Egy kicsit igen
– ezt válaszolta Karsai Dániel, amikor azt kérdezte tőle az RTL riportere, hogy csalódott-e Sulyok Tamás döntése miatt.
Az ügy lényege, hogy két ALS-beteg életvégi döntéssel kapcsolatos kérését is elutasította Sulyok Tamás államfő. Karsai Dániel azt kérte, hogy az elnök a jövőben adjon kegyelmet az életvégi döntés véghezvitelében segédkezőknek, míg Dunavölgyi Erzsébet azt, hogy éljen törvénykezdeményezési jogával az aktív eutanázia lehetővé tételéért.
“Szerintem a mi érveink erősebbek” – tette hozzá Karsai Dániel.
Sulyok Tamás szerint a kegyelmi jogkör ilyen gyakorlása ellentétben lenne ezen hatáskör különleges, utólagos és egyedi jellegével.
Sulyok szerint egy ilyen elnöki nyilatkozat előzetes menlevélként arra bátoríthatna embereket, hogy elkövessék az öngyilkosságban való közreműködés bűncselekményét. Karsai Dániel jelezte, már azt is nagyra értékeli, hogy egy állami vezető érdemi választ adott. Az elnök álláspontjával nem ért egyet, de szerinte azt nem lehet légbőlkapottnak nevezni.
Szerinte az elnöki nyilatkozat nem vonná el a kegyelem egyedi jellegét, hiszen minden ügyet önállóan kell megvizsgálni.
Az Országgyűlés és a bíróságok hatáskör elvonása sem megfelelő érv, ugyanis Alaptörvénybe ütköző elítélést a köztársasági elnök megsemmisíthet. Minden ügyben egyedileg döntve, de akár rendszeresen egy azonos témában. Az, hogy az elnöki nyilatkozat esetlegesen arra bíztathatna egyeseket, hogy segítsenek mások életének méltó befejezésében, nem hátrány, hanem előny. Ha esetleg így lenne, kevesebben kényszerülnének emberhez nem méltó módon befejezni életüket.
Karsai Dániel azért küzd, hogy az embernek legyen joga méltósággal befejezni az életét Magyarországon. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága tíz nap múlva dönt beadványáról, amelyben kérte, kötelezzék a magyar államot olyan jogszabályok megalkotására, amelyek lehetővé teszik az életvégi döntés szabadságát.
