Toroczkai László: Akár két éven belül széteshet a Fidesz

Új európai pártcsaládot készül alakítani a német AfD vezetésével Toroczkai László, aki szerint időben kiderült, ki van az ellenséggel, és ki nem. Magyar Péter elbizonytalanította a Mi Hazánk szavazóit, de a pártelnök szerint ők idővel visszatérnek. Toroczkai úgy látja, hogy beindult egy erodálódási folyamat a Fideszben, ami két éven belül felemésztheti a kormánypártot, és akkor egyedül maradhatnak a nemzeti oldalon. Mint mondta, a huxit jelenleg katasztrofális következményekkel járna, de ha a Mi Hazánk kormányozna, hat év alatt meg tudnák erősíteni a nemzetgazdaságot annyira, hogy népszavazáson lehessen dönteni a kilépésről. Interjú a Mi Hazánk Mozgalom elnökével, aki szimbolikusan pártja EP-listáját is vezeti.

Két éve tagja az Országgyűlésnek a Mi Hazánk. Ciklusfelezőnél járunk: hogy értékeli az eddigi parlamenti munkát?

Egyrészt szerintem az a mai parlamenti rendszerben komoly teljesítmény, hogy el tudtunk érni a magyarság, az emberek számára komoly eredményeket, például megakadályoztuk az általános kútregisztrációt, ami általános kútadóhoz, vízkivételi járulékhoz vezetett volna, és ami ellen kizárólag a Mi Hazánk Mozgalom tiltakozott. Ez egy rendkívül veszélyes terv volt nemcsak azok számára, akik rendelkeznek mondjuk fúrt vagy ásott kutakkal, hanem az élelmiszer-infláció miatt mindenkinek nagyon súlyos következményekkel járt volna. Körbejártam akkor is az országot, vidéki piacokon kampányoltunk ellene, és a tagságunk áldozatos munkájának köszönhetően közel 70 ezer aláírást gyűjtöttünk össze. Végül a Fidesz meghátrált, hiszen a szavazóbázisa pont azokon a vidéki kistelepüléseken van, ahol mi kampányoltunk.

Ezt tartja a legkomolyabb eredményüknek az elmúlt két évben?

Azt gondolom, hogy az elmúlt két év legfontosabb parlamenti eredménye volt a részünkről, mert nagyon súlyos következménye lett volna mindenki számára, nem beszélve arról a több százezer tanyasi lakosról, akiknek az életét teljesen ellehetetlenítette volna, hiszen ott nincs vezetékes víz, nincs is más vízkivételi lehetőség. Ahhoz is kötötte volna a kormány ezt a tervet – persze az unióra hivatkozva –, hogy vízmintát kell biztosítani, és hogyha nem megfelelő a víz minősége, akkor a kutat be kell temetni. A másik nagyon fontos dolog, hogy elsőként léptünk, amikor a kormány az elszámolással kapcsolatban megpróbálta átverni a napelemeseket. Akkor egy nap alatt 400-an csatlakoztak ahhoz a felhívásunkhoz, hogy pertársaságot alapítunk, és biztatási kár címén bepereljük az államot, de a kormány meghátrált. Úgyhogy két ilyen eredmény volt, akadtak kisebbek is, de azt azért hozzá kell tennem, hogy

nagyon nehéz egy hatfős frakcióval a fideszes kétharmados gőggel szemben politizálni.

Illetve talán most vannak derűlátásra okot adó jelek a készpénzhasználat alkotmányos védelmével kapcsolatban: egyelőre annyi történt, hogy az igazságügyi bizottságon átment a javaslat, senki nem szavazott ellene, és így a plenáris ülés elé kerülhet.

Súlyos megélhetési válság jegyében telt az elmúlt két év. A nemzeti radikális pártok jellemzően ezekben a válságidőszakokban erősödnek meg, a Mi Hazánknak viszont nem jött össze az áttörés. Miért?

Én nem gondolom, hogy nem jött össze. Az év elején, január–február környékén 10 százalékon mértek minket.

Mohos Márton / 24.hu

Stabilan harmadikak voltak a pártrangsorban.

Stabilan a harmadik helyen voltunk, ami szerintem egy óriási eredmény, hiszen elképesztő túlerővel állunk szemben, és hogyha 10 százalékot mérnek nekünk ezek a nagy közvélemény-kutató cégek, akkor az azt jelenti, hogy a valóságban jóval erősebbek vagyunk. Hiszen 2–3 százalékra mértek minket, amikor közel 6 százalékkal jutottunk a parlamentbe. Tehát én azt gondolom, hogy teljesen reális, hogy 10–15 százalék között álltunk most év elején.

Most viszont már nem mérik 10 százalékra a Mi Hazánkat.

Hát most nem mérik annyira, de azért 5 és 8 százalék közötti eredmények vannak. Nyilván az elmúlt hónapokban egy totális politikai átrendeződés zajlik, van egy zavar a politikai rendszerben, de a Mi Hazánk folyamatosan, fokozatosan és egyenletesen erősödött. Nulla százalékról sikerült az elmúlt évek alatt eljutnunk oda, hogy 10–15 százalékos párt voltunk az év elején, ezt igenis nagyon nagy eredménynek tartom. Mindössze két év alatt a felmérések szerint minimum megdupláztuk a szavazótáborunkat, és a választások után, 2022-ben volt olyan időszak, amikor azt mérték, hogy a második legerősebb párt voltunk a Fidesz után, még a DK-t is meg tudtuk előzni. Azért egy dolgot ne felejtsünk el: jelenleg három olyan párt van, amely az országban mindenhol képes volt listát állítani, minden vármegyében és a fővárosban is: a Fidesz-KDNP, a DK (Budapesten az MSZP-vel és a Párbeszéddel – a szerk.), illetve a Mi Hazánk Mozgalom. Ez azt jelenti, hogy ez a három párt az, amelyik komoly, kiépített szervezeti hálóval rendelkezik. Nincs ma más politikai erő, ez a három politikai erő van. Úgyhogy tulajdonképpen mi a kitűzött céljainkat abszolút mértékben el tudtuk érni, és mindezt úgy, hogy a Fidesznek és a DK-nak összehasonlíthatatlanul, sokkal több pénze és médiafelülete van, mint nekünk, akik még a Facebookról is törölve, cenzúrázva vagyunk.

