Először közöltek konkrét KRESZ-módosítási javaslatokat az Építési és Közlekedési Minisztérium által megszervezett keddi háttérbeszélgetésen. Az eseményen a jogosítványszerzés, a gépjárművezető-képzés és -vizsgáztatás megújításának részleteit vázolták fel.
Dr. Kerékgyártó János, a tárca közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkára közölte, megváltozott a társadalmi, mobilitási és technológiai környezet, és bár voltak az elmúlt években is szabálymódosítások a KRESZ-ben, szétesett a koherencia, így a szemléletváltás mellett a rendszer összehangolására is szükség van.
A közlekedési szabályrendszer megújítása során a KRESZ mellett négy további területen zajlik a munka. Sor kerül
- a szankciórendszer és a közúti ellenőrzési tevékenység hatékonyabbá tételének vizsgálatára;
- a közútkezelési szabályrendszer felülvizsgálatára;
- a járművekkel szemben támasztott műszaki elvárások megújítására, ideértve az önvezetéssel kapcsolatos technológiák alkalmazási lehetőségeinek feltárását;
- valamint a humán tényező – így a képzési, oktatási háttér, és a közlekedési kultúra – fejlesztési lehetőségeinek feltárására.
A keddi eseményen ez utóbbiról számoltak be részletesen a munkacsoport tagjai. Elhangzott: bár Magyarországon javultak a baleseti statisztikák, továbbra is ragaszkodnak a zéró vízióhoz, ennek értelmében pedig egy elveszített emberélet is sok.
Ha így nézzük, nem állunk jól
– fogalmazott Kerékgyártó János. A helyettes államtitkár szerint a balesetek java emberi hibákra vezethető vissza, ezért is fontos a humán tényező fejlesztése.
Felhívta a figyelmet, hogy a munkacsoportoknak 2025 márciusáig kell letennie a kormány asztalára a végső javaslatcsomagot. A munkacsoportok által megfogalmazott észrevételek tehát nem tekinthető végső döntéseknek, de a döntési folyamat részei, ezekre támaszkodhatnak majd a jogalkotók az új KRESZ kialakításánál.
Engedélyeznék a vezetéstámogató rendszereket a vizsgáztatásnál
Az első sarkalatos pont a háttérbeszélgetésen a vezetéstámogató rendszerek alkalmazása volt a járművezető-képzésben és -vizsgáztatásban. Ipolyi-Keller Imre, a Közlekedési Alkalmassági Vizsgaközpont vizsgáztatási szakértője emlékeztetett, régóta napirenden van a téma, hogy milyen eszközök használatát lehet megengedni az oktatójárműveken, ezért foglalkozni kell vele.
Többet látnak az autók, a segítőrendszerek információ-felvételben jobban támogatják a járművezetőt, mint azt egykor el tudtuk volna képzelni. Két végpont felől közeledik a váltás. Az egyik, hogy beáll az autó a parkolóhelyre, a másik, hogy az autópályán átadhatjuk majd a kormányt a járműnek, és szól, amikor a kijáróhoz érkezünk. Ebben megfelelő felkészültséggel kell lenni, hogy, amikor elengedik az oktatók a tanulóvezetőket, akkor legyen tudásuk arra, mikor veszik vissza az irányítást az autó felett
– jelezte.
Közölte, a ma ismert KRESZ-ben egyedül a B kategóriás jogosítvány esetében van kitiltva a parkolást támogató rendszerek használata, a többi vezetéstámogató eszközre nincs szabályozás. A mostani KRESZ-újítás paradigmaváltásra ad lehetőséget, mert, ha egy tanuló jól alkalmazza az eszközöket, akkor adekvát módon, megfelelően reagálhat különböző közlekedési helyzetekre a technológia segítségével.
Kiderült, azt fogják ezek alapján javasolni, hogy engedélyezzék a vezetéstámogató rendszerek többségének használatát az oktatás és vizsgáztatás során úgy, hogy
Ezzel a változtatással a tanuló minden vezetéstámogató eszközt használhatna majd, ami a járművön elérhető, de ez szabadon választható lenne. Kötelezővé azért nem tennék, mert félő, hogy ezzel gátat szabnának a járműcseréknek az oktatók körében, akik arra gondolhatnának, hogy csak még több munkájuk lesz az új technológiák betanításával.
Jelenleg egyébként több mint négyezer szakoktató több mint ezer autósiskolában oktat országszerte, és több mint 200 vizsgabiztos van regisztrálva. Őket is át kell állítani majd erre a szemléletre, ami már meg is kezdődött.
Jöhetnek a szimulátoros órák
Új információ a KRESZ-módosítással kapcsolatban az is, hogy a szimulátorokat újra beépíthetik az oktatásba. Magyarországon az 1970-es, 1980-as években volt már szimulátoros járművezetési képzés, de ennek a hiánygazdaság állt a hátterében, mert nem volt elég oktató. Ezúttal viszont más okok hívnák életre ezt a módszert.
Benedek Szabolcs, a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont ügyvezetője szerint a szimulátorok nemcsak a járműkezeléssel összefüggő képességek elsajátításában kifejezetten hasznosak, hanem a kritikus forgalmi helyzetek gyakorlásánál, a váratlan vészhelyezetek elkerülésénél, és bizonyos oktatási helyszíneken történő gyakorlásnál, melyek nem feltétlenül állnak rendelkezésre.
