Olvasóink időről időre a 24.hu-ra kísértetiesen hasonlító, arculati elemeit egy az egyben lekoppintó cikkeket, interjúkat küldenek nekünk, amelyekkel különféle kamuoldalak próbálják a terméküket (ami legtöbbször „gyógyszer” vagy „ pénzügyi befektetés”) rásózni a fogyasztókra. A megtévesztés és a hitelesség érdekében lapunk újságíróinak nevét, képét is felhasználják, hogy 24.hu-s cikknek tűnjön a tartalom, amely a kamuoldal által értékesíteni kívánt terméket fényezi. Az átverések sokszor olyan kifinomultak, hogy sok olvasónk nálunk érdeklődik, valóban mi írtuk-e az értisztító csodaszerről vagy a titokzatos, ám biztos és mesés hozammal kecsegtető befektetésről szóló „cikket”.
A csalók attól sem riadtak vissza, hogy tudtuk nélkül ismert embereket is bevonjanak az üzelmeikbe: így aztán az egészségügyi termékeket a SOTE rektorával, Merkely Bélával vagy a Nobel-díjas Karikó Katalinnal propagálták interjú formájában, mintha csak a 24.hu oldalán jelent volna meg erről szóló beszélgetés, a piramisjátéknak látszó pénzügyi befektetéseket pedig Csányi Sándor OTP-vezérrel igyekeztek eladni a 24.hu-nak adott álinterjú formájában.
A kamuoldalak készítői a feljelentések szerint többféle bűncselekményt is megvalósíthatnak:
- más oldal arculati elemeinek, védjegyeinek ellopásával iparjogvédelmi jogok megsértésének bűncselekményének gyanúja vetődik fel,
- újságíróink és neves szakértők nevének és képmásának felhasználásával személyes adattal való visszaélést követhetnek el,
- és mivel mindezeket jogtalan haszonszerzés érdekében hajtják végre, a csalás gyanúja is szóba jöhet.
Ennek ellenére
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal például első fokú eljárásában arra hivatkozva utasította el a feljelentésünket, hogy az iparjogvédelmi jogok megsértését csak szándékosan lehet elkövetni, szerintük azonban nem állapítható meg a szándékosság a honlap lemásolásával. „A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az ismeretlen elkövetők a 24.hu védjegyének, valamint a 24.hu munkatársainak képmásával és nevével, mint személyes adatok felhasználásával arra törekedtek, hogy a gyanútlan, a weboldalon böngésző embereknek illegálisnak tűnő pénzügyi tevékenységet hirdessenek, vélhetően adathalászat és ennek révén jogtalan vagyoni haszonszerzés céljából. Tekintettel arra, hogy a szándékos tudattartalom, mint törvényi tényállásban meghatározott, kötelező törvényi tényállási elem fennállása nem állapítható meg, így az iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény elkövetésének gyanúja nem nyert megállapítást” – olvasható az indoklásukban.
Ezután tett panaszunknak az ügyészség helyt adott. Mint írták: „a társaság által üzemeltetett ismert médiafelület védjegyének, oldalstruktúrájának, újságírója személyes adatainak anyagi haszonszerzés céljából történő felhasználása esetén gondatlanság nem valószínűsíthető, így bűncselekmény gyanúja nem zárható ki” –, a NAV másodjára sem állapította meg a bűncselekmény elkövetését, viszont csalás és személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt továbbpasszolta az ügyet a rendőrségnek.
A rendőrség pedig villámgyorsan megszüntette a nyomozást.
Hatóságunknak nincs tudomása sértettről, akinek kára keletkezett volna esetleges tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás kapcsán, és olyan sértett személye sem ismert, akinek adatait bárki jogosulatlanul kezelte volna
– írták indoklásukban.
A rövid nyomozás során egyébként megpróbálták feltárni, hogy kik hozzák létre ezeket a megtévesztő kamuoldalakat – de nem jártak eredménnyel. Annyit tudtak csak megállapítani, hogy egy amerikai hosting-szolgáltató tengerentúli szerverén hozták létre az egyik szóban forgó oldalt.
Megkérdeztük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, hány hasonló ügyben indult eljárás, illetve ezek milyen eredménnyel zárultak, ám azt válaszolták, hogy a bűnügyi statisztikájukban nem lehet „hasonló esetekre szűrni”. Az viszont kiderült, hogyha ismert ember az áldozat, akkor akár még gyanúsítottakat is előállíthatnak. Elárulták ugyanis, hogy csalás miatt ismeretlen tettes ellen folyik eljárás, mert egy ismert pénzügyi szakember nevével visszaélve hirdettek befektetést, amivel megkárosították a feljelentőt. Személyes adattal visszaélés miatt pedig jelenleg öt nyomozás folyik, mert ismert emberek nevével reklámoztak egészségügyi termékeket. „Eddig három gyanúsítottat azonosítottak és hallgattak ki a nyomozók” – írták.
A szívbetegek legnagyobb reménye
A hálózattal vagy legalábbis az egyik leágazásával mi magunk is megismerkedtünk. Rendeltünk ugyanis az ál-24.hu-s cikkel reklámozott egyik „gyógyszerből”, hogy képet alkothassunk, milyen módszerekkel, hogyan dolgoznak az elkövetők, és mit tudnak a súlyos betegségek kezelésére ajánlott, csodaszerként beharangozott termékeik. Tevékenységük veszélyesebb, mint amilyennek első látásra tűnik: egy profi hálózat az orvosi és gyógyszerészeti háttér illúziójával és a gyógyulás ígéretével értékesíti a szereket.
Ám mindaz, amit hirdetnek, valójában közegégységügyi kockázat – ezt maga a gyógyszerészeti szakhatóság írta le a nekünk adott szakvéleményében. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) ugyanis a kérésünkre a laboratóriumában megvizsgálta az általunk beadott, felbontatlan dobozt. Mi egy Tonerin elnevezésű „gyógyszert” rendeltünk, amit egy magyar professzor ajánlásával hirdetettek, és akinek az ügyvédje a kiadónknak jelezte, hogy soha nem adott a témában interjút, illetéktelenül használták fel a nevét és a fényképét, ráadásul nem is ismeri a szert. A Tonerin pedig nem kevesebbet ígért, mint hogy kitisztítja az évtizedes lerakódásokat az erekben, csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, továbbá állandó jó közérzetet biztosít.
Komoly közegészségügyi kockázatot hordoz, ha ilyen terméket súlyos betegségek kezelésére az egészséget és a gyógyulást veszélyeztető, túlzó, félrevezető reklámtevékenység kíséretében forgalmaznak
– írta a vizsgálati jegyzőkönyvében az NNGYK.
A kapszulákban zöldesbarna por volt fehér és sötét szemcsékkel, amelyben a következő komponenseket azonosították az NNGYK gyógyszerkémiai és technológiai laboratóriumában:
- arginin (aminosav),
- aszkorbinsav (C-vitamin),
- króm(III)-pikolinát,
- rezveratrol
- és oleuropein.
„A vizsgált mintában szintetikus gyógyszerhatóanyag nem azonosítható” – állapította meg az NNGYK.
Ez pedig azt is jelenti, hogy hiába egyre körültekintőbbek és tapasztaltabbak a kollégák az igazságszolgáltatásban, valamint egyre több gyógyszerhamisítás bűncselekmény kerül bejelentésre, a termék hirdetésével és forgalmazásával önmagában nem követik el a gyógyszerhamisítást
– hívta fel a 24.hu figyelmét Vida Róbert, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertárának egyetemi docense, akinek éppen a gyógyszerhamisítás problémakörének vizsgálata az egyik szakterülete.
