2023-ban a szegénységben élő magyarok közel felének – 44,9 százalékának – nem telt mindennap húsos, halas vagy vegetáriánus ételre – derül ki az Eurostat összeállításából. Bár a KSH a 2023-ra érvényes, a háztartások életszínvonalát bemutató kiadványát még nem adta ki, azt tudjuk, hogy 2022-ben 1,2 millió magyarnak a jövedelme a medián jövedelem 60 százalékát sem érte el. Mivel drasztikus életszínvonal-növekedés nem történt, arra következtethetünk, hogy a szegénységi küszöb alatt élő honfitársaink közül a tavalyi félmilliónál is többen kényszerülhettek arra, hogy az étkezésen spóroljanak.
Ennél csak Szlovákiában rosszabb a helyzet, ahol 45,7 százalék ez az arány, és ott a teljes lakosság 17,8 százaléka is érintett, miközben Magyarországon ez utóbbi 14,7 százalék. Ráadásul a magyar adatok messze meghaladják az uniós átlagot, az ugyanis a szegénységi küszöb alatt élők esetében 22,3 százalék, a teljes lakosság körében pedig 9,5 százalék.
Az adatok közül kiemeltük és külön ábrára tettük a visegrádi országokat, illetve Romániát és Bulgáriát, hogy azokhoz mérten is megnézzük a magyar adatokat. A grafikonon jól látható, hogy az olló a szegényebb és a jobb anyagi helyzetben élők között Szlovákiában és Magyarországon nyílt a legszélesebbre – nagyjából 30 százalékos különbséggel.
Az is kiolvasható, hogy míg Bulgáriában és Romániában a szegényebb demográfiai csoportokban 40 százalék a nem megfelelően étkezők aránya, addig Csehországban már csak 21,7, Lengyelországban pedig 9,6 százalék, ami bőven alacsonyabb még az uniós átlagnál is. A lengyelek ráadásul a teljes lakosságot tekintve kimagaslóan jó helyen állnak, ebben a kategóriában hét uniós ország előzi meg őket, például Luxemburg vagy Svédország.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a Fidesz-kormányok 2010-es hatalomra kerülése óta hogyan változtak a számok. 14 évvel ezelőtt a szegénységi küszöb alatt élők több mint felének nem jutott mindennap rendes főétkezés, a teljes lakosságban pedig a bő negyedének. A számok 2012-ig tovább romlottak, akkor már közel 70 százalék volt az ételen spórolni kényszerülő, alacsonyabb jövedelműek aránya, de a teljes lakosság körében is több mint 30 százalékon állt.
Látványos javulás 2015-ben indult el mindkét csoportban,
- 2019-ben a szegényebbek körében 30 százalék körülire mérséklődött a rendes ételt nélkülözők aránya,
- a teljes lakosság körében pedig 2021-ben volt ez az érték a legalacsonyabb (12,2 százalék).
2023-ban aztán az alacsonyabb jövedelműek körében sokat romlott a helyzet, amikor egyik évről a másikra 15 százalékponttal 45 százalékra emelkedett a húsos, halas vagy vegetáriánus főételt a szükségesnél ritkábban fogyasztók aránya.
Az Eurostat felmérése megerősíti az Egyensúly Intézet által készített és lapunk által is közzétett szegénységkutatást, amelynek egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a magyar szülők harmada azért nem eszik eleget, hogy a gyerekeinek jusson étel. A részleteket itt olvashatják:
