecsételte ezt a helyzetet. És vissza akartuk szorítani a DK-t, nem akartuk, hogy még jobban domináljanak, még többet akarjanak a fővárosban” – mondja Baranyi Krisztina.

Karácsony nem az első alkalommal akarta először hátraszorítani a Gyurcsány-pártot. Amint arról lapunk elsőként beszámolt, a főpolgármester 2021 tavaszán az előválasztáson próbált összehozni egy DK-ellenes koalíciót, amelyet azonban a szocialisták és a Jobbik kötélhúzása végül megakadályozott. A 2021-es tavaszi, a DK-t politikai karanténba tuszkolni igyekvő, kudarcba fulladt műveletet pár hónap múlva már nyílt színi akció követte. Karácsony ősszel, az előválasztás második fordulójában a DK térnyerését azzal torpedózta meg, hogy visszalépett Márki-Zay javára, megakadályozandó Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltségét. Egy év múlva, 2022 őszén forrásaink szerint már ott tartott a Karácsony-Gyurcsány-meccs, hogy a DK informális szinten azt is köröztette, hogy ráindítja Dobrevet a főpolgármesterre, nem véletlenül cikkezett erről a kormánypárti sajtó.

Karácsony puha volt? Vagy a Momentum nézte be?

Ilyen előzmények után jött volna létre az „újhullámos” polgármesterek szövetsége, amelyet már a 2023. március 15-ei megemlékezésen bejelentett volna Karácsony Budapest köztársaság néven. Csakhogy ebből nem lett semmi.

A felek másképp emlékeznek arról, hogy ki a felelős ezért.

• Akad olyan, aki szerint Karácsony „nem volt elég határozott, hogy ezt átverje a pártokon. Megint elkezdett valamit, és félbehagyta.” Egy másik polgármester szerint Karácsony természetének alapproblémája, hogy nem áll bele olyan politikai projektekbe, amelyek konfliktussal járhatnak. „Itt pedig lett volna konfliktus, az biztos.”
• Hallottunk ugyanakkor olyan értelmezést a főpolgármester környezetéből, mely a kerületi vezetőket tette felelőssé a kudarcért, mert kislisszoltak a projekt mögül, el-elmaradoztak a találkozókról, a maguk pecsenyéjét sütötték a kerületeikben, ahol mindenki a számára leghatékonyabb együttműködési formán dolgozott inkább.
• Karácsony pedig azt mondja: „A Momentum elnöksége kerek perec nemet mondott arra, hogy olyan politikai stratégiával induljunk, amelyiknél a Momentum logója nincs rajta a szavazólapon. Amikor 2023 végén jött az új választási rendszer, amelyben fővárosi listát is kellett állítanunk, akkor újra elővettem ezt az ötletet, de újra elutasítást kaptam. Azt gondolom, hogy a Momentum számos rossz döntést hozott a választásig, például nem csinált Budapest-kampányt, noha állított fővárosi listát. Mindennek az lett a következménye, hogy nem jutottak be a fővárosi közgyűlésbe.”

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a koncepció számos kérdést kinyitott volna, amire a feleknek nem vagy csak részlegesen volt válaszuk. Párt legyen vagy valódi, közéleti tevékenységet végző egyesület? Esetleg ernyőernyőszervezet? Kit jelöljenek azokban a kerületekben, ahol kormánypárti polgármester van? Ki ad erre pénzt? Mi lesz a pártos polgármesterekkel, például a DK-s vezetőkkel, mi lesz, ha ők nem lépnek be az egyesületbe? Mi lesz, ha Gyurcsány befeszül?

Ezek a kérdések azonban csak felvetődtek a felek közt, Karácsony nem adott rájuk rendszerszintű válaszokat – így az ötlet el is halt 2023 nyarára.

Az egyik polgármester azt meséli:

Odamentem Karácsonyhoz, és megmondtam neki: nézd, ezek a régi arcok, az MSZP, a DK, téged lefelé húznak, szinte belőled élnek. Csinálj már valamit, hogy ne tőlük függj! De a főpolgármester biztonsági játékos. Ő úgy él, hogy nincs igazi párt a háta mögött, viszont csak nagyobb szerveződéssel tud érvényesülni. A választáshoz pedig pénz, logó, infrastruktúra, kell. Karácsony a könnyebb ellenállás irányába ment, a biztos hátteret kereste, és nem vágott bele egy pilot projektbe, aminek nem tudta, mi lesz a kimenetele.

