2019 óta látványosan, csaknem a duplájára nőtt a magyar lakosságon belül azok aránya, akik támogatják az euró bevezetését – olvasható ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a 24.hu megbízásából készített a Závecz Research.

Amíg öt évvel ezelőtt a megkérdezettek 38 százaléka mondta azt, hogy hazánkban is be kellene vezetni a közös európai fizetőeszközt, az idén már 68 százalék támogatta ezt a javaslatot, és az ellenzők aránya is lecsökkent 49 százalékról 25 százalékra.

Az euró bevezetésének támogatása annyira egységes a magyar társadalomban, hogy még a különféle demográfiai mutatókat nézve sem találunk olyan csoportot, amelyben többségben lennének az ellenzők, legfeljebb az arányuk változik egy kicsit. Például mindhárom vizsgált korcsoportban 68–70 százalékos a támogatók aránya, a települések szerint pedig 64 százalék (község) és 75 százalék (megyeszékhely) között mozog.

A pártok támogatói közül a Fidesz- és a Mi Hazánk-szavazók között a legalacsonyabb az euró bevezetésének támogatottsága, előbbinél 53 százalék, utóbbinál pedig 49 százalék, de még így is (relatív) többségben vannak az európártiak. A DK–MSZP–Párbeszéd szimpatizánsainál viszont 93 százalékos ez az arány, és nem sokkal, 10 százalékponttal maradnak csak el mögöttük a Tisza-szavazók.

A kutatásban arra is rákérdeztek, milyen jövőt szeretnének a magyarok az Európai Unió számára. Ebből kiderül, hogy az Orbán-kormány szuverenista álláspontja ellenére

a megkérdezettek 60 százaléka a jelenleginél több területen szeretne közös döntéshozatalt, valamint azt, hogy az európai országok szorosabban működjenek együtt – ez 9 százalékponttal több, mint 2019-ben.

A válaszadók 33 százaléka ezzel szemben a jelenleginél lazább együttműködésre vágyik, és arra, hogy a döntési jog több területen kerüljön vissza a tagállamokhoz. Nem meglepő módon viszont a Fidesz- és a Mi Hazánk-szavazóknál ez utóbbi véleménynek van többsége (61 és 56 százalék).

Miközben 2019-ben a válaszadók 43 százalék válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy hallott-e már az Európai Egyesült Államok ötletéről, az idén már 59 százalék. A legalacsonyabb arányban a községekben élők nyilatkoztak igennel, de még ott is 52 százalék mondott igent.

Az Európai Egyesült Államok egy, a mostaninál szorosabb, föderalista együttműködést jelentene a tagállamok vagy azok egy része között, és olyan területeken is közös döntéseket hoznának, ahol most nem, például a szociál- és gazdaságpolitikát, a technológiai fejlesztéseket, a közös biztonság- vagy külpolitikát illetően, de felmerülhet a közös uniós hadsereg gondolata is.

A fogalom ismertségével együtt annak támogatottsága is nőtt, összhangban az EU jövőjére vonatkozó kérdésre adott válaszokkal. 2019-ben azok közül, akik hallottak az Európai Egyesült Államokról, 40 százalék mondta azt, hogy pártolná annak megvalósulását, míg 49 százalék elutasította azt. Mára azonban megfordult az arány: az igenek 48 százalékot kaptak, a nemek viszont 44 százalékot.