Tehát úgy látja, ki tudták használni az elmúlt két év egymásra rakódó válságait?

Abszolút ki tudtuk használni, hiszen, még egyszer mondom, minimum megdupláztuk a szavazótáborunkat.

Legalábbis ez volt igaz januárig. Ugye önök is a harmadik út ígéretével léptek be a politikai arénába, viszont most úgy néz ki, Magyar Péternek fog összejönni, hogy a második pozícióig jut el ezzel a programmal. Miért nem a Mi Hazánknak sikerült mindez?

Magyar Péter most megzavarta a politikai képet. Nagyon érdekes volt, hogy a színre lépése utáni első hónapban, amikor egyébként még egy, a NER-hez tartozó zrt.-től kapott fizetést, már akkor, rögtön az első megszólalásával olyan volt, mintha a Mi Hazánkat vette volna célba. Most meg olyan, mintha már inkább a DK-t venné célba. Az első egy hónapja folyamatosan arról szólt, hogy a mi szlogenjeinket ismételte, folyamatosan csemegézett a programunkból. Egyrészt azt mondta, hogy se Orbán, se Gyurcsány, és ő a harmadik út. Ezzel a szlogennel hívtuk életre 2018-ban a Mi Hazánkat.

A Mi Hazánk tábora hogyan rezonált ezekre a kijelentésekre?

Biztos vagyok benne, hogy voltak és talán még most is vannak olyanok, akiket meg tud téveszteni Magyar Péter, és az ő megjelenése előtt a Mi Hazánkra szavaztak volna.

Találkozott ilyennel az országjárása során? Aki szimpatizál önökkel, de most a Tisza Pártra szavaz?

Folyamatosan járom az országot, de érdekes, hogy én nem igazán tapasztalom. Egyrészt szép számmal jönnek a fórumjaimra, de oda, azt gondolom, hogy a nagyon stabil mihazánkosok jönnek, ezért nekem nem igazán mondják, hogy őket megtévesztette volna Magyar Péter. Ilyen kérdéseket nem kapok, de azt elmondják a tagjaink, az aktivistáink, hogy az ajánlásgyűjtésnél országszerte tapasztaltak ilyet, egyelőre nem azt, hogy Magyar Péterhez átmennek, hanem hogy ingadoznak az emberek. Az elmúlt évtizedekben nem nagyon láttam annyira kiszámíthatatlan választást, mint ez a mostani. Nem tudjuk, hogy Magyar Péter igazából kicsoda, nincs programja, így azt sem tudjuk, hogy tulajdonképpen mit is akar. Annyit tudunk, hogy az Európai Néppárthoz akarnak csatlakozni, de azt, hogy mit akarnak képviselni uniós szinten vagy Magyarországon, igazából nem látjuk.

Miért bizonytalanodhattak el mégis az emberek?

Azért, mert szó szerint azokat mondta, amiket mi.

Egyszerűen lopott a programunkból.

Erre nagyon sok példát tudnék idézni, de ami a legszemléletesebb, az a nonprofit végrehajtás. Ez abszolút a mi témánk, négy évvel ezelőtt kezdtük el földeríteni a végrehajtó maffiát, amelyet mi ismertettünk meg az országgal. Schadl Györggyel már évekkel ezelőtt készítettem a YouTube-csatornámon egy beszélgetést, a szakpolitikusunk, Fiszter Zsuzsanna rengeteget dolgozott ezen az ügyön, ő dolgozta ki a nonprofit végrehajtásról szóló rendszert. Ezt egy az egyben lenyúlta Magyar Péter, aki ideig-óráig talán meg tud téveszteni embereket azzal, hogy megismétli a szlogenjeinket, a mondanivalónkat, a programpontjainkat, de nyilvánvalóan azzal is, hogy olyan tömegeket tudott kivinni az utcára, például a Kossuth térre, amilyet mi még biztosan nem tudtunk. Bár hozzáteszem, hogy az antiglobalista tüntetésünkön szintén voltak több ezren, és valahogy az a média jelentős részének figyelmét elkerülte. Az is nyilvánvalóan látszik, hogy míg minket a Facebook totálisan elhallgattat, elnyom, cenzúráz, az én nevemet leírni sem lehet, nem tudunk meghirdetni egy fórumot, ahol én pártelnökeként vagyok meghívott vendég, mert a Facebooktól retorziók érhetik a felhasználókat, addig Magyar Pétert mintha ezerrel tolná az algoritmus.

Mohos Márton / 24.hu

De miért csengenek azok a mondatok, programok, amelyekről önök is beszélnek, jobban, hitelesebben Magyar Péter szájából?

Mert nagyobb tömeget tudott kivinni az utcára. Ennyi. És ugyan nagyon sok olyan szavazóval találkozunk, akik jobban megbíznak bennünk, mint Magyar Péterben, de érthető okokból annyira elegük van már a Fideszből, hogy nem tudnak várni a mi építkezésünkre, hanem azonnal szeretnék leváltani, és Magyar Péter által látják biztosítottnak ezt a lehetőséget.

Én azt gondolom, hogy az idő ezt megoldja, és vissza fognak jönni azok a szavazók a Mi Hazánkhoz, akiket esetleg elveszítettünk.

Az elmúlt hetekben már azt tapasztalom, hogy inkább visszatérnek hozzánk.