A Fidesz húzott egyet, Karácsony hiába győzködte Donáthot

A következő hónapokban több olyan dolog is történt az ellenzéki oldalon, ami jelentős befolyást gyakorolt a 2024-es választásra. Például a Karácsonyt korábban támogató LMP el kezdett kiszállni az ellenzéki együttműködésből (hogy aztán megtalálja Vitézy Dávidot), Donáth Anna nekirontott Gyurcsánynak, az év végén pedig a Fidesz csavart egyet a választási rendszeren.

A változások közül a legfontosabb a listás rendszer visszahozása volt. Ez azt jelentette, hogy a fővárosi közgyűlésbe nem automatikusan a kerületi polgármesterek kerülnek be, hanem a listás eredmények arányában dőlnek el a helyek. Ez számos kérdést kinyitott: ki induljon kivel, hány listán, kinek mi éri meg? Ez csak növelte a zavart abban az ellenzéki térben, ahol az önkormányzati és EP-kampány egyidejűsége miatt amúgy is elég frusztráltság keringett.

Arról, hogy ezekben a hónapokban, azaz 2023 decembere és 2024 márciusa közt mi történt, eltérő változatokat hallottunk forrásainktól. Valaki azt mondja, a főpolgármester egyszerre tartott több vasat a tűzben, az egyik pártnak ezt mondta, a másiknak azt. Karácsony így emlékezik:

Két verziót gondoltam volna jónak. Vagy a négypárti (DK–MSZP–Párbeszéd–Momentum) közös listát, vagy egy esernyőszervezetet a polgármesterek és civilek bevonásával. Az utóbbit viszont nem lett volna értelme a Momentum nélkül megcsinálni. De ők ebben sem voltak partnerek. Találkoztam emiatt Donáth Annával, de azt mondta, hogy az ernyőszervezet és a négypárti lista tulajdonképpen ugyanaz.

A végeredmény ismert: sem négypárti lista nem lett, sem ernyőszervezet nem jött létre. Tényszerűen egyébként Karácsony 2023 telén még a lehető legszélesebb koalíciót próbálta összerakni maga mögé, mert decemberben még az LMP is ott ült a Városházán, amikor a listás választási rendszer teremtette helyzetről és kényszerekről egyeztettek a pártok. Éveleji cikkünkben megírtuk, hogy a kurta megbeszélés oka az volt, hogy a pártok olyan alapvető kérdésekben sem jutottak konszenzusra, mint hogy kinek legyen önálló listája, és kik induljanak közösen. A megbeszélésen az LMP mellett a Momentum is jelezte, hogy önálló listaállításon gondolkodik. Az egyeztetésen Karácsony megkapta a kérdést, hogy ő milyen listát vezet majd, élére állna-e egy „mini-összefogásnak”, azaz egy DK–MSZP–Párbeszéd listának. Ám – ahogy forrásunk mondja – „Gergő rutinosan megkerülte a választ, és a levegőben hagyta ezt a kérdést.” Ugyanis a főpolgármester épp ezt a forgatókönyvet akarta elkerülni, és ebben a Momentumra támaszkodott volna, csakhogy a liberális párttal sehogy sem jutott dűlőre. Sem a Gelencsér Ferenc-féle vezetéssel, sem később Donáth Annával, akivel – több forrásunk szerint is – kifejezetten nem kedvelik egymást.

Karácsony szerint tényleg van feszültség, de ennek a 2022-es választást megelőző tárgyalás az oka, ahol szerinte a Momentum nem volt korrekt.

Visszatérve a Momentumra: Donáth 2023 őszén, azaz még a fővárosi választási rendszer átalakítása előtt pár hónappal, a nyilvánosság előtt ment neki Gyurcsány Ferencnek, aki szerinte „a hazugság kultúráját” képviseli, épp ezért lehetetlen vele együttműködni. Hogy a Momentum végül nem ment fel a közös listára, elsősorban ennek tudható be, illetve annak, hogy Donáth később is annyira ragaszkodott az elképzeléséhez, hogy sehogy se lehetett megpuhítani. Úgy tudjuk, sokan győzködték az együttműködés szükségességéről 2024 első hónapjaiban, ám ő hajthatatlan maradt, és nyilvánvalóvá tette, hogyha nincs önálló indulás Budapesten, akkor ő sincs a Momentum számára. A párt ugyanakkor úgy állított később saját fővárosi listát, hogy nem tett mellé Budapest-kampányt, miközben számos kerületben együttműködött Gyurcsányékkal.