Nem egy nemzetközi példa van arra, hogy a szimulátorokat a képzés során alkalmazzák. Franciaországban, Portugáliában és Finnországban van kötelező óraszám, ezt lehet csökkenteni a szimulátorral. Németországban pedig a képzés várható hosszát lehet ily módon csökkenteni.
Nem elképzelhetetlen továbbá az sem, hogy a szimulátor szoftvere részt vegyen a jövőben az oktatásban is, és a gép maga tanítsa a járművezetőket. Egyes szoftverek már kifejezetten jól segítik a tanulókat, visszajelzést adnak, hogy mit csinálnak rosszul, de egy ehhez értő szakembernek szintén ott kell lennie, hogyha akad kérdés, arra választ tudjon adni.
Szintén tanulmányozták a közlekedéspszichológiai aspektusát a KRESZ-nek, amihez egy megalapozó szakmai tanulmányt is készítettek. Arra jutott az ezzel foglalkozó munkacsoport, hogy a mentális egészség és egészségügyi alkalmasság kapcsolatát illetően a mai szabályozás elég részletes és szigorú. Egyedüli problémának azt vetette fel Wolf-Pintér Anikó, a KAV Pályaalkalmassági Vizsgálati Igazgatóság Speciális- és Kontrollvizsgálati Osztályának osztályvezetője, hogy akadályozott a kommunikáció a szakterületek között, emiatt a vizsgáló orvosok sok esetben nem tudják, hogyan léphetnének tovább, milyen minimumkövetelmények mentén hova kell továbbküldeni a tanulót. A javaslat szerint nyíltabb kommunikációra, szakmai fórumok megtartására, támogató rendszer kiépítésére van szükség.
Lehetőséget biztosítanának a családtagi vezetéshez
Jelenleg ma Magyarországon bűncselekményt követ el az a szülő, aki a gyermekét még jogosítványszerzés előtt, az oktatás ideje alatt a közúton vezetni tanítja. Ez viszont talán már nem sokáig marad így.
Ötvös Viktória, a KTI Közlekedésbiztonsági Képzési Osztály osztályvezetője elmondta, több európai országban is felhatalmazást kaptak a családtagok arra, hogy a vezetni tanulókat oktassák bizonyos jogi keretek között.
- Írországban oktató nélkül, kísérővel történhet a vezetés a sikeres elméleti vizsga után, de a kísérőnek meg van szabva, hogy milyen felkészültséggel kell rendelkeznie. Nincs is oktató a vizsgán sem, a vizsgabiztos ül az anyósülésen.
- Ausztriában háromfajta módszerrel lehet jogosítványt szerezni, az egyik, hogy az autósiskolában hivatalosan minimális alapképzésen vesz részt a tanuló, és mellette engedélyezett felügyelővel történik a közúti gyakorlat. Ezer kilométert kell így megtenni, a kísérővel menetnaplót kell vezetni, és a kísérőnek itt is előképzettséget kell bizonyítania. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a tanulók, akik ezt az utat választották, jogkövetőbb magatartást mutattak, első alkalommal sikeresebbek voltak a vizsgán
- Svédországban a tanulók 90 százaléka gyakorol már a képzés során kísérővel, akinek hatósági felkészítő tanfolyamon kell részt vennie.
A munkacsoport az európai trendeket is figyelembe véve ezért jelen állás szerint azt javasolhatja, hogy önkéntes lehetőségként Magyarországon is vezessék be a kísérővel történő vezetést. Hogy a jelenlegi kötelező 29 óra plusz vizsga mellett vagy részben helyett jönne be ez a képbe, arról egyelőre zajlanak az egyeztetések, de a cél az, hogy az állampolgár minél jobb felkészültséggel kerüljön a vizsgára, és minél alacsonyabb költségen meg tudják szerezni a jogosítványt.
Ha lesz ilyen változtatás, akkor azt is át kell gondolni, hogy a kísérőnek kötelezővé tegyék-e a pótpedálok felszerelését, szükséges-e ez a jelentős többletköltség, vagy sem.
A kísérőket Európa más országaihoz hasonlóan viszont itthon is biztosan külön felkészítenék a feladatra, ami egy újabb közlekedésbiztonsági aspektusa lehet a témának, hiszen ők is naprakészebb tudással rendelkezhetnek majd.
Bizonyítsa a tudását, akinek elvették a jogosítványát
Szó esett a háttérbeszélgetés végén az utánképzés felülvizsgálatáról is, vagyis arról, hogyha valakinek bevonják a jogosítványát vagy összegyűlik a 18 büntetőpontja, akkor részt kell vennie egy képzésen, aminek a segítségnyújtás a fő fókusza.
Benedek Szabolcs szerint a közlekedésbiztonságot ez pozitív irányba befolyásolhatná.
Hozzátette azt is, mivel az utánképzés nem egy addiktológiai kezelés, és nincsenek felkészülve arra, hogy alkohol- vagy kábítószer-függőséget kezeljen, igazolni kellene a gyógyultságot, mielőtt bárki utánképzésre tud menni.
Még egyszer hangsúlyozzuk: a cikkben ismertetett ötletek egyelőre csak szakmai javaslatoknak számítanak, de vélhetően ezek kerülnek majd a döntéshozók elé, így a kormányon is múlhat, hogy ezekből mit fogadnak be és mit nem.
