Apró, galériás üzlet a belváros egyik kis utcájában. Délben érkezünk, nyitás után nem sokkal, kávét kérünk, és pohárral a kezünkben kezdjük feltérképezni a kínálatot:
- chips,
- nyalóka,
- keksz,
- olajok,
- aromák,
- tea,
- sör,
- csoki,
- kávé,
- gumicukor,
hogy csak pár kender-, illetve CBD-tartalmú árút említsünk.
A boltban az ügyvezető Erdei Imre és a tulajdonos Toldi Bence fogad. Ők azok, akiket két és fél év börtönbe küldene az ügyészség, tulajdonképpen azért, amit most is csinálnak nap, mint nap. A két férfi szerint egy sor abszurd eseményt kellett az elmúlt bő három és fél évben elszenvedniük, de ezek közül kiemelkedik, hogy jelenleg is árusítanak olyan, az EU területéről behozott terméket, amelyért börtönbe akarják csukni őket. Büntetőperük – amelyben kábítószer-kereskedelemmel vádolja őket az ügyészség – néhány hete az előkészítő-üléssel kezdődött, ahol Imre és Bence az ártatlanságát hangoztatta. Szerintük túlkapás történt 2020-ban, és őket igazolja, hogy új üzletüket nyitás óta elkerüli a rendőrség.
Körbe lehet nézni, itt semmi olyan nincs, amit korábban ne árultunk volna. Teljesen törvényes, amit csinálunk, megfelelünk az uniós szabályoknak. Ezek Nyugat-Európából importált, szabadalmaztatott, nyilvántartásba vett termékek. Nem árulunk drogot, nem vagyunk dílerek, mégis kábítószer-kereskedelemért akarnak börtönbe küldeni minket. Pedig mindennek utánajártunk, mindent megkérdeztünk. Egy olyan per vádlottjai vagyunk, ami ép ésszel felfoghatatlan. Minket ért rendőri túlkapás, és emiatt sok-sokmilliós kár. Veszélybe került az egzisztenciánk, és évek óta stresszelhetünk, nemcsak a megélhetésünk, de a büntetőügy miatt is.
A két férfi egy szállítmányozási cégnél ismerkedett meg a 2010-es évek végén, azt pedig később döntötték el, hogy közös üzletbe vágnak. Az alapötletet Bence római utazása adta, ő ekkor találkozott először CBD-bolttal, ebből lett aztán a French Bulldog, az a Kertész utcai szórakozóhely, amely 2020. szeptember 10-én húsz percig volt mindössze nyitva.
A magát az első magyar legális CBD Coffeeshopnak hirdető üzletet a nyitás után ugyanis szinte egyből megszállta a Készenléti Rendőrség, a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih), illetve az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) munkatársaival karöltve. Az üzletet azonnal bezáratták – mint kiderült, örökre. A per, amelynek a két férfi vