Magyarország 2024 második felében az Európai Unió soros elnöke lesz. Vagyis július 1-jétől a magyar kormány feladata lesz, hogy megszervezze az Európai Tanács és a minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsa munkáját, végigvigye az általa kigondolt témákat, együttműködjön az Európai Parlamenttel – azaz sikeresen igazgassa az unió munkáját.
A kormányok számára nagy lehetőség ez, de az Orbán-kabinetnek három szempontból is speciális a helyzete:
- az első olyan nemzeti kormány, amelyik két soros elnökséget vezérel le. Az elsőt 2011-ben abszolválta, nem sokkal a Fidesz hatalomra kerülése után. Mind a 27 tagországra fél év jut, így minden állam átlagosan 13,5 évente kerül sorra. A sorrend nincs kőbe vésve, arról a miniszterelnökök döntenek, így akár az is előfordulhatna, hogy valaki tovább vár, ám ezúttal a menetrend szerint haladunk. Magyarország egy trióelnökség része, melyet a spanyolok kezdtek, jelenleg a belgák viszik, és mi fejezzük be. Utánunk újabb trióelnökség jön, melyet a lengyel kormány indít, így Varsónak adjuk majd át fél év múlva az ügyeket.
- Kevesebb mint egy hónappal a soros elnökség megkezdése előtt európai parlamenti választást tartanak. Ez azért fontos, mert az EP ötéves mandátumához van igazítva a legtöbb uniós szerv mandátumának hossza. Az új parlament mellett a miniszterelnökök – a parlament jóváhagyásával – új bizottságot, bizottsági elnököt, új tanácsi elnököt és külügyi főképviselőt választanak. Ezt az eljárást sok formaság nem köti, a megegyezés általában a kormányfőkön múlik, így hiába jelöli az Európai Parlament elnökét a parlament, általában ez a poszt is része az alkucsomagnak. A magyar elnökségnek tehát éppen abban az időben kell jól működnie, amikor az EU legfontosabb intézményei élén vezetőcsere lesz, márpedig az új vezetőknek sokszor bele kell tanulniuk abba, hogyan működik üzemszerűen az adott intézmény. Ehhez a magyar kormány az unió törvényei szerint úgy járul hozzá, hogy a soros elnökség alatt „őszinte közvetítőként” segíti a megegyezést, irányítja a tárgyalásokat. Orbán Viktor a konfliktusos politikája ellenére ebben egyébként is fontos szereplő lenne, a szintén 2010 óta hatalmon lévő Mark Rutte holland ügyvivő miniszterelnök esetleges távozását követően ugyanis ő lehet egyedül a leghosszabb ideje hivatalban lévő uniós kormányfő.
- És Magyarország lesz az első olyan soros elnök tagállam, amelynek a tanács többi tagja a szavazatával fagyasztotta be az uniós forrásait.
Az első két speciális helyzet kezelhetőnek tűnik, az utóbbi azonban problémás, mert a rendezését különösen hátráltatja a mandátumváltás.
Milyen pénzekről van szó?
A Magyarországnak járó uniós források jelenleg három szinten vannak befagyasztva.
- A hétéves költségvetés kohéziós, vagyis fejlesztési forrásainak egy részét az Európai Bizottság javaslatára a tanács, azaz a többi kormány fagyasztotta be. Ez a 22 milliárd euróból körülbelül 6,5 milliárd eurót érint. Ezek a jogállaminak is hívott feltételességi mechanizmussal befagyasztott pénzek.
- A hétéves költségvetésből járó kohéziós pénzek egészét blokkolták egy darabig az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek, miszerint nem fizethet ki a bizottság pénzeket olyan országnak, amely nem tartja tiszteletben az EU alapértékeit. Erről maga a bizottság döntött, ahogy arról is, hogy ezt tavaly év végén feloldották, miután a magyar kormány teljesítette az elvárt igazságügyi reformot. Ez tízmilliárd eurónyi forrást jelentett a hét évre, ebből most már hívhatunk le pénzeket. Hívtunk is egyébként, Magyarország a mostani ciklusban a harmadik legtöbb kifizetést kapta a tagállamok között. A jövőre nézve aggasztóbb, hogy mi vagyunk az egyetlen tagállam, amelynek a kifizetett pénzekből van több, az előfinanszírozásból pedig kevesebb. Ez azt jelentheti, hogy a magyar kormány nem kezdte el megvalósítani a magyar költségvetés terhére azokat a projekteket, amelyekre az uniós pénzek feloldása után visszatérítést várhat.
- A második ponthoz tartozik, de némiképp különböző tőle, hogy úgynevezett tematikus feljogosító feltételekkel is blokkoltak Magyarországnak járó forrásokat. Összesen körülbelül 5 milliárd eurót. Ennek a felét már felszabadították, ezeket a nemek közötti egyenlőséggel és az akadémiai szabadsággal kapcsolatos ügyek blokkolták. Van viszont még körülbelül 2,5 milliárd eurónyi forrás, amelyhez nem férhetünk hozzá.
- És ott van még a Helyreállítási Alap is, az EU koronavírus-járvány utáni nagy segélycsomagja, amiből eddig semmit nem kaptunk. Ez a hétéves költségvetésen kívüli összeg, nekünk nagyjából még egyszer annyi pénz járna belőle, mint a kohéziós forrásaink fele. Itt elég rosszak a kilátásaink, mert ezt a pénzt hamarabb kellene elkölteni a hétéves költségvetésnél. Vagyis 2026-ra el kellene számolnunk vele, miközben még hozzá sem férhetünk.
A pénzek feloldásával a kormány kissé el is akadt. A tematikus feljogosító feltételekkel – háttérbeszélgetéseink alapján – jól állunk, az év harmadik negyedévére akár megállapodás is lehet, tehát jó esély van rá, hogy a 2,5 milliárd euróhoz hozzáférhetünk majd.
A másik két ügyben viszont leálltak a tárgyalások. A jogállami mechanizmus feloldásának feltétele, hogy a magyar kormány teljesítsen 17 úgynevezett szupermérföldkövet, azaz reformokat. A Helyreállítási Alap forrásainak megszerzéséért 27 szupermérföldkövet kellene teljesíteni, amiben a fenti 17 is benne van, de kiegészül az igazságügyi reformmal és más ügyekkel is. Összesen egyébként 54 mérföldkövet, vagyis elvárást fogalmaztak meg az alaphoz való hozzáférésért.
Az igazságügyi reformot a kormány teljesítette, ez négy mérföldkövet jelentett, amelyek a Helyreállítási Alapot és a horizontális feljogosító feltételekkel befagyasztott forrásokat is blokkolták. A többi feltételnek pedig kicsivel több mint a felét teljesítette, a másik felét vagy részben, vagy egyáltalán nem.
A részben vagy nem teljesített ügyekből látszik, hogy ezek sok esetben legalábbis véleményesek, politikai megegyezéssel és nagy jóindulattal akár azt is lehetne mondani, hogy a kormány teljesítette ezeket. Fontos megjegyezni, hogy a bizottság és a tanács nem azt kéri, hogy Magyarországon legyen kisebb a korrupció vagy függetlenebb az igazságszolgáltatás, hanem konkrétan elfogadandó szabályokat, keretrendszereket, intézményeket határoz meg.
Ennek több oka is van, melyek mind az EP-választáshoz kötődnek. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke újrázni szeretne. Legutóbb úgy választották meg, hogy csupán kilenc szavazat volt a többsége. Az Európai Parlament az utóbbi időszakban nagyon keményen lépett fel a Magyarországnak járó pénzekkel kapcsolatban, a bizottságot még be is perelték a horizontális feljogosító feltételekkel blokkolt források feloldása miatt. Ilyen helyzetben Von der Leyen valószínűleg nem teheti meg azt, hogy Magyarország számára pénzeket old fel, mert az EP képviselőinek több mint felére lenne szüksége az újrázáshoz. A helyzetet tovább nehezíti, hogy mint minden intézményben az elnök kabinetjének vezetője kezeli a kényes ügyeket. Von der Leyen esetében ez Björn Seibert, aki jelenleg szabadságon van, mert Von der Leyen kampányát vezeti.
Magyarország számára meglepő módon az lenne a legjobb, ha Von der Leyen folytatná elnökként a következő ciklusban is. Minden külső szereplőnek bele kell tanulnia az intézmények irányításába, és sokkal gyorsabban újraindulnak a folyamatok, ha olyan ember kerül a bizottság élére, aki már dolgozott ott. Ha Von der Leyenből ismét bizottsági elnök lenne, még akkor is hamarabb lehetne visszatérni a magyar pénzek ügyéhez, ha esetleg a magyar kormány túl erőszakosan követelné azt soros elnökként. Tovább húzódhatna a magyar ügy, amennyiben olyan bizottsági elnököt választanak, aki korábban még nem vett részt a testület munkájában.
A sietségre pedig van okunk.
A feltételességi mechanizmusnak része egy olyan kitétel is, hogyha az adott évi költségvetési források befagyasztásától számított két éven belül nem oldódik meg a probléma, akkor azok a pénzek végleg elvesznek. A mechanizmusról 2022 decemberében szavaztak, így a két év az idén decemberben lejár.
Kicsit hasonló a helyzet az Erasmus programmal is, melynek ügyét őszig kellene megoldani. Ezt szintén a feltételességi mechanizmus miatt fagyasztották be. A mechanizmus megszavazásakor csak az egyik pont volt a pénzek befagyasztása, a másik a szerződéskötés tilalma minden közérdekű közalapítvánnyal, mert ezt a formát a tanács aggályosnak találta. Márpedig az Erasmus és Horizont programokat, illetve az egyetemek nagy részét már ilyen közalapítványok kezelik idehaza. A 2023–24-es tanév Erasmus-szerződései még rendben voltak, a probléma a 2024–25-ös tanévvel kezdődik, amikor 21 magyar egyetem eshet ki teljesen a rendszerből.
Úgy tudjuk, itt is volna esély a megegyezésre, mert a helyzet egy kifejezetten EU-barát közösséget veszélyeztet, amelyik nem él vissza a pénzekkel, mint az a kohéziós forrásoknál előfordult. A mandátumváltás miatt viszont erre is nagyon szűknek tűnik az idő.