A főpolgármester tervének akkor lett vége, amikor egy februári napon az ellenzéki vezetők újra összegyűltek a Városházán, Donáth pedig a találkozó elején jelezte, hogy neki hamar el kell mennie, de annyit elmondott: a Momentum biztosan önállóan indul.

Még két ötlet: Karácsony-lista vagy Momentum–Párbeszéd

Volt ugyanakkor egy terv a Momentum-Párbeszéd együttműködésre is, amit az inspirált, hogy így ki lehetne kerülni a „Gyurcsány-problémát”. Hogy ebből miért nem lett semmi, arról teljesen mást gondolnak a felek.

A főpolgármester elképzelése szerint a Momentum lett volna az ellenzéki világ „DK nélküli mágnese”, köré gyűlt volna minden „vállalható” figura. „Akár még Őrsi Gergely is” – mondja egy városházi forrásunk a II. kerület az MSZP-ből kilépni szándékozó polgármesteréről. „A Momentumot azonban nem lehetett kibillenteni az önálló indulásból, ők abban a mesében voltak, hogy egyedül váltják meg a világot, nem akarnak a régi világgal egyezkedni. Donáth pedig azzal jött, hogyha deal van, ő nincs” – meséli egy párbeszédes politikus. (Donáth Anna nem akart nyilatkozni a kampányról.)

A Momentum szerint azonban más miatt hiúsult meg a 2023 decemberében elkezdődött és 2024 márciusában lezárult egyeztetés a Párbeszéddel. „Világos ajánlatunk volt. Megkapják a fővárosi lista harmadát, és az EP-listán a harmadik helyet. Szerintünk ez korrekt, sőt nagyvonalú ajánlat volt” – meséli Bedő Dávid, a párt parlamenti frakcióvezetője. Karácsony azt mondja erről: „A Momentum–Párbeszéd közös lista nem lett volna jó senkinek sem. Nem láttam benne fantáziát. Irreálisan későn jött egy ajánlat a Momentumtól, de akkor az már kivitelezhetetlen volt.”

A Momentum szerint azonban Karácsony egyszerűen félt. „Más ajánlatot is tettünk, de Gergő nem ment bele. Mérges vagyok rá, kijöhetett volna ebből a régi világból, és mégis benne maradt. Azért, mert félt attól, hogy mi lesz a DK-val, és a szocikkal sem akart vagy tudott szakítani. Még a hármas közös, a DK–MSZP–Párbeszéd-lista bejelentése előtti napokban is küldtünk ajánlatot, akkor is nyitva volt ez.”

A Karácsony-stábból erre azt mondják: „Az utolsó utáni pillanatban is ment a Momentum felé a könyörgés, hogy gondolják meg, kampányoljunk közösen, ne legyen ez a félmegoldás, hogy Karácsonyt támogatják, de külön listájuk van, miközben nincs budapesti kampányuk. Nem lehetett őket meggyőzni, ment is öt százaléknyi szavazat a kukába.”

Tordai Bence, a választás napján jelentette be, hogy kilép a Párbeszédből. „Korábban sem, most sem értem a DK-val való szövetkezés okát. Erre épkézláb magyarázat nincs” – mondja a Párbeszéd parlamenti frakcióját továbbra is vezető képviselő a 24.hu-nak.

A DK-MSZP-Párbeszéd listával Karácsonyék épp ott voltak március elején, ahol nagyon nem akartak lenni. Ráadásul a Magyar Péter-jelenség március első heteiben kezdett egyre veszélyesebbé válni. Erre jött egy újabb ötlet. „Az mondtuk, legyen ez Karácsony listája, hagyjuk a pártokat a picsába. Tegyük rá a párbeszédeseket, Bardóczi Sándort (Budapest főtájépítésze – A szerk.), Balogh Samut (a főpolgármester kabinetfőnöke), meg civileket, esetleg polgármestereket, aztán nyomassuk, csináljunk egy várospolitikai fókuszú kampányt. El akartuk kerülni a DK toxikusságát” – mondja forrásunk. Ez a koncepció azonban mindössze pár egyeztetést ért meg a Városházán. Megint jöttek ugyanis a kérdések: mi legyen a jelölőszervezet? Honnan lesz pénz, honnan szereznek plakáthelyeket, amelyek már mind a DK-nál (és kisebb részben az MSZP-nél) voltak? Hogy reagálnak erre a kerületi polgármesterek? „Ezek miatt a bizonytalanságok miatt végül úgy döntöttünk, hogy nem vágunk bele ebbe. Elkéstünk ezzel a forgatókönyvvel.”

