Ezek a felsőoktatási felvételi ponthatárai

Pontban este nyolckor nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, melyekre szerda este tűkön ülve várt a majdnem 121 ezer jelentkező országszerte. A felvi.hu-n már elérhetőek az egyetemek és főiskolák egyes szakjainak ponthatárai. A jelentkezőket a megjelölt képzések közül az első olyanra vették fel, ahol a pontszáma elérte a választott intézménye által megállapított ponthatárt.

A felvételizők a ponthatárokon a Pont Ott Partin is izgulhattak, utána pedig ünnepelhetnek tovább az este a Budapest Parkban, ahol a 24.hu fotóriportere is ott volt megörökíteni az öröm pillanatait. A központi rendezvényt ezúttal Debrecenben tartották, de számos más nagyvárosban is szerveztek hasonló pontváró bulikat.

Nézzük meg, pár népszerű és/vagy fontos szak állami ösztöndíjas, nappali, és alap- illetve osztatlan képzésénél hol lett meghúzva a ponthatár 2024-ben.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE)

• a pszichológia (Budapest) 453,
• nemzetközi tanulmányok 441,
• nemzetközi gazdálkodás 426,
• kommunikáció- és médiatudomány (Budapest) 415,
• gazdálkodási és menedzsment 409,
• kereskedelem- és marketing 406,
• a politikatudományok 376,
• a programtervező informatikus (Budapest) 365,
• magyar nyelv- és irodalom, matektanár szakpár 288,
• az óvodapedagógus szak 220 pontot igényelt.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME)

• az építészmérnöki 398,
• mechatronikai mérnöki 376,
• mérnökinformatikus 340,
• járműmérnöki 328,
• ipari termék- és formatervező mérnöki 328,
• építőmérnöki 324,
• gépészmérnöki 320,
• villamosmérnöki 320,
• környezetmérnöki képzéshez szintén 320 pont kellett.

A BME-n összesen 4772 hallgató kezdi meg felsőfokú tanulmányait ősszel, közülük 3694-en alapszakon, 868-an mesterszakon, és 210-en osztatlan képzésben.

A Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE)

• gazdálkodási és menedzsment 443,
• nemzetközi gazdálkodás (angol nyelven) 478,
• nemzetközi tanulmányok 458,
• kommunikáció- és média szakon 444 pontnál húzták meg a határt.

Habár az Oktatási Hivatal idén nem közölte, hogy konkrét szakokra összesen hányan jelentkeztek a felvételi eljárásban, azt viszont tudni lehet, hogy első helyen hányan jelöltek meg képzéseket.

A már egy ideje legnépszerűbb gazdálkodási és menedzsment szak idén sem lett letaszítva az első helyről,

erre nappali tagozatos, állami ösztöndíjas formában összesen 4064-en jelentkeztek.

Kiélezett versenyt vívtak az erős vonzerejét évek óta tartó pszichológia szakos helyekért is, melyekre 2758-an jelentkeztek állami és nappali képzésen. A dobogó harmadik helyére pedig az osztatlan (tehát öt éves) jogászképzés került fel 2049 jelentkezővel. Ezek után a slágerszakok sorrendjében a kereskedelem és marketing-, mérnökinformatikus-, nemzetközi gazdálkodás-, programtervező informatikus és a kommunikáció- és médiatudomány szakok következnek.

Ha azt nézzük, hogy az általános orvosi képzéshez mennyi kellett a nagy presztízsű egyetemeken, akkor azt látjuk, hogy

• a Semmelweis Egyetemen (SE) 424,
• a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) 412,
• a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) 397,
• a Debreceni Egyetemen (DE) 393 pontra volt szükség a felvételhez.

Mindösszesen 8259 felvételiztek valamilyen orvos- és egészségtudományi képzésre a 2024-es felvételin első helyen. A legnépszerűbb ezek közül a az ápolás- és betegellátás, amit összesen 3641-en jelöltek meg, a második 1215 jelentkezővel az általános orvos, a harmadik pedig 695 jelentkezővel a fogorvos szak.

Az igencsak kedvelt jogász képzésekre való bejutáshoz a különböző egyetemek a következőképp húzták meg a ponthatárt:

• ELTE 476,
• PPKE 467,
• SZTE 438,
• DE 431,
• PTE 421,

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE)

• a pszichológia 460,
• nemzetközi tanulmányok 419,
• politikatudományok 323,
• magyar szakos tanár 315,
• tanító szakon 220-nál húzták meg a határt.

A Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE)

• a turizmus-vendéglátáson 371,
• kereskedelem- és marketingen 371,
• nemzetközi gazdálkodás (angol és magyar nyelven egyaránt) 370,
• gazdálkodási és menedzsment képzésen 324 pont volt a beugró szint.

Sokaknak meggyűlt a baja az új, jóval bonyolultabb felsőoktatási felvételi rendszerrel, amiben már nem központilag, hanem az egyetemek és főiskolák határozzák meg a minimum ponthatárokat a szakjaikon. A felvételizők viszonylag nagy része tarthatott attól, hogy rosszul számolják ki a felvételi pontszámaikat, melyeket csak szerdára véglegesítettek. Korábban közelebbről is megvizsgáltuk az új rendszert, és azt, hogy az intézményi pontoknak van előnyük, de visszaélésekre is lehetőséget adhatnak. Mélyebben foglalkoztunk azzal is, hogy a legnagyobb presztízsű állami egyetemeinken az oktatók kriminális bérhelyzete rengeteg feszültséget szül.

Azok a felvételizők, akik a jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, 20 órától kaptak sms-értesítést az eredményről. Szívből gratulálunk mindenkinek, akinek sikerült bejutnia az általa vágyott egyetemre és szakra. Akinek most nem sikerült helyet szereznie a megjelölt felsőoktatási intézménybe, az ne búsuljon, ugyanis július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárásban jelentkezhet máshová.

Kapcsolódó

„Itt látványosan nincs semmi sem rendben” – másod- és harmadállást is vállalnak az állami egyetemek oktatói

Polyák Gábor, az ELTE BTK Művészetelméleti- és Médiakutatási Intézetének tanszékvezetője szerint egyértelműen kizárólag politikai döntés kérdése, hogy az állam rászán-e egy, a költségvetéshez képest láthatatlan összeget az oktatók fizetésének – amely az utóbbi két évben a magas infláció ellenére érdemben nem emelkedett – minimális rendezésére.