Említette, hogy ön és párttársa is sok munkát tett abba, hogy a „végrehajtói maffiával” foglalkozzanak, emellett sokat beszéltek a különböző gyárakba telepített külföldi vendégmunkásokról is, viszont a választási kampányukban mintha nem ezeket a témákat hangoztatnák: Borvendég Zsuzsanna, a tényleges listavezetőjük arról beszélt, hogy az olyan nyugati vadhajtások ellen tervez harcolni Brüsszelben, mint a woke és társai, a plakátjaikon pedig a globalizmus-szuverenizmus szembeállítást látom megjelenni. Miért nem azokat a témákat vették elő, amelyek jobban megkülönböztethetővé teszik önöket a kormányoldaltól?

Azért van egy óriási harc jelenleg a Fidesz és a Mi Hazánk Mozgalom között. Éppen hoztam magammal egy szórólapot, amelyet most egyelőre emailen küldtek a tagjaink, még nem ért ide a posta, de három-négy napja már az egész országból kapjuk. Úgy kezdődik, hogy a Mi Hazánk valójában nem jobboldali párt, hanem Gyurcsányék érdekeit képviseli. Látszik, hogy egy országos szórást csináltak, és ha valaki elolvassa, egyértelmű, hogy a Fidesz áll mögötte. Gyurcsány embereként próbálnak feltüntetni, de még annyira sem bátrak, hogy ezt legalább egy óriásplakáton vagy a saját médiabirodalmukon keresztül csinálják. Folyik nyilván egy küzdelem a két párt között, mert szlogenjeit tekintve nemcsak Magyar Péter lopkodott az elmúlt években a Mi Hazánktól, hanem a Fidesz is nagyüzemben ezt csinálja. Még nem is volt Mi Hazánk Mozgalom, de a migrációról és a déli határkerítésről elsőként én beszéltem – ásotthalomi polgármesterként. Az elmúlt hónapokban a kegyelmi botrány volt az a pont, amikor a Fidesz tábora megroppant. Bajban vannak: minden szavazatért élethalálharc folyik. Azt látom, hogy a Fidesz most minket is megpróbál minél jobban lenyomni, mivel egyedül mi maradtunk a Fideszen kívül nemzeti párt. Én nem annyira szeretem már a jobboldal, baloldal kifejezéseket, mert ezek összekuszálódtak, kiüresedtek, de nemzeti és globalista viszont van jelenleg a világban. Mi nemzeti politikáról beszélünk, amiről rajtunk kívül egyedül a Fidesz beszél, de ők valójában mindig is a globalista érdekeket szolgálták ki, erről nagyon sokat tudok beszélni. A Mi Hazánk az egyetlen antiglobalista, nemzeti erő Magyarországon – és az összes többi párt globalista.

A Fidesz szó szerint ugyanezt mondja magáról.

Igen, de ezt nagyon könnyen tudom cáfolni tényekkel. Az egyik ilyen tény, hogy Orbán Viktor végső soron mégiscsak hozzájárult ahhoz, sőt kifejezetten támogatta, hogy megkezdjék az uniós csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Végül azt is támogatta, hogy az Európai Unió finanszírozza Ukrajnát, és kifizesse a tagállamoknak a fegyverszállításokat. De van ennél egy súlyosabb dolog a Fidesszel kapcsolatban. Azt gondolom, hogy négy magyar politikai erő fog az Európai Parlamentbe jutni – a Fidesz, a DK, Magyar Péterék és a Mi Hazánk Mozgalom – és közülük három globalista politikát fog folytatni. Erről kellene beszélnünk, mert amit Magyar Péter és Dobrev Klára állít, miszerint június 9-én meg lehet buktatni a Fideszt, egyszerűen hazugság. A Fideszt 2026-ban lehet megbuktatni. És most azt látjuk, hogy a Fidesz globalista, atlantista frakciókba fogja küldeni a magyarok által megválasztott jelöltjeit. A KDNP-sek pedig az Európai Néppártban ülnek, amelynek a csúcsjelöltje a számunkra teljesen elfogadhatatlan Ursula von der Leyen, aki 35 milliárd euróért vásárolt SMS-ben Pfizer-vakcinákat. Oda fog beülni a kormánypárti képviselők egy része, a másik pedig valószínűleg azzal Giorgia Melonival alkot majd közös frakciót, aki még az Európai Néppártnál is atlantistább, globalista politikát folytat – például az ukrajnai háború kapcsán. A DK-ról nem is érdemes beszélni, ők nyíltan is globalisták, hiszen Európai Egyesült Államokat akarnak, Magyar Péterék pedig „zusammen” az Európai Néppártba, Von der Leyen pártjába akarnak ülni. Innentől kezdve nincs miről beszélni. Mi ezzel szemben egy antiglobalista frakciót akarunk létrehozni, és most úgy néz ki, hogy ez össze is fog jönni a német AfD vezetőivel.

Erre rögtön visszatérünk, de attól nem félnek, hogy mivel ugyanazokat a törésvonalakat rajzolják fel, mint a Fidesz, és látszólag ugyanazt állítják, a választók inkább a nagyobb párt felé fognak gravitálni?

Szerintem a Fideszben elindult egy erodálódási folyamat, ami akár a széteséséhez is vezethet. Nagyon fontos, hogy mi hűek vagyunk az elveinkhez, bármilyen a politikai széljárás. Én 28 éve minden mondatomat, minden programomat, minden politikai elképzelésemet és világnézetemet tudom vállalni. Ha most előveszi egy írásomat 1997-ből, amit 19 évesen a Magyar Fórumba írtam, és szembesít vele, büszkén tudom vállalni. Ezzel szemben Orbán Viktornak mára nagyon ciki, hogy egykor a Liberális Internacionálé alelnöke volt. Gyurcsány Ferencéknek nagyon ciki, hogy a kommunista diktatúrában kezdődött a politikai pályafutásuk. Ha előveszi Magyar Pétert, akkor ő a három hónappal ezelőtti mondatait és a világnézetét sem tudja vállalni. Ezzel szemben mi következetesek vagyunk. Attól, hogy a Fidesz bejött erre a térfélre, mi még nem leszünk liberálisok vagy globalisták. Másrészt a Magyar Péter-jelenség a Fidesz válságtünete.