Fapados kampány és más problémák

Amikor a Karácsony-kampány ismerőivel, alakítóival beszélgettünk, elsőként a megkésettséget emelték ki problémaként. „Egy normális kampány alapjait egy évvel a választás előtt le kell tenni. Itt volt két hónapunk mindenre. És nem a nulláról indultunk, hanem a mínusz tizedikről” – mondja a kampánystáb egyik tagja. Ennek ellenére nem volt pesszimista a hangulat április elején, mire összeállt a kampánycsapat. A főpolgármester-jelöltek közt ugyanis volt három jobboldali, közülük kettő a Fideszhez köthető (Vitézy enyhébben, Szentkirályi Alexandra egyértelműen), azaz a kormánypárti szavazatok megoszlása volt prognosztizálható a fővárosban, ahol 2022-ben az ellenzék győzött. És ahol csak egyetlen egyértelműen ellenzéki jelölt indult a kormányellenes szavazatokért: Karácsony Gergely.

Itt azonban véget is értek a városházi jó hírek.

Pénz például alig volt. Ahogy egy forrásunk mondja: „Nevetségesen kevésből raktuk össze ezt a kampányt”. A büdzsé nagyjából 200 millió forint volt – ezt a főpolgármester is megerősítette lapunknak. Ebből 40 százalék jött az MSZP-től, 40 százalék a Párbeszédtől, és 20 százalék az adományokból. Karácsony ugyanis végül nyitott egy albetétet a saját számláján (amint arról a lapunknak adott interjúban beszélt, meg is mutatva telefonján a folyószámlát), amikor világos lett, hogy szervezet, egyesület nem lesz a kampánya mögött, nem függetlenül a 99 Mozgalom finanszírozását érintő vizsgálatoktól.

De volt más probléma is. „Már a legelején azzal szembesültünk, hogy az összes nyomdai kapacitás foglalt. Az egész országban. Az össze plakáthely rég le van foglalva. Ezért nem tudtunk mást csinálni, mint hogy a pártoktól kérünk helyeket, főleg a DK-tól, kicsit az MSZP-től. De közben a DK azt mondta, akkor adnak, ha van a hármas plakát, és Gergő megy vidékre Klárával. Mi mindkettőtől fáztunk, nem akartuk, miközben kellettek a plakáthelyek.

A tét már nem az volt áprilisban, hogy jó kampányunk lesz-e, vagy rossz, hanem az, hogy látható-e lesz-e egyáltalán a Karácsony-kampány, vagy sem. Lehetett volna feszegetni ezt az ügyet a DK-val, csak akkor nem biztos, hogy lesznek plakátjaink.

A főpolgármesteri kampány egyik konfliktusa innen származott. „A DK állandóan be akarta húzni Gergőt a saját kampányára, már ott voltunk, hogy állandóan azt akarták, hogy menjen velük vidékre. Nekünk ez viszont káros volt.” A főpolgármester – egyik munkatársa szerint – reggelente többször is azt hangoztatta, hogy a „DK-val csak azt hozzuk, ami kötelező, az alapszintet, mást ne. Szervezetileg, a plakátok miatt ugyanis szükség volt rájuk.”

„A DK-val az elején közöltem, hogy nem szeretnék az EP-választási kampányban különösebben részt venni. Időm sincs rá, a fővárosra koncentrálok. Ennek nem örültek, kicsit sértett hangon beszéltünk ezután” – meséli Karácsony.

A plakátügyről azt mondja az egyik párt kampányembere: „Azon ment a vita, hogy hol hány legyen, ki legyen rajta. Közben csak arról nem volt szó, hogy mi kerüljön azokra a plakátokra. Hogy mi legyen az üzenet. Szavazz a közös listára? Ez kit szólít meg? Mit mond el a világról?”

Karácsony a Partizán-vitáról: Amatőr voltam

Tartalmilag is akadtak problémák a Karácsony-kampánnyal. Egy stábtag azt mondja, hogy a jelmondat, a „plusz öt év” (tudniillik a budapesti várható élettartam ennyivel van az európai átlag alatt, és a program alapján ezt kellene kiegyenlíteni zöldpolitikával, az egészségügy fejlesztésével) nem volt elég politikus mondás. Más a kontúrt, a kampány karakteres jellegét hiányolja. „Fókuszálatlan volt az egész. Nem volt eldöntve, mit akarunk” – mondja forrásunk. Valójában nem beszéltünk egyetlen stábtaggal sem Karácsony körül, aki elégedett volna a kampány tartalmi részével, a mondanivalóval. Az MSZP-s Molnár Zsolt egyenesen azt mondja:

Nem láttam, hova lett pozicionálva ez a kampány. Karácsony Gergely szakpolitikával kampányol? Vagy azzal, hogy ő az ellenzéki világ vezetője? Mert ez is volt, az is. De nem volt eldöntve, melyik inkább.

Így jött el május végén a főpolgármester számára rémesen sikerült Partizán-vita, amely forrásaink szerint fordulatot hozott a kampányban – Vitézy ekkor vált valódi kihívóvá.

A Karácsony-stábban egyébként sokáig nem volt egyetértés arról, kell-e nekik a vita, hiszen akkor a közvélemény-kutatások alapján magabiztos előnye volt a főpolgármesternek, aki a részvétellel csak kockáztat, felemeli magához Vitézyt. „Nem volt érdekünk, hiszen nyerni nem tudtunk vele. Viszont úgy voltunk vele, hogy az értékvilágunkhoz tartozik, a demokratikus értékekhez, ez volt a végső érv a vita mellett. Meg azt is mondtuk, legalább kiderül, hogy Gergő is tudja, merre kanyarodik a 49-es villamos. Aztán a vita első öt percében nem hittünk a szemünknek.”

Pedig volt vitafelkészítés a Városházán. „Berendeztünk egy stúdiót, lejátszottuk a vitát, Gulyás Mártont Misetics Bálint szimulálta, Vitézyt Balogh Samu. Gergő nem készületlenül ment oda. Csak azzal nem számoltunk, hogy Vitézy ilyen agresszív lesz. Mi városszakmai vitára készültünk, Dávid politikait csinált belőle. Gergő pedig erre nem reagált jól, tompa volt és indiszponált.” Olyat is hallottunk, hogy Karácsony aznap súlyos fejfájással küszködött, ezt azonban ő cáfolja. A főpolgármester azt mondja:

Frontérzékeny vagyok, de aznap nem fájt a fejem. Az igazság az, hogy hiába vagyok 14 éve politikus, bizonyos helyzetekben nagyon unprofessional tudok lenni, a vitára való készülést meg a színészkedést utálom. Nem igazán készültem, a főpolgármesteri teendőim mellett nem is volt rá időm, miközben Vitézy több száz oldallal érkezett. Ő ebben profi volt, én amatőr.

Biztosra vették, hogy sima lesz – de tévedtek

Két nappal a június 9-ei választás előtt Szentkirályi Alexandra visszalépett Vitézy Dávid javára, ami átírta a főpolgármester-választás esélyeit, hiszen így már nem oszlottak meg a kormánypárti, illetve a Karácsonnyal kritikus szavazatok, hanem jórészük egyesülhetett a korábbi fideszes államtitkár mögött.

Csakhogy a visszaléptetéstől Karácsony energikusabb lett a kampány végére. A többi közt azért, mert – ahogy egy közeli munkatársa mondja – „Gergő akkor lesz jó, ha megütik, ha felpaprikázzák”. A főpolgármester ekkor már szenvedéllyel tudta képviselni azt, amit korábban csakugyan számtalanszor elmondott, hogy tudniillik Vitézy indulása egy fideszes trükk. „Gergő akkor jó, ha hisz is abban, amit mond. Nagyon látszik rajta, hogyha nem hisz valamiben, azt nem tudja megvédeni. De abban, hogy a Vitézy indulása egy fideszes csel, nagyon hitt. És igaza is volt, igaza lett.”

Egy stábtag azt mondja: „A visszalépés reggelén Gergő boldogan jött be, madarat lehetett fogatni vele. Megmondtam, megmondtam! – ismételgette. Felszabadult volt. Elemében volt.”

Emiatt aztán a főpolgármester és a stáb is biztosra vette, hogy a kormánypárti ölelés sok Vitézy-szimpatizánst elrettent, akik így visszatalálnak a szavazás napján Karácsonyhoz. „A kommentfolyamokban mindenhol ezt a véleményt láttuk, hogy akartam, de most már nem szavazok Vitézyre. Így nem.” Ezért gondolták azt a Városházán, hogy Karácsony kényelmes, legalább 4–5 százalékos előnnyel nyeri meg a főpolgármester-választást.

Nem így történt.

„A választás éjjelén a Városházán abban a pár órában, amíg Vitézy vezetett, volt minden. Sírás, idegbaj, sokan csak meredtünk magunk elé.”

Karácsony végül többszöri újraszámolás után kevesebb mint háromszáz szavazattal győzte le Vitézy Dávidot, de az általa vezetett DK–MSZP–Párbeszéd listát megelőzte a Fidesz és a Tisza listája is, így egyelőre nem tudni, hogy hozza össze a többséget a főpolgármester ősszel.

Egy vékony hajszálon múlott, hogy Karácsony nem lett politikai hulla.

De mi és ki lehet ennek az oka? – kérdeztük a Városházán.

Nincs hátországa, nincs forrása

Balogh Samu, Karácsony kabinetfőnöke azt mondja: „Annak ellenére, hogy a Fidesz hány milliárd forintot költött el a főpolgármester politikai tönkretételére, hogy összerántott két különböző választást és behozta a listás szavazást, illetve Szentkirályi és Vitézy egymásra épülő kampánya, majd előbbi visszaléptetése ellenére a tény, hogy Gergő győzött, maga a csoda. És eközben az is igaz, hogy ez a hajszálvékony győzelem inkumbens pozícióból, finoman szólva sem fényes.”

Más ezt azzal egészíti ki, hogy

ez nem kampány volt, hanem káoszfutam. Csoda, hogy néha kampányjellegünk volt. Menet közben tankoltuk a repülőt.

Egy ellenzéki parlamenti képviselő azt mondja:

Nem volt közösségépítés, nem volt aktivistatoborzás, nem voltak emberek a kampányban. Nem volt olyan, hogy Gergő aktivistái. Az a kampány, ahova nem csatornázol be embereket, halott kampány, legfeljebb médiakampány. És Gergő körül azt hitték, ez elég lesz. Hogy ez jó lesz így is. Ezt az orosz rulettet Gergő és a stábja idézte elő.

Karácsonnyal a Városházán beszéltük át a kampányt és tanulságait. A szabadságát megszakító, pólóban és rövidnadrágban ülő főpolgármester nem vitatta azt a felvetést, hogy a pártoknak való kiszolgáltatottságának és hátország nélküliségének jelentős költsége volt a szavazatok alakulásában. Ezzel együtt mondja azt:

Ez a kampány valóban megkésett volt, de nem ad hoc. Rengeteg kampányban részt vettem, kampányfőnök is voltam már, ezért mondom ezt. De iszonyatosan kevés pénzünk volt. Ezt a kampányt azzal nyertük meg minden kaotikussága ellenére, hogy az elejétől kezdve Vitézyt tekintettük a Fidesz jelöltjének. Azt viszont elismerem, későn reagáltam arra, ami a listás választási rendszerrel történt, hogy hosszú hónapokig nem tudtuk eldönteni, milyen felállásban, milyen listán indulunk. Ahol pedig személyesen hibáztam, hogy bár az elején éreztem, hogy Vitézy javára a Fidesz visszalép, ezt komolyabban kellett volna venni.

Egy szocialista forrásunk azt mondja: „A Városházán túlmutat az, hogy összefogáskényszer ide vagy oda, az ellenzéki oldalon a mai napig nem alakultak ki az együttműködésnek intézményi alapjai. A fél évtized közös munka ellenére sem. A pártok és a stábok nem tudták megoldani azt a kihívást, hogy két külön kampányt kellett egyszerre lehozni.”

Karácsony egyik bizalmasa pedig így összegez:

Pusztító kampány volt. Soha többé nem szeretnék ilyenben részt venni.