Tarr Zoltán szerint a reformátusok hitelességi válsága egyre mélyebb, amiért mindmáig nem sikerült egyértelműen állást foglalni Balog Zoltán kegyelmi ügyében, ami így olyanná válik, mint egy betokosodott szálka. A Tisza Párt alelnöke és EP-képviselője a HVG-nek azt mondja: a Novák Katalin bukásához vezető botránynál nincs fontosabb, de egyháza is úgy működik, mint a NER,
nem engedi, hogy az igazán lényeges, a betegséget, a rohadást okozó problémával foglalkozzon a közösség. (…) Régóta úgy érzem, hogy az egyház vezetése letért a hiteles egyházi élet útjáról. Többek között ezért is alakult úgy, hogy már nem tudok együttműködni velük.
Felháborítja, hogy a történtek után Balog püspök maradhatott. Szerinte ezzel az egyház
olyan mértékben részesévé vált a politikai rendszernek, hogy elvesztette józan ítélőképességét, (…) Balog megalázta az áldozatokat, és ez nemcsak az egyház értékrendjével, hanem a polgári erkölccsel is teljes mértékben összeegyeztethetetlen.
Befolyásos politikusnak, nem püspöknek tartja, és nem látja,
személyének mi a pozitív hozadéka az egyház vagy a társadalom számára.
Nyilvánvalónak tartja, hogy Balog Zoltánnak
az a nem túl nemes küldetése, hogy letörje a magyarok szabadságvágyát.
Levezetése szerint a rendszernek fontos, hogy irányítható tömeggé, akarattalan masszává váljon a magyar nép.
És minthogy az egyházak az utolsó olyan szervezetei voltak a magyar társadalomnak, ahol valamiféle struktúra, belső közigazgatás létezett, stratégiailag fontos volt, hogy ezt valamilyen módon befolyása alá vonja a hatalom.
Tarr Zoltán szerint a kegyelmi ügyet azért nehéz lezárni, mert tisztázatlan. Nem tudni, pontosan mit tett Balog, kinek az utasítására.
Ha valóban törődne az egyházzal, az országgal, akkor a közösség érdekében már rég felállt volna.
A református egyház csak elméletben alulról szerveződő rendszer, már lelkészt is úgy választanak, mint a kisebb településeken fideszes polgármestert, félelemből, Balog pedig
egy olyan sajátos kaszt tagjának látszik, ami mindenekfelett áll, és bármit megtehet. De ez nem az egyházi közösség, ez a jelenlegi kormány holdudvara. Ott viselkednek így.
Tarr Zoltán azt mondja, lelkészként rendelkezési állományban van, mégis sok kritika éri, hogy miért szól bele politikusként az egyház ügyeibe. De beszélni ügyekről más, mint beavatkozni, ahogy Balog Zoltán teszi, amikor
beleszól közigazgatási folyamatokba. Ez túllépi azt a határt, ami az egyház és állam szétválasztásából következne.
Bírálata dacára Tarr Zoltán ma is nagyon szereti egyházát; korábban el sem tudta volna képzelni máshol a hivatását, de küldetésnek tartja azt is, hogy a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjeként református keresztény bizonyságtételt tegyen.