Hogyha a Fidesz szétesik, ami akár két éven belül is bekövetkezhet, akkor mi maradunk az egyetlen igazi, nemzeti, antiglobalista erő. Ez nagyon fontos.

És én még mindig azt látom, hogy Magyarországon a legnagyobb, politikailag aktív társadalmi csoport nemzetben gondolkodik.

Mohos Márton / 24.hu

Az önök javaslatára írták át a fővárosi választási törvényt. A Mi Hazánk végül tartózkodott, de a Fidesz megszavazta a Budapestre vonatkozó módosítást, az országgyűlési választás arányosítására irányuló határozati javaslatot viszont nem. Milyen tanulságokat vontak le a pártban az eset után?

Azt, hogy a Fidesz szeret hazudni. Mi ragaszkodtunk ahhoz, hogy az országos választási rendszert is megváltoztassuk, ezért nem szavaztuk meg. A Fidesz végig úgy viselkedett a parlamenti vita során, mintha esetlegesen tudná támogatni az országos választási rendszer módosítását.

De az nyilvánvaló volt, hogy azt nem fogják támogatni.

Önnek nyilvánvaló volt, én meg szeretnék egy más világban, egy más politikai rendszerben élni. Így aztán maradt egyedül a fővárosi rendszer megváltoztatása, de én az első pillanattól kezdve nyílt lapokkal játszottam. Elmondtam, hogy a Mi Hazánk Mozgalomnak létérdeke, hogy visszaállítsuk a listás fővárosi választási rendszert, egyedül így van esélyünk arra, hogy a bejussunk a Fővárosi Közgyűlésbe, és ott a mérleg nyelve lehessünk. Teljesen mindegy, hogy a Fidesz ezt miért támogatta.

Mert nekik is ez volt az érdekük.

Az újságírók egy része azt mondta, hogy ez az érdekük, valószínűleg a Fidesz is így gondolta, de szerintem tévedtek. Főleg úgy, hogy bekerült a képletbe Magyar Péter. Majd kiderül, hogy végső soron pont a két nagy tömbnek, a Fidesznek és a balliberálisoknak nem lesz jó, hogy ezt mi akkor keresztül tudtuk vinni. Nekünk viszont valóban ez volt az érdekünk, úgy érzem, hogy mindenkit meghintáztattunk ebben a történetben.

De akkor miért nem szavazták meg az előterjesztést?

Azért, mert azt ígértük, hogy az országgyűlésivel együtt szavazzuk meg, és nem gondoltuk, hogy a Fidesznek ilyen vastag a bőr a képén. Tartjuk magunkat a szavunkhoz, ennyi.

Beszéljünk Borvendég Zsuzsanna jelöltségéről. Róla a Válasz Online azt írta május elején, hogy „lojalitásproblémák” miatt felvetődött, hogy megszüntetik a munkaviszonyát a Magyarságkutató Intézetnél, de a fenntartó minisztérium leszólt, hogy ne rúgják ki. Beszélt-e a cikkben foglalt állításokról Borvendég Zsuzsannával? 

Természetesen azonnal fölhívtam, és Borvendég Zsuzsanna cáfolta a cikkben szereplő állításokat. Egyébként semmiféle bizonyítékot nem mutatott be az újságíró, forrásmegjelölés nélkül tett állításokat. Én újságírónak készültem, szerintem ez szakmaiatlan. Tehát Borvendég Zsuzsanna nem tud ilyenről. Ez az egyik dolog. Kettő: abban a pillanatban, amikor ez a cikk megjelent, ő akkor vált hivatalos jelöltté.

Úgy tudom, pár nappal előbb.

De amikor fölhívtam a cikk megjelenése után, azt gondolom, hogy

neki nem volt más választási lehetősége, mint vagy fölmond a Magyarságkutató Intézetnél, vagy nem lesz a jelöltünk. Ő azonnal fölmondott.

Ezt már az elején tisztázták egyébként, amikor a jelöltjük lett?

Az elején beszéltünk a Magyarságkutató Intézetről, és megmondom őszintén, hogy nem láttam ebben a problémát. Ő nem politikusként került oda, hanem történészként, szakmai munkát végezett. Nem lehet összehasonlítani Tarr Zoltán esetével (református lelkész, a Tisza Párt európai parlamenti képviselőjelöltje, akit Magyar Péter Kossuth téri tüntetésén elmondott beszéde után néhány nappal bocsátottak el az állami állásából – a szerk.), mert ő próbaidőn volt, és politikai jellegű munkát végzett. A kettő teljesen más.

Tarr Zoltán sem politikai munkát végzett, egy minisztériumi háttérintézményben dolgozott.

Én azt politikai munkának minősítem, Borvendég Zsuzsanna pedig történészi kutatómunkát végzett. De ami ennél sokkal fontosabb, hogy Tarr Zoltán próbaidőn volt, míg Zsuzsanna már jó ideje ott dolgozott. Ha őt kirúgják, akkor anyagilag sokkal jobban járt volna, mint így, hogy maga mondott föl, mert most nem jár neki végkielégítés. Pedig én nem ígértem neki állást, és most sem kap a pártunktól egy fillért sem. Ez azt jelenti, hogyha mégsem kerül be az Európai Parlamentbe, akkor júniustól munkanélküli lesz háromgyerekes családanyaként. Borvendég Zsuzsanna – tetszik vagy nem tetszik – minden nemzeti érzelmű antikommunista, antiglobalista szavazó számára egy szimpatikus személy. Ha a Fidesz háromgyerekes családanyaként megpróbálta volna az utcára tenni, az egy abszolút kontraproduktív lépés lett volna.

A cikk nem állítja azt, hogy őt végül azért nem rúgták ki, mert a Mi Hazánk jelöltje lett, viszont arról van tudása, hogy tényleg felmerült-e az intézetnél, hogy elbocsátják a februári jelöltállítást követően?

Konkrétan olyan jelzést nem kapott Borvendég Zsuzsanna, hogy ki akarják rúgni. Azt mondta, úgy érezte, hogy kezd elfogyni körülötte a levegő. Hogy ez konkrétan mit jelent, azt Zsuzsannától kell megkérdezni, én ennyit tudok.

Említette, hogy a jelöltjük szakmai munkát végzett az intézetnél. Jogilag nem merül fel összeférhetetlenség, egy közalkalmazott nyugodtan indulhat az EP-választáson bármilyen párt színeiben. Viszont a Magyarságkutató Intézet mégsem egy átlagos közintézmény abból a szempontból, hogy az Orbán-kormány egyik volt minisztere, Kásler Miklós vezeti, és a fideszes emlékezetpolitika fontos műhelye. Ezért tartotta helyesnek, hogy végül megszüntette a munkaviszonyát, miután ez a cikk megjelent?

Tiszta vizet kellett önteni a pohárba. Onnantól kezdve, hogy a sajtó ezzel megtámadta, elmondtam Borvendég Zsuzsannának, hogy még annak a látszatát is el kell kerülni, hogy bármiféle függőségi viszonyban van a Fidesszel. Rábíztam, hogy ezt döntse el. Az biztos, hogy nem maradhat a Mi Hazánk Mozgalom jelöltje vagy képviselője olyan, aki a Fidesszel függőségi viszonyban van. Egyébként, ha már itt tartunk, akkor azóta egy egész hullám indult meg, hiszen a stratégiai tanácsadó testületem tagja lett Tóth Gy. László, aki korábban Orbán Viktor főtanácsadója volt, valamint Raffay Ernő, aki szintén a Magyarságkutató Intézetnél dolgozott. Abban a pillanatban, ahogy a tanácsadói testületem tagja lett, vele is leültem megbeszélni, hogy még a látszatot is szeretném elkerülni, hogy valamilyen módon függési viszonyban van a Fidesszel. Erre ő is azonnal fölmondott.

Varga Jennifer / 24.hu

Ma Magyarországon, ha valakinek állami munkahelye van, és valamilyen ellenzéki pártban vállal szerepet, akkor veszélybe kerülhet az állása?

Erről beszélgetünk, hogy ezek szerint veszélybe kerülhet. De egy normális országban ezért nem szabadna kirúgni senkit, ezt azért szögezzük le. Mivel tudjuk, hogy milyen országban élünk, előre figyelmeztettem Zsuzsannát, hogy emiatt elveszítheti az állását, és ő ennek tudatában vállalta a jelöltséget.

Májusban Tóth Gy. László és Raffay Ernő is szakított a Fidesszel. Náluk miért most jött el az a pillanat, hogy nem tartották többé felvállalhatónak a kormányoldalt?

Ez egy folyamat volt. Legalább egy éve beszélgetünk egymással, az elmúlt évben már biztosan kiábrándultak a Fideszből. Az ő felébredésük vagy kiábrándulásuk sokkal hitelesebb, mint Magyar Péteré.

Miért?

Mert Magyar Péternek elfogytak a lehetőségei.

Több állami munkahelye volt.

Magyar Péter azért egy okos ember. Pontosan fölmérte, hogy a válóper és a feleségének a miniszteri székből való kiesése után még egy ideig, néhány helyről csordogál neki a NER-rendszerből pénz, de szépen lassan leépítették volna. Ezt így csinálják, amit ő pontosan tudott, ezért még idejekorán lépett. Raffay Ernőnek, akit én a ‘90-es évek óta ismerek, volt egy állása a Magyarságkutató Intézetnél, ahol történészi, és nem politikai munkát végzett, mégis abban a pillanatban fölmondott, amikor a tanácsadóm lett. Tóth Gy. Lászlót 2002 óta ismerem, amikor az általam szervezett Magyar Sziget Fesztiválon szerepelt előadóként. Tehát a mi ismeretségünk, barátságunk több évtizedes. Nem úgy történt, hogy ők világéletükben a másik oldalon játszottak, hiszen nemzeti, hazafias érzelmű emberek.

De miért most jött el az a pont, hogy a Mi Hazánkban találtak a politikai otthonukra?

Mert esik szét a Fidesz, erről szól a Magyar Péter-jelenség is. Ahogy mondtam, ez egy erodálódási folyamat. Nem tudom, mikor gyorsul be, de én már évekkel ezelőtt elmondtam, hogy a Fidesz önmagát fogja felszámolni. Egyre több csontváz esik ki a szekrényből. Amikor Szájer József botránya kirobbant, még nem lehetett látni, hogy szétesik a Fidesz, mert ez nem így működik. De

sorban jönnek a botrányok. Lehet, hogy az egyiket még lenyelik a nemzeti érzelmű, keresztény szavazók, de a következő hasonlót már nem. A kegyelmi üggyel rengeteg embernél betelt a pohár.

Mohos Márton / 24.hu

Ők is ezt mondták, hogy a kegyelmi üggyel telt be a pohár?

Ők már tavaly panaszkodtak arra, hogy gyakorlatilag a Fidesz már semmi másról nem szól, mint a hatalomról és a pénzről, és teljesen háttérbe kerültek azok a tiszta nemzeti célok, amelyekben ők évtizedek óta hisznek. Ezt nekem már legalább egy éve folyamatosan jelzik.

A Mi Hazánk kapuja nyitva áll azok előtt, akik csalódtak a Fideszben?

Nekünk az összes csalódott fideszes szavazó előtt nyitva áll a kapu. Nyilvánvalóan politikust, aki pártpolitikai feladatokat végzett, már sem a Jobbikból, sem a Fideszből nem veszünk át, de olyan vidéki kisebb települések polgármesterei például jöhetnek, akik egész életükben tisztességes munkát végeztek.

Szakács Árpádnál jobban kevesen voltak benne a Fidesz-világban. 

Ne felejtsük el, hogy amikor a Mi Hazánk Mozgalom megalakult, egy darabig nyitva állt az ajtónk azok előtt a jobbikosok előtt is, és akár a Fideszből érkező Szakács Árpád előtt is, akik tisztességes, jó szándékú hazafiak, de félrevezették őket. Nagyon fontos különbséget tenni azok között, akik félrevezették az embereket, és azok között, akiket félrevezettek.

És magasabb kormányzati funkciókból érkező emberek csatalakozását nem tartja elképzelhetőnek, ha az ön által várt erodálódási folyamat felgyorsul?

Azt nem tartom elképzelhetőnek, hogy egy miniszter jelentkezzen hozzánk, és átvegyük.

Az európai parlamenti választás kapcsán beszélgetünk. Mi jelenleg a párt viszonya Magyarország uniós tagságához?

Nagyon egyszerű és világos. Az Európai Unió rendkívül rosszul működik. Nem ezt ígérték nekünk, amikor azzal az egybites propagandával hozzácsatolták Magyarországot az Európai Unióhoz, hogy nyithatunk cukrászdát Bécsben. Jelenleg inkább egy birodalomként és annak a gyarmataiként működik, nem pedig a nemzetek Európájaként. Mi egy olyan Európát szeretnénk, ahol gazdasági szövetséget alkotnak egymással az európai államok. Ugyanakkor látni kell, hogy az elmúlt 30 évben az eddig regnáló fideszes és balliberális kormányok olyan helyzetet teremtettek, hogy nincs ma Magyarországon független és erős nemzetgazdaság. Egyfajta lélegeztetőgépi funkcióban rákapcsolták az Európai Unióra és a globális nagyvállalatokra. Ez egy óriási probléma. A legfontosabb különbség köztünk és a többi potens politikai erő között, hogy nekünk van egy nagyon erős víziónk egy olyan nemzetgazdaság megteremtéséről, ahol visszaépítjük a felszámolt, bezárt élelmiszeripari üzemeket, ahol végre elkészül egy komplex turisztikai fejlesztési program, amely ténylegesen fölhelyezi Budapestet a világ legfontosabb turisztikai desztinációinak a térképére. Egy saját lábakon álló nemzetgazdasági vízióval és programmal rendelkezünk. Azon kell dolgozni, hogy ezt meg tudjuk teremteni, és ha ezt megteremtettük, akkor el lehet képzelni az Európai Unión kívüli életet. Nem az a lényeg, hogy én mit szeretnék, hanem a realitások.

Jelenleg az a helyzet, hogy ameddig nem teremtjük meg ezt a független nemzetgazdaságot, addig az Európai Unió szétesésének pillanatában csődöt jelentene be Magyarország.

Nemcsak az a lényeg, hogy mi ki akarunk-e lépni az unióból, hanem képzeljük el, hogyha Németországban olyan változás történik, hogy a mi szövetségesünk, az AfD, amely jelenleg a második legerősebb párt Németországban, tovább erősödik, megnyeri a választást, és egyszer csak azt mondják, hogy elegük van abból, hogy Németország finanszírozza Ukrajnát vagy akár Görögországot, és ezért kilépnek a németek, követik a britek példáját. Akkor vége az Európai Uniónak. Mi lesz akkor Magyarországgal? Föltette a Mi Hazánkon kívül bárki ezt a kérdést?

Ön szerint tényleg van realitása, hogy most valamelyik nagyobb tagállam otthagyja a szövetséget?

Bármelyik pillanatban bekövetkezhet. Ahogy a britek elhagyták az uniót, ez ugyanúgy megtörténhet Németországgal. De mondhattam volna akár Franciaországot is, ott van a francia Nemzeti Tömörülés, amely szintén állandóan a frexitről beszél.

Ezek a pártok mintha eltolódtak volna abba az irányba, hogy nem az EU-ból való kilépésről, hanem annak reformjáról beszélnek. Ön melyiket tartaná kívánatosabbnak?

Én azt gondolom, hogyha Franciaországban kormányra jut a Nemzeti Tömörülés, vagy Németországban az AfD, és szembesülnek azzal, hogyan működik az EU, akkor el tudom képzelni – ha nem sikerül megreformálniuk – azonnal kilépnek. Én most ezt látom, de nyilván nem tudok az ő nevükben beszélni. Látjuk, hogy

Európa olyan, mintha elfáradt volna.

Mohos Márton / 24.hu

Pénzügyileg, gazdaságilag folyamatosan leszakad, csökken az innováció, miközben az európai őslakosság lélekszáma mindenhol csökken. Ha minden így megy tovább, és közben az egész Európai Unió, a magyar adófizetők is finanszírozzák Ukrajnát és a háborút, akkor nyilvánvalóan az unió le fog szakadni a világ más részeitől. Kína, az Öböl-menti országok, de Kanada, az Egyesült Államok, sőt Ausztrália is innováció tekintetében kezdi előzni az Európai Uniót.

Tíz év múlva az EU-ban képzelik el Magyarországot?

Mi azt mondjuk, hogy 2030 környékén meg kell kérdezni a magyarokat népszavazással. Mi nem akarjuk egyedül kiléptetni az Európai Unióból Magyarországot, ezt egészen biztosan állíthatom. Csak azt mondtuk, hogy a magyarokat meg kell kérdezni arról, hogy akarnak vagy nem akarnak az Európai Unió tagja lenni.

Korábban Volner János a pártjuk parlamenti csoportjának tagja volt egy rövid ideig, most már a huxitért harcol. Mennyire egységes a pártjuk az uniós tagságot illetően, vannak még olyanok, akik a Volner-féle utat képviselik?

Hagyjuk a Volner-pártot, jó? Ne komolytalankodjuk el ezt az interjút, nyilván nem lehet komolyan venni a Huxit Pártot. Viszont a kérdés az komoly. Én azt látom, hogy a Mi Hazánk teljesen egységesen képviseli azt, hogy az Európai Unió jelenlegi működése rendkívüli módon káros, viszont Magyarország, gazdasági értelemben jelenleg nem tudna önállóan létezni, mert az elmúlt 30 évben tönkretették a nemzetgazdaságunkat.

Hat év múlva, amikor adott esetben felteszik az embereknek azt a kérdést, hogy kilépjünk-e az unióból, el tud képzelni olyan forgatókönyvet, amikor a huxit nem jelent automatikusan katasztrófát, gazdasági összeomlást?

Természetesen tud Magyarország olyan gazdasági alapokat teremteni, ebben én szilárdan hiszek.

Hat év alatt is?

Ha mi kormányoznánk, akkor igen. Hat év alatt meg lehet teremteni, ezt ki merem jelenteni. Van is ilyen vízióm, tudom, hogy mit kellene csinálni.

Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke a napokban arról beszélt, hogy neki vannak antiszemita barátai. Ez mennyire általános a pártban?

Hát ez egy nagyon nehéz kérdés, erre nem tudok választ adni. Fogalmam sincs, hogy kinek vannak antiszemita és nem antiszemita barátai.

Önnek például vannak antiszemita barátai?

Az antiszemitizmus egy nagyon nehezen megfogható fogalom. Egyáltalán nem is tudom, mit értünk azon, hogy antiszemita. Nagyon könnyen megkapja az antiszemita vádat az, aki kritizálja azt, amit jelenleg Izrael tesz. Én is kritizálom. Sőt, az egyetlen politikai erő vagyunk a parlamentben, amelyik kritizálja. Teljesen egyedülálló a világon, de Európában mindenképp, hogy a teljes balliberális oldal és a Fidesz nem szólal meg akkor, amikor 14 ezer gyermeket lemészárolnak Gázában. Mi ezt elfogadhatatlannak tartjuk. Ha például ezt valaki kimondja, megkapja az antiszemita vádat.

Novák Elődnek van egy definíciója az antiszemitizmusról. Ő azt mondja, hogy „van, aki a kutyákat nem bírja elviselni, van, aki a mazsolát ki nem állhatja”, tehát az ő felfogásában a személyes ízlés dolga, hogy valaki antiszemita-e. Ön osztja ezt a véleményt?

Azt Novák Elődtől kell megkérdezni, hogy itt a mazsola és az antiszemitizmus hogy is jött össze, mert én nem pontosan értem.

Én sem, viszont az antiszemitizmus vádja rendre elő szokott kerülni a pártjukkal kapcsolatban.

Én elmondtam az antiszemitizmus vádjáról, amit gondolok. Amikor párbeszédet javasoltam pár évvel ezelőtt, hogy jó lenne a zsidó vezetőkkel átbeszélni a Horthy-korszak vagy a Tanácsköztársaság eseményeit, akkor Köves Slomó, a Fidesz házi zsidó szervezetének a vezetője rögtön azt válaszolta, hogy feljelent antiszemitizmusért. Lehet, hogy Novák Előd erre gondolt, hogy én vagyok a barátja, mert engem Köves Slomó antiszemitizmus miatt fel akart jelenteni, holott nyilvánvalóan nem antiszemitizmus volt, amit mondtam.

Mohos Márton / 24.hu

Csak az elmúlt két évben önök több közös rendezvényen voltak jelen ifj. Hegedűs Loránt református lelkésszel, aki a múltban számos antiszemita kijelentést tett, Bartha Barna, az önök ceglédi polgármesterjelöltje azt mondta, hogy a köztévén a zsidók programjai teszik tönkre a székelyeket, ön a tavalyi március 15-ei beszédében Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter feleségének zsidó származására tett utalást, az idén többen karlendítettek a majálisukon – úgy tűnik, mintha ezzel az örökséggel a pártjuk még nem tudott volna megküzdeni.

Szerintem a sajtó, az újságírók nem tudnak megküzdeni azzal, hogy mi kik vagyunk, mert csupa olyan sajtóhírről beszélünk, aminek igazából nincs köze a Mi Hazánk Mozgalomhoz. Hegedűs Lorántot mi nagyon tiszteljük, de nem tagja a Mi Hazánk Mozgalomnak. Fogalmam sincs, hogy kik voltak azok a fiatalok, akik állítólag – mondom: állítólag – karlendítettek.

Azért ez egy jól látható dolog volt.

Készült egy fénykép, de nem tudjuk, hogy az pontosan miről szólt, nem tudjuk, milyen kontextusban és miért történt. Ha valaki, nem tudom, fölmutat a Napra, és azt elkapjuk egy fotón, vagy azt mondja, hogy „ave, Cézár”, és azt lefotózzuk…

Ez ön szerint mennyire reális?

Ez teljesen reális, velem is volt ilyen. Rómában azt mondtam, hogy „ave, Cézár”, csak azon a fényképen, ami készült, ez nyilván nem hallatszódik, aztán azt mondták, hogy biztos náci köszöntés volt. Pedig nem volt az. Úgyhogy szerintem ez teljesen reális és teljesen életszerű.

Komolyan gondolja, hogy a majálisukon Cézárt köszöntötték?

Hát most a majálison nem tudom, lehet, hogy azt mondták: nézzétek, hogy süt a nap. Csak az a szomorú, hogy erről kell beszélnem, ami nem a Mi Hazánk Mozgalom programja, holott beszélhetnénk arról a vízióról is, amit az előbb említettem.

Azért aktuális erről beszélni, mert az AfD tagságát az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsaládban, ahova önök is készülnek, éppen amiatt függesztették fel, mert a listavezetőjük arról beszélt, nem volt mindenki bűnöző a SS-ben. Maximilian Krah később azt mondta, hogy kiforgatták a szavait. Önöknek változatlan ezután az elköteleződésük az ID-hez, és amennyiben igen, nem tartanak attól, hogy a korábban idézett események akár a felvételüket is veszélyeztethetik?

Nem tudom megítélni, hogy milyen összefüggésben mondta ezt Maximilian Krah, ezt az interjút nem olvastam. Viszont nagyon nehéz a német hazafias politikusoknak bármiről beszélni, hogyha a XX. századról kérdezik őket, mert szinte mindenért nagyon könnyen megkapják a náci bélyeget. Arról nem tehetnek, hogy abban a rendszerben éltek az őseik. A mi szüleink meg a nagyszüleink a kommunista diktatúrában éltek, de attól még nem volt mindenki kommunista. Azt tudom mondani, hogy Maximilian Krah eddigi politikai munkája, teljesítménye, életvitele alapján egy tiszteletre méltó és számunkra nagyon szimpatikus politikus, személyesen is ismerem, és semmi rosszat nem tudok mondani róla. Ami a kérdés másik részét illeti: kifejezetten örülök annak, hogy most került sor erre a kenyértörésre az ID-ben. Mi oda akartunk menni, de azt is elmondtuk korábban, hogy alapvetően az AfD-vel akarunk együtt mozogni. Nagyon örülök annak, hogy idejében világossá vált, kik azok, akik az ellenségnek akarnak megfelelni, és ha valakit elkezdenek lejáratni, akkor nem összezárnak és megvédik, hanem inkább azoknak próbálnak megfelelni, akik ezt a lejáratást irányítják. Szerintem a francia Nemzeti Tömörülésnek és Giorgia Meloninak együtt kell maradnia,

az AfD-nek, nekünk meg például a bolgár Újjászületésnek pedig csinálni kell egy új frakciót.

Krah már korábban is beszélt arról, hogy kéne egy új formáció, amely az Identitás és Demokrácia radikálisabb szárnyát fogja egybe. Önök már efelé gravitálnak?

Afelé gravitálunk, hogy egy új frakciót hozzunk létre az AfD-vel.

És melyik párt lenne még ennek a része a bolgár Újjászületés párton kívül?

Ezt július 9-e után tudjuk megmondani, amikor látjuk, hogy kik és hány képviselővel jutottak be. Az AfD-nek lesz döntő szava, hiszen valószínűleg ők lesznek a legnagyobb létszámú párt ebben az új európai pártcsaládban. Az Újjászületés mindenképp szintén az ID-ben volt, de otthagyták, tehát elég szépen kezd kirajzolódni egy csapat. Vannak még jó páran. A holland testvérpártunk, a Fórum a Demokráciáért, nekem nagyon kedves barátaim az Alternatíva Svédországért, ők az AfD-nek a svéd változata. De ezekre tényleg akkor tudok majd választ adni, ha látjuk, kik jutottak be.

Le Pen egyébként megüzente a napokban Meloninak, hogy akkor csináljunk egy nagy jobboldali frakciót együtt.

Remek ötlet. Ott lesz a Fidesznek a helye!

Hogyha ez megvalósul, akkor önöknek nincsen keresnivalójuk ebben a formációban?

Nincs. Mi nem szerettünk volna semmiféleképpen a Fidesszel egy frakcióba beülni.

Mohos Márton / 24.hu

Számoltak egyébként azzal az eshetőséggel, hogy előállhat olyan helyzet, amikor ugyanabba a frakcióba jelentkeznek?

Igen, mert kommunikációs szinten egy csomó olyan ügy van, amiben hasonlót mond a Fidesz és a Mi Hazánk Mozgalom. Csak a Fidesz nem azt csinálja, amit mond. Ezt a legjobban akkor lehetett látni, amikor a Covid-időszakban a Fidesz egyrészt végrehajtotta a globalista agendát, miközben a lélegeztetőgépekkel megcsinálta a maga üzletét. Tehát duplán szenvedtek a magyarok. A Fidesz eljátssza persze a szabadságharcost, egyrészt a magyar szavazók felé, másrészt fölsrófolja az árat. Az uniós pénzeknél is azt látom, hogy egyszerűen egy piaci játékot játszik a Fidesz, nem arról van szó, hogy valamilyen elveket képviselne. Valóban számoltunk azzal, hogy előállhat egy nagyon nehéz helyzet számunkra, akár az is, hogy függetlenek maradunk, mert nem tudunk csatlakozni frakcióhoz.

Orbán Viktor régóta beszél arról, hogy egy nagy, Európai Néppárttól jobbra levő pártcsaládot kellene létrehozni. Ön nem gondolja, hogy ez lenne az érdekérvényesítési képességük maximalizálásának az útja? A jelenlegi tudásunk szerint, amennyiben ez a két pártcsalád összeállna, akkor a második legtöbb képviselőt adó frakciót alkotnák az EP-ben.

Természetesen jó lenne minél nagyobb frakciót alkotni, de az elveinket nem adhatjuk föl. Mi nem akarunk opportunisták lenni. Másrészt pedig olyan kérdésekben, amelyekben esetleg együtt tud szavazni a két nagy európai jobboldali vagy nemzeti pártcsalád, abban így is, úgy is együtt fog szavazni. Ha például nem akarjuk támogatni a migránsok szétosztását, ami ellen még az olyan globalista politikusok is tiltakoztak, mint Donald Tusk, akkor lehet közösen szavazni, és összeadódik a két nagy pártcsaládnak az ereje.

Viszont az is előfordulhat, hogy ez az oldal három különböző frakcióra szakad szét.

De ezzel nem lesz rosszabb helyzetben az európai érdekérvényesítés, viszont sokkal tisztább helyzetet teremtünk azzal, ha nem ülünk össze olyan európai pártokkal, amelyek valójában globalista vagy nyíltan háborúpárti politikát folytatnak.

Bármennyire állítja is a Fidesz, hogy a béke oldalán áll, ha azzal a Giorgia Melonival alkot majd szövetséget, aki az egyik legkeményebb támogatója Zelenszkijnek és az ukránoknak ebben a háborúban.

Mit tekintene sikernek és mit kudarcnak a június 9-én az EP választáson?

Be kell jutnunk az Európai Parlamentbe. Ha nem jutunk be, akkor nyilvánvalóan szomorú leszek.