Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék múlt keddi ítélete szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ki kell adnia a más szervezetekkel kötött szerződéseit, valamint ezeket az úgymond „a szuverenitás védelme” érdekében kezdeményezett megállapodásokat felvezető levelezések másolatát – írta az Átlátszó.
Az oknyomozó portál újságírója május 17-én fordult ebben a tárgyban közadatigényléssel a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz (SZH). A hivatal az adatigénylés teljesítését eredetileg arra hivatkozva tagadta meg, hogy ezek döntés-előkészítő adatnak számítanak. A perfelvételi tárgyaláson aztán az SZH részéről nem jelent meg senki, és írásban sem terjesztették elő az álláspontjukat. A bíróság ezért elrendelte a dokumentumok kiadását.
Az adatigénylést azután adták be, hogy az SZH vezetője, Lánczi Tamás levélben megkereste a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét, Havasi Dezsőt. Lánczi a levélben arra kérte a kamarai elnököt, hogy alakítsanak ki együttműködést, ami egyebek mellett létrehoz egy protokollt arra, hogy „az ügyvédi tevékenység során tapasztalt, a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás hogyan jusson a Hivatal tudomására”.
Lánczi azt is akarta, hogy a kamara bocsásson ki állásfoglalást az ügyvédeknek „az információk bejelentésére vonatkozóan”, egészítse ki a szabályzatát „a szuverenitásvédelemmel kapcsolatos ügyvédi feladatokról és felelősségekről” szóló új szabályokkal, és hogy a Hivatal kapjon közvetlen kapcsolattartót minden vármegyei vagy városi ügyvédi kamaránál. Havasi a megkeresést levélben visszautasította, és jelezte, hogy Lánczi elképzelése nem egyeztethető össze az ügyvédi titoktartás törvényben rögzített követelményével.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezután a Facebook-oldalán is közölte, hogy „közvetlenül működésének megkezdése után számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében”. Azt állították, hogy „a megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ” kaptak, és az együttműködést ezekkel a szereplőkkel megkezdték. Az SZH nyilvánosságra hozta az ügyvédi kamarával folytatott levélváltást is, a szöveg szerint a „tisztánlátás” érdekében.
Az Átlátszó június elején jelezte egy cikkben, hogy a megtagadott közadatigénylést perre fogják vinni. Tizenöt nappal később a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatot indított ellenük a Transparency International civil szervezettel egy időben. Ennek részeként kérdéseket küldtek az újságnak, ami viszont megtagadta a válaszok megküldését, és jogi érvekkel cáfolták, hogy válaszadási kötelezettségük lenne az SZH felé. Időközben Lánczi az újságírók szakszervezetével is összetűzésbe keveredett.
