Szlovákia egyik legjobban felszerelt kórházába került Robert Fico, miután szerda délután Nyitrabányán, a kihelyezett kormányülés helyszínén egy férfi ötször rálőtt a miniszterelnökre. A merényletről készült felvételeken jól látszik, hogy a meglőtt Ficót autóba tették, majd elhajtottak vele. Az később derült ki, hogy mentőhelikopterrel szállították kórházba, de állapota olyan súlyos volt, hogy nem volt idő Pozsonyba vinni, ezért a helikopter a közelebbi, a besztercebányai F. D. Roosevelt Egyetemi Kórház és Rendelőintézetben szállt le a sérülttel.
Arról, hogy pontosan milyen beavatkozásokat végeztek a szlovák kormányfőn az orvosok, természetesen nincs információnk, sajtóhírek szerint Fico sok vért vesztett, egy lövedék a mellkasában maradt, egy áthatolt a gyomrán, a beleiben okozott sérülést, egy pedig az egyik karját sebesítette meg.
Első fázis: aranyóra a mentésben
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő, a légimentők egykori orvosigazgatója lapunknak azt mondta, a mentőhelikopter a legmagasabb szintű mentőegységnek számít a mentésben, ami a leggyorsabb, egyúttal a legkíméletesebb szállítást teszi lehetővé.
Szerinte erősen vérző beteg esetén a minél előbbi műtét a megoldás, és a sérültet a legközelebbi definitív ellátó helyre kell vinni. A szlovák mentőegység a legjobb, szakmailag maximálisan megalapozott döntést hozta meg azzal, hogy nem a 200 kilométerre lévő pozsonyi kórházba szállították Ficót – véli a szakember, aki a mentés egyik fontos szabályára,
Annál nagyobb a súlyosan sérült beteg túlélési és gyógyulási esélye, minél gyorsabban, lehetőleg a sérülést követő egy órán belül definitív ellátásban részesül, vagyis kórházba kerül. Minél rövidebb az incidens és a kórházi ellátás megkezdése között eltelt idő, annál jobbak a beteg kilátásai.
A mentőhelikopter személyzete folyamatos kapcsolatban van a központi irányító rendszerrel, ahol pontosan tudják, a szóba jövő kórházak milyen felszereltségűek, és milyen távolságra vannak az incidenstől. A sérült állapotáról kapott információkkal összevetve kell megállapítaniuk, hogy melyik az a legközelebbi intézmény, ahova a mentőhelikopter meg tud érkezni a beteggel.
Egy, a Ficóhoz hasonlóan súlyosan sérült beteg esetében valóban a percek is számítanak, ezért is volt jó döntés, hogy a lehető legközelebbi jól felszerelt kórházba szállították a szlovák miniszterelnököt – mondta Kunetz Zsombor.
Robert Ficót több lövés is érte, és a sajtóban elterjedt, hogy politraumás sérülése van. A lőtt sérülések az áthatoló sérülések kategóriájába tartoznak, amelyek politraumatizációt is tudnak okozni. Balesetsebészeti meghatározás szerint ez legalább két súlyos sérülés együttes fennállását jelenti kettő vagy több testtájon, például a hasnál és a mellkasnál
– magyarázta a 24.hu-nak Lovas András aneszteziológus, intenzív terápiás orvos.
Ideális esetben a lőtt sérült ellátása már a kórházba kerülés előtt elkezdődik, és a kórház orvosai már úgy veszik át a beteget a mentőegységtől, hogy megkapták az információt az első egészségügyi személyzettől, akik először az úgynevezett ABC-rendszer szerint mérik fel a sérült állapotát.
- Az A esetén, hogy átjárható-e a légút (az angol airway-ből),
- a B a légzést jelenti (az angol breathingből),
- a C alatt a circulationt, vagyis a keringést kell érteni.
A gyors vizsgálat után azon a területen, ahol problémát találnak, rögtön elkezdődik a beavatkozás, és, ha ez lezajlott, újra értékelik a beteget. A hasi lövés jelentős vérzéssel jár, és ilyen sérülésnél éppen a nagy mennyiségű vérvesztés a legfőbb probléma, amivel az első ellátók szembesülnek – mondja az orvos.
Hogy pótolni tudják a nagy mennyiségű vért, nagy átmérőjű vénabiztosítást végeznek már a helyszínen úgy, mint amikor gyógyszerezéshez kapnak branült a betegek. Az elfolyt vér pótlására nagy sebességgel kezdik el ömleszteni az infúziót. Ahol tudják, nyomják, kötik a betegeket, hogy közben csillapítsák a vérzést. Hasi sérülésnél tompán nyomnak rá gézlapot. A nagy vérmennyiség-veszteségtől az eszméletét is elveszítheti a sérült, és ha ez megtörténik, akkor már a helyszínen intubálni kell. A harmadik fontos lépés, amit az első ellátók végeznek a betegen: a fájdalomcsillapítás, általában vénás morfium formájában.
Az első mentőegység monitorozza a sérültet, azaz megfigyelő eszközöket kötnek rá, hogy mérni tudják a sérült vérnyomását, EKG-ját, véroxigénszintjét.
Lovas András is úgy véli, a sérülés mechanizmusa alapján egyértelmű volt, hogy minél előbb műtőre lesz szüksége Ficónak, ezért döntött úgy a mentőegység, hogy a közelebbi, besztercebányai kórházba viszik.
Legyen szó miniszterelnökről vagy bármilyen civil emberről, a mentőszolgálat eljárása ugyanaz: beszól az adott kórház sürgősségi osztályára, hogy lőtt sérült érkezik. A kórház sürgősségi orvosa ezen információ birtokában értesíti a kórház összes olyan orvosát, akire szükség lehet a sérült ellátásához.
A beteget a kórházban már egy orvoscsapat fogadja, amelynek tagja a sürgősségi orvos, az anesztes-intenzíves orvos, és érkezik a csapatba egy sebész és egy traumatológus is.
Az első ellátó átadja a sürgősségi csapatnak azokat az információkat, amelyeket a betegről tudni kell: vérnyomás, pulzus, mennyi vért vesztett, milyen gyógyszereket és mennyi folyadékot kapott, valamint azt is, hogyan és hol történt az incidens, és lőtt sérült esetén hány bemeneti, esetleg kimeneti nyílást találtak. Ez utóbbit az első ellátó egység még a helyszínen megvizsgálja úgy, hogy levetkőztetik a beteget. Ha ez a helyszínen nem tud megtörténni, akkor a kórházban vágják le a betegről a ruhát és nézik át a testét.
Második fázis: a kórház sürgősségi osztálya
A sürgősségin is megvizsgálják a beteget a szerint, hogy rendben van-e a légútja, meghallgatják a mellkasát, megmérik a vérnyomását, és közben elkezdődik a diagnosztikai fázis. Vért vesznek a betegtől (egy kormányfő esetén valószínűsíthető, hogy ismert a vércsoportja, így azt külön nem kell megvizsgálni, de a vért akkor is leveszik tőle), így kideríthető az is, hogy a lőtt sérülés előtt volt-e szervi baja.
További fontos információként a vérvétellel az is meghatározható, hogy milyen véralvadási faktorokat vesztett nagyobb mennyiségben a sérült, és hogy van-e kellő mennyiségű vérlemezkéje. Mindez percek alatt párhuzamosan zajlik, de a legfontosabb, hogy a szervi funkciókat monitorozzák és azokat stabilizálják – mondta Lovas András.
Mindeközben előkeresik a korábbi egészségügyi dokumentációt, amiből fontos információkhoz jutnak az alapbetegségekről, a rendszeresen szedett gyógyszerekről és az esetleges gyógyszerérzékenységről. Optimális esetben már a sürgősségi osztályon a beteg csuklójába kerül egy artériás kanül, amit az egyik ütőérbe tesznek, így lehetővé válik a folyamatos vérnyomás-monitorozás. Ha a team jól működik, akkor öt percen belül már meglehetősen sok információhoz jutnak a páciens állapotával kapcsolatban
– fogalmazott Lovas, hozzátéve: külön képzés van arra, hogyan dolgozzanak együtt hatékonyan, minél kevesebb időveszteséggel sebészek, traumatológusok, anesztesek, például azért, hogyha egy lőtt traumás beteget kell ellátniuk, akkor mindenki tudja, mi a feladata.
Az orvosok tájékozódását leginkább az ultrahangvizsgálat gyorsítja fel, amelyet még helyben, a sürgősségi osztályon végeznek el. Ebből megtudják, hogy van-e a hasüregben szabad folyadék. Ha van, irány a műtő.
CT-re ilyenkor nincs idő, mert a vizsgálat szállítással együtt akár 20–25 percet is igénybe vehet, ami alatt elvérzik a beteg. Ha egyértelműen látszik, hogy vérzik a hasüregében (amit az ultrahangvizsgálattal gyorsan meg lehet tudni), és a beteg instabil, azonnal műtőbe kell tolni
– hangsúlyozza Lovas András.
Harmadik fázis: a műtő
A műtőben is külön team kezei közé kerül a sérült. Előfordulhat, hogy több orvos is dolgozik rajta – attól függően, milyen szerveit érte a golyó. A csapatot természetesen már jóval az előtt összeállítják, hogy megérkezik a műtőbe a beteg. Az alapteamet műtősfiú és műtősnő, aneszteziológus és az asszisztense, sebész és traumatológus alkotja. A beteg altatóorvosa végig ugyanaz marad, de ha a sérülései eltérőek, külön arra a szervre szakosodott sebészek érkezhetnek a műtőbe, akár másik kórházból is. Mindeközben a legfontosabb feladat az, hogy a nagy ütemű vérzést elállítsák, és közben stabilizálják a létfontosságú szervek működését – hangsúlyozta Lovas András.
A lövedék helyzetének meghatározása, majd annak eltávolítása az egyik legnehezebb feladat. Bár Lovas András már 19 éve dolgozik orvosként, kezei közé még nem került lőtt sérült, mert Magyarországon szerencsére nem jellemző a lövés által okozott traumás sérülés. Itthon főképp közlekedési, munkahelyi, esetleg komolyabb háztartási baleset miatt kerülnek politraumatizált sérültek a műtőbe.
Valószínűleg a szlovák orvosok is nehéz helyzetben voltak, mert ott sem jellemző a lőtt, pláne a több lőtt sérüléses beteg – vélte Lovas András.
Negyedik és ötödik fázis: mélyaltatás és rehabilitáció
Miután elállították a vérzést, kioperálták a lövedékeket, ha az lehetséges, a lehetőségekhez mérten stabilizálták a beteget, akkor bezárják a sebeket. A beteg ilyenkor még lehet annyira instabil, hogy nem ébresztik fel, hanem intubálva-altatva-lélegeztetve átviszik az intenzív osztályra.
Azért kell mélyaltatásban tartani, mert a beteg éberen nem tolerálja a lélegeztető csövet. A mélyaltatás másik oka, hogy nyugalomban legyen a szervezet. Ha már nem vérzik a beteg, és sikerült az elvesztett véralvadási faktorokat is visszapótolni, valamint a nagy mennyiségű vérvesztés miatt kialakult sokkot felszámolni, akkor lehet szó arról, hogy a beteget felébresztik. A lélegeztetőcsöveket kiveszik, de fájdalomcsillapítókat, valamint szükség szerint antibiotikumokat kap a továbbiakban a beteg.
Lovas András kiemelte, fontos, hogy a Ficóhoz hasonló súlyosan sérült beteget minél előbb mobilizálják, és minél előbb elkezdődjön a rehabilitációja – például gyógytornásszal – még ott a kórházban. Ha a műtét sikeres, és nincs szövődmény vagy tartós egészségkárosodást okozó sérülés, akkor akár két héten belül is távozhat a beteg a kórházból, de ha komplikációk lépnek fel, előfordulhat, hogy a betegnek hónapokat kell kórházban lábadoznia. Az is valószínűsíthető, hogy amint szállathatóvá válik a kormányfő, egy másik intézménybe fogják átvinni, akár Pozsonyba, ami eleve a kormánytagok ellátására van kijelölve.
A műtőben nincs miniszterelnök és civil. Beteg van
Az öt óra bírható. Elrepül. Mindig van mit csinálni, nincsenek unalmas percek a műtőben
– ezt már egy traumatológus orvos mondta lapunknak. Szerinte egy ilyen súlyos sérülés esetén, főképp, ha az első műtétnél csak az életveszélyt hárították el, 24–48 óra múlva újra be kell tolni a beteget a műtőbe.
Ilyenkor az orvosok megnézik, nincs-e egyéb probléma, vagy ellátják azt a sérülést, amelyet az első műtétnél nem tudtak, és ha vannak végtagsérülések, akkor megtervezik azok műtéti sorrendjét, majd azokat is elvégzik.
A traumatológus elmondta, speciális tudás nem szükséges a lövedék eltávolításához. Az orvosnak követnie kell a lövedék útját, és kezelnie kell az útjába eső sérüléseket, majd el kell jutnia a lövedékig, és ki kell azt emelnie, mint bármilyen más idegen testet. Ha lágy részbe fúródott, akkor az könnyen megtalálható és eltávolítható egy fogóval, de vannak esetek, amikor a lövedék nem hozzáférhető helyen helyezkedik el, ilyenkor az az orvosi döntés is születhet, hogy a betegben hagyják.
Legyen szó lőtt vagy szúrt sérülésről, az ellátás menete ugyanaz: felnyitják a beteget, és mennek végig a sérülésen. Az orvos fel tudja térképezni, milyen irányú a sérülés, mi merre ment, milyen károkat okozott. A golyó útjába eső összes sérülésnek megvan az ellátási módja – magyarázta a traumatológus, hozzátéve, nem a beteg foglalkozása, hanem a sérülése határozza meg, milyen team áll fel a kórházban, és milyen gyorsan kell beavatkozni.
Mivel a műtőben nincs miniszterelnök és civil, csak beteg van, az orvosok azt nézik, hogy akit behoztak, annak az életét meg kell menteni
– mondta lapunknak a névtelenül nyilatkozó orvos.
