Belföld

Orbán: A nukleáris iparra is kiterjesztjük a Kínával való együttműködést

Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt a Karmelita kolostorban 2024. május 9-én.
Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Hszi Csin-ping kínai elnököt a Karmelita kolostorban 2024. május 9-én.

Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján hazánkban köszönthetjük a kínai elnököt – kezdte csütörtök esti beszédét Orbán Viktor a Karmelitából közvetített közös bejelentés során, majd felidézte, hogy utoljára húsz évvel ezelőtt járt Magyarországon kínai államfő. Ezután megemlékezett a koronavírus-járványról, és egyben megköszönte Hszi Csin-pingnek a járvány alatt nyújtott segítséget.

Orbán arról is beszélt, hogy Magyarország és Kína barátsága sosem szakadt meg és hozzátette azt is, hogy Magyarország az Egy Kína elvét vallja, azaz a magyar kormány szerint Tajvan Kína szerves részét képezi.

Ezután a magyar kormányfő áttért az ukrán háborúra és kijelentette, hogy Magyarország támogatja a Kína által kezdeményezett béketervet. A háború megoldásához tárgyalóasztal kell és nem fegyverek – jelentette ki Orbán.

A magyar-kínai kereskedelem értéke húsz év alatt a négyszeresére emelkedett, közvetlenül Budapestről hét kínai nagyváros érhető el repülővel, és a kapcsolat stratégiai partnerséggé erősödött. A két fél kölcsönösen vesz részt egymás gazdaságának fejlesztésében – mondta el a magyar miniszterelnök. Orbán szerint megteremtik a lehetőséget arra, hogy Magyarországon találkozzon a legmodernebb nyugati és legmodernebb keleti technológia, és korrekt körülményeket fognak biztosítani a kínai cégek számára.

Orbán szerint a magyarok a XXI. századot megnyerni akarják, ehhez pedig partnerekre van szükség, és vannak olyan területek, ahol Kína a legjobb. Csütörtökön a két kormány több fontos megállapodást is kötött, például magyar mezőgazdasági termékeket fognak Kínába exportálni, illetve

a magyar-kínai együttműködést kiterjesztik a nukleáris ipar teljes spektrumára, erre eddig nem volt példa. 

Magyarországon a következő évtized elejére 60-70 százalék között lesz a nukleáris energia aránya – tette hozzá a miniszterelnök.

Hszi Csin-ping megköszönte a meghívást, és osztotta Orbán azon véleményét, hogy a két ország között sosem volt ilyen jó a kapcsolat. Ezután kitért a két ország között stratégiai kapcsolat részleteire, például arra, hogy kölcsönösen támogatni fogják a gazdasági fejlődésben, és nem csak a kereskedelmet, hanem a pénzügyi együttműködést is fokozni fogják. Hozzátette: felgyorsítják a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítését is.

A nyelvtanítás, a sport és a média területén is fokozni fogják a nemzeti szint alatti együttműködéseket, illetve további könnyítéseket terveznek a beutazásos során. Kína támogatja Magyarországot abban, hogy nagyobb szerepet az Európai Unióban, és abban, hogy segítse Kína és az Európai Unió együttműködésének erősödését.

A kínai elnök több napos látogatáson vesz részt Budapesten, miután a hét elején Párizsban tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

Hszi délután találkozott Sulyok Tamás köztársasági elnökkel is, és felidézett egy magyar közmondást, miszerint bajban ismerszik meg az igaz barát.

Szijjártó: Elkezdődik a Budapest belvárosát a reptérrel összekötő gyorsvasút előkészítése

Hszi Csin-ping kínai elnök látogatása történelmi jelentőségű Magyarországon, és így a két ország közötti csúcstalálkozón ennek megfelelő eredmények is születtek, a felek tizennyolc fontos megegyezést írtak alá – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető történelmi látogatásnak minősítette Hszi Csin-ping budapesti vizitjét, ugyanis kínai elnök legutoljára húsz éve járt Magyarországon, a két ország pedig idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját.