„A forgalmazók stratégiái közé tartozik, hogy »gyógyszernek látszó terméket« áruljanak a fogyasztók megtévesztésére. Így tulajdonképpen egy élelmiszerről (étrend-kiegészítőről) van szó, melynek gyógyhatást csak az internetes oldalán tulajdonít a vásárláskor a forgalmazó, de megrendeléskor már a termék csomagolásán semmi konkrétum nem található, amiért büntethető lenne a forgalmazó. Marad a honlap, amelyet, ha nem mentünk le, nem archiválunk, akkor már nem érhető el, és nem tudjuk ezt a tevékenységet bebizonyítani. Ugyancsak további internetes forgalmazási gyakorlatokkal és trükkökkel, mint például külföldi domén regisztráció, honlap átirányítás, megússzák a felelősségre vonást” – magyarázta lapunknak Vida Róbert, aki szerint a nem gyógyszerként engedélyezett kiegészítő egészségügyi termékek (például étrend-kiegészítők, orvostechnikai eszközök, gyógytermékek) szabályozása annyira laza, hogy szinte bármit megtehet a forgalmazó. És akkor még nem beszéltünk a be sem jelentett vagy egyik kategóriába sem sorolható termékekről.
Saját magunk is tapasztaltuk, hogy a hálózat mindent bevet, hogy ne lehessen őket lekövetni. A rendeléshez a telefonszámunkat kellett megadni, és ők maguk hívtak vissza. Aki pedig belekeveredik a hálójukba, azt rendszeresen hívogatják, először a bizalom kiépítése, majd az újabb rendelések céljából. Ezt a módszert szokták alkalmazni a profi banki csalók is, akik telefonon hívják az ügyfelet, hogy baj van a számlájával, és ehhez el kell hitetniük, hogy a bank telefonszámáról telefonálnak. Mi magunk a csaló hálózat tucatnyi tagjával beszéltünk telefonon: ők egészségügyi szakembernek, természetgyógyásznak, minőségellenőrnek adták ki magukat.
Az első munkatársuk, aki felhívott telefonon, úgy beszélt, mint egy orvos, rákérdezett a vérnyomásra, a betegségekre, no meg arra, volt-e már értisztításunk. Mivel tudtam, hogy visszaélésre berendezkedett társaság tagjával beszélek, így is kezeltem, leszámítva azt, hogy nem akartam lebuktatni.
Nincs egy rossz egészségügyi állapotban egyébként, de hogy miért nem volt ilyen tisztítás, annak mindenképpen adaléka van, mert rengeteg a lerakódás a szervezetben, ezt mutatja meg a vérnyomása is. Mondható, hogy ön vérnyomásbeteg, csak az a gond, hogy az erekben lévő lerakódások miatt a szív egy picit megnyomja a munkát, erőlködik a tápanyagszállításban, aztán emiatt van az, hogy megemeli a vérnyomását egy picit. Az értisztításnak pedig pont az a lényege, hogy ahogyan kitisztulnak az erek, az érfal rugalmasabb lesz, és könnyebben szállítja majd a tápanyagot. Erre a szív majd úgy reagál, hogy visszavesz a munkából, és nem fogja erőltetni annyira a tápanyagszállítást, biztosít egy egyenletes szívmunkát, és egy egyenletes vérnyomást vesz fel
– adott magabiztos távdiagnózist az emberünk, aki előadásmódjával, meggyőző stílusával könnyen elérheti, hogy a beteg vagy az egészségükért aggódó óvatlanabb érdeklődők egyből megvásárolják az általa kínált csodaszert.
Itt a „telefondoktor” rá is tért a lényegre:
A Tonerin alkalmazásának ideje az első használatkor standard negyven nap szokott lenni, az ehhez szükséges mennyiség nyolcvan kapszula, vagyis négy dobozt kell venni, ami kedvezményesen 37 500 forintba kerül
– jelentette ki. A szert egy ismert nemzetközi futárcég hozta házhoz, utánvéttel lehetett csak fizetni. A számla szerint az eladó egy angliai cég, a Fort Sale Lp, a feladóként pedig egy Inter Trade EU LTD nevű cég volt feltüntetve.
Megkerestük a futárcéget, hogy mit lehet tudni a feladóról, de nem tudtak segíteni nekünk. „Nem vagyunk jogosultak ügyfeleink adatait kiadni hozzájárulásuk nélkül. Így a szerződésszegés elkerülése érdekében nem áll módunkban adatot kiadni harmadik fél számára” – válaszolták. Csupán annyit árultak el, hogy egy bulgáriai, egész pontosan szófiai székhelyű cégről van szó, amely valójában egy fuvarozással foglalkozó vállalat. Ezt megerősíti a dobozban található tájékoztató levél is, amely szerint, ha az ügyfél nem elégedett a termékkel, akkor egy szófiai raktárba kell visszaküldeni a csomagot, hogy a jótállás szabályai szerint visszakaphassa a pénzét.
A gyártóként szintén egy bolgár cég, az SPB Realty Ltd volt feltüntetve. A cégnek egy orosz nő a vezetője és tulajdonosa, akinek írtunk is egy megkeresést, hogy valóban az ő cége gyártja-e a Tonerint, illetve mit tud a Tonerint értékesítő magyar hálózatról, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.
A terméket értékesítő magyar hálózatról egyelőre semmit sem sikerült kideríteni. Mint említettük, klónozott telefonszámokat használtak, amikor kértük, hogy írásban, akár emailen küldjék el a tájékoztatót, azt mondták, nem tehetik, amikor pedig érdeklődtünk, hogy melyik cégtől telefonálnak, lekövethetetlen kamuneveket mondtak, ha egyáltalán mondtak.
A rendőrségtől hiába kértünk segítséget az ügyben, azt a választ kaptuk, hogy
nem merült fel a rendőrség hatáskörébe és illetékességébe tartozó, hivatalból üldözendő bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) 2023-ban közzétett egy listát azokról a weboldalakról, amelyek egészségügyi kockázatot jelentő termékeket hirdetnek, ezen szerepelt Tonerint népszerűsítő lap is. Egyebek mellett azt írták: „A Tonerin kapszula bármely internetes weboldalról történő rendelése és alkalmazása akár komoly egészségkárosodást is okozhat, a bizonytalan összetétel és minőség illetve a betegség kezelése során alkalmazott gyógyszerek/kezelési mód elhagyása miatt.”
„A Tonerin készítmények esetében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ piacfelügyeleti jogkörénél fogva több alkalommal kezdeményezte a termék letiltását a hirdető weboldalakról. Ennek sikeressége azonban nagy mértékben függ a tárhelyszolgáltató együttműködő hozzáállásától, továbbá ezek a megtévesztő reklámkampányok, ahogyan önök is megtapasztalhatták, mindig újabb és újabb weboldalakon tűnnek fel, ahol az elkövetők »új köntösbe« öltöztetve, új elnevezéssel ellátva reklámozzák ugyanazt a terméket. Több olyan visszaélés tapasztalható, amikor a weboldalak ismert emberek nevét és arcát felhasználva népszerűsítik a »csodaterméküket«. A rendőrségen tett ilyen jellegű feljelentések alkalmával az NNGYK minden esetben szakvélemény adásával segíti elő a nyomozást” – számolt be a 24.hu-nak az NNGYK, amely szerint szigorú reklámfelügyeleti eljárás keretében szükséges fellépni az embereket megtévesztő, emberek egészségét, pénztárcáját veszélyeztető, betegségek gyógyítását, megelőzését ígérő hirdetésekkel szemben.
Megkerestük a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) is, hogy kaptak-e bejelentést a Tonerinnel vagy a forgalmazóikkal kapcsolatosan, de azt válaszolták, hogy nem. A GVH is felhívta a figyelmet, hogy gyógyító, illetve betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos hatást jogszerűen csak gyógyszernek vagy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítménynek lehet tulajdonítani, amelyhez szükséges az adott termékek megfelelő hatósági eljárásban való törzskönyvezése, illetve engedélyezése.
A gyógyszerészkutató még egy fontos kockázati tényezőt említett, amely az illegális gyógyszereknél felmerülhet.
A gyógyszerek gyártása és forgalmazása szigorúan szabályozott, van minőségbiztosítási dokumentációja, melyet rendelkezésre is bocsájtanak, és ezzel bizonyítható, hogy megfelelő körülmények között gyártották, tárolták ezeket a készítményeket. Az illegális szereknél nincs semmi biztosíték az eredetre és összetételre, hogy nem kerülnek-e bele toxikus komponensek, szennyeződések, amelyek allergiás reakciókat, mérgezéseket okozhatnak fogyasztónál
– jegyezte meg Vida Róbert.
