Amíg 2019-ben leginkább Lengyelországgal kapcsolatban éreztük azt, hogy az európai országok közül vélemények, álláspontok és érdekek szempontjából közel áll Magyarországhoz, addig 2024-ben már Szlovákiáról gondoljuk ezt – olvasható ki a 24.hu megbízásából a Závecz Research által készített kutatásból.

Mindez arra utal, hogy a magyar választók jelentős része ismeri a térség politikai viszonyainak változását, hiszen tavaly Lengyelországban és Szlovákiában is kormányváltás történt: Varsóban elbukott az Orbán-kormánnyal szövetséges konzervatív, nacionalista Jog és Igazságosság, Pozsonyban viszont hatalomra került Robert Fico balpopulista, ám a Fidesszel számos kérdésben egyetértő kormánya.

Ennek megfelelően amíg öt évvel ezelőtt a válaszadók 30 százaléka érezte közel a lengyeleket, az idén már csak 13 százalék, míg Szlovákiát az akkori 12 helyett 19 százalék említette a nyitott kérdésre válaszul mint szövetségest. Más államot viszont elenyésző számban neveztek meg spontán módon a válaszadók.

Ez azt is jelenti, hogy miközben az Orbán-kormány külpolitikájával az EU-ban különutasnak számító módon Oroszország felé húz, a magyarok egyáltalán nem érzik közel magukhoz a Vlagyimir Putyin vezette államot, mindössze 2 százalék nevezte meg Oroszországot velünk azonos érdekű országként.

Igaz, ennél a kérdésnél a szokásosnál jóval nagyobb volt azok aránya, akik nem adtak választ: a megkérdezettek több mint fele.

Az eredményeket az alábbi ábrán is feltüntettük, az egyes országok fölé mozgatva a kurzort pedig részletek is olvashatók.

Az előző kérdés folytatásaként arra is kíváncsiak voltunk, mely országokat érezzük a legtávolabbinak. Az öt évvel ezelőtti mérésekhez hasonlóan Németország és Franciaország szerepel az első két helyen, bár időközben helyet cseréltek, és a németeket kevésbé, a franciákat pedig még inkább távolinak érezzük. Az idén 20, illetve 30 százalék említette ezt a két országot mint az érdekek és vélemények szempontjából a legtávolabb eső európai államot.

Őket követi Svédország – aligha függetlenül a svéd NATO-csatlakozás blokkolása körüli vitáktól – 16 százalékkal, Belgium és Hollandia 12 és 10 százalékkal, majd 4–5 százalékkal Ausztria és Románia. Elgondolkodtató, hogy a válaszadók 12 százaléka szerint mindegyik európai ország távol áll Magyarországtól – a megkérdezettek harmada ugyanakkor erre a nyitott kérdésre sem tudott vagy akart válaszolni.

Konkrétabb kérdéseket is feltettünk a magyar külpolitikával kapcsolatban, az egyik arról szólt, hogy a válaszadók szerint a három megadott ország (az Egyesült Államok, Németország és Oroszország) közül melyikkel működik együtt a legszorosabban Magyarország. 2019-ben erre a kérdésre a válaszadók relatív többsége – 44 százaléka – Oroszországot mondta, és ez 2024-re annyit változott, hogy most már 55 százalék vélekedik így, bő két évvel az ukrajnai háború kitörése után.

Pártszimpátia szerinti bontásban az derül ki, hogy a Fidesz-szavazóknál relatív többségben vannak azok, akik szerint Magyarország Németországgal működik együtt a legszorosabban (45 százalékuk véli így), míg Oroszország a második helyen szerepel (37 százalék). A többi párt szavazóinál Oroszország 47–71 százalék közötti arányban az első.

Az, hogy a magyar lakosságnak mennyire nem tetszik az Oroszországgal való együttműködés, a következő kérdésre adott válaszokból derül ki. Amikor ugyanis azt kérdeztük, hogy a három felsorolt országból melyikkel kellene szorosabban kooperálni, a válaszadók 59 százaléka Németországot mondta, 17 százalék az Egyesült Államokat, és mindössze 10 százalék Oroszországot. Ráadásul amíg a németek és az amerikaiak támogatottsága nőtt 2019 óta, az oroszoké csökkent néhány százalékpontot.

Politikai oldalak szerint nézve nincs olyan különbség, mint az előző kérdésnél, ugyanis

minden párt támogatóinak (relatív) többsége a németekkel való szorosabb együttműködést szorgalmazza,

a nagyobb politikai erők közül

• Fidesz támogatóinak 54 százaléka,
• a Tisza-hívek 70 százaléka,
• a DK–MSZP–Párbeszéd szavazók 75 százaléka.

A Fidesz-szimpatizánsok 21 százaléka szerint ugyanakkor Oroszországgal kell a legszorosabban együttműködni a három felsorolt nagyhatalom közül, ez az arány magasabb, mint az amerikaiakkal való együttműködést támogatóké (12 százalék).

Az Oroszországgal kapcsolatos negatív attitűdök egy újabb kérdésnél is kirajzolódtak, amikor arra kellett válaszolni, hogy a három említett országnak, valamint az Európai Uniónak milyen hatása van Magyarországra. (Az EU mellett „Brüsszelre” külön is rákérdeztünk, és a kormánypropaganda eredményességét mutatja, hogy kedvezőtlenebb hatást tulajdonítanak neki a válaszadók, mint az uniónak.)

Az Európai Unió hatását 2019-ben és 2024-ben is kedvezőnek ítélte meg a válaszadók több mint 60 százaléka, sőt a kormány által szidalmazva emlegetett „Brüsszel” ázsiója picit még növekedett is. A Németországgal kapcsolatos nézeteink gyakorlatilag változatlanok maradtak, ugyanakkor

Oroszországról sokkal negatívabban gondolkodunk: 2019-ben még csak 36 százalék ítélte kedvezőtlennek az orosz hatást, 2024-ben már 62 százalék, ami egy háború kirobbantása után persze érthető.

Ezzel együtt az Egyesült Államok hazánkra gyakorolt hatása is megosztóbbá vált honfitársaink véleménye alapján. Öt évvel ezelőtt a pozitív válaszok aránya 51 százalékos volt, a negatívaké 26 százalék, és közel ilyen arányban voltak bizonytalan válaszadók. 2024-re az amerikai hatást kedvezőnek tartók aránya nem csökkent nagyot, a bizonytalanoké viszont igen, és az újonnan véleményt nyilvánítók inkább negatívan ítélik meg az Egyesült Államok szerepét, azt 5 helyett immáron 17 százalék tartja nagyon kedvezőtlennek Magyarországra nézve Joe Biden elnöksége idején.