Rendkívül sikeres tárgyalásokat folytatott az elnök úr és a miniszterelnök úr a mai napon, amelyeknek az eredményeként tizennyolc megállapodás aláírására került sor

mondta.

Először arról számolt be, hogy a kelet-nyugati összeköttetések fejlesztését célzó, kínai Egy övezet, egy út stratégia keretében a két ország olyan projektlistát állított össze, amelyen a közösen végrehajtandó beruházások, fejlesztések szerepelnek.

Kiemelte, hogy ezen projektlistát ma bővítették, aminek alapján

  • megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében. „Ezt régen V0 névvel említettük. Ennek a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű megépítésének előkészítése most megindul, egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében.” Szavai szerint erre azért van óriási szükség, mert Magyarországon jelentős kínai beruházások zajlanak, alapvetően az ország keleti felében, de az itt előállítandó termékeket döntő részben Európa nyugati felében fogják piacra bocsátani, ezért hatékonyabbá és fenntarthatóbbá kell tenni a szállítást.
  • „Ugyanígy, megkezdjük az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek is, amely azt célozza, hogy a repülőtérről Budapest belvárosába gyorsan, kulturáltan lehessen megérkezni” – közölte.  Ennek kapcsán pedig emlékeztetett rá, hogy Magyarországról már hét kínai nagyváros érhető el közvetlenül, hetente tizenkilenc légi járattal.
  • Szijjártó Péter ezután arra is kitért, hogy megkezdik az előkészítését az elektromos autók töltőhálózat-fejlesztésének, ugyanis „a jövő az elektromos autózásé, így lehet megóvni a környezetünket”. „Megállapodtunk, hogy Magyarországon az elektromos autók töltőhálózatát fejlesszük, annak érdekében, hogy az ország minél több pontján minél gyorsabban lehessen feltölteni az elektromos autókat.”
  • Tájékoztatása szerint emellett megkezdik Európa legmodernebb, legnagyobb, legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között. „A röszkei autópálya-határátkelő rendkívüli mértékben leterhelt. Sajnos mindannyiunk számára ismerősek a képek a hosszú kamion- vagy autósorokról. Szeretnénk, ha ez már nem így lenne a jövőben, nem kellene hosszú órákon, napokon keresztül várakozniuk sem a személy-, sem a teherforgalomban részt vevőknek” – mutatott rá.
  • Valamint arra is kitért, hogy közösen megvizsgálják annak a lehetőségét a szerb és a kínai partnerekkel, hogy milyen módon lehetne a lehető leggyorsabban kőolajvezetéket építeni Magyarország és Szerbia között, hozzájárulva ezzel mindkét ország, és ezáltal az egész térség energiaellátásának biztonságához.
  • A miniszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági export fontos szerepet játszik a kétoldalú kereskedelemben, különös tekintettel arra, hogy Közép-Európában Magyarország rendelkezik a legtöbb kínai exportengedéllyel, az érintett termékek köre pedig a mai megállapodás nyomán tovább fog bővülni, például a cseresznyét is felveszik a listára.

Végezetül pedig tudatta, hogy olyan új területre is kiterjesztik az együttműködést, amely új dimenziót hozhat a kétoldalú kapcsolatokba, ez pedig a nukleáris energia.

Most abban állapodtunk meg a kínaiakkal, a kínai kormánnyal, hogy a nukleáris ipar teljes vertikumára készítünk együttműködési programot annak érdekében, hogy a villamosenergia-előállítás legolcsóbb, legbiztonságosabb, leghatékonyabb módját mindkét ország megfelelőképp tudja alkalmazni

emelte ki.

Ezzel összefüggésben pedig megjegyezte, hogy a következő években az áramigény meredeken tovább fog nőni az egész világon, és ezt a keresletet leginkább nukleáris energiával lehet kiszolgálni. „Azok az országok lesznek jó helyzetben, biztonságban, amelyek komoly nukleáris kapacitásokkal rendelkeznek” – szögezte le.

„Történelmi tehát ez a látogatás, és a történelmi látogatáshoz méltó eredmény is született a mai napon” – összegzett az MTI beszámolója alapján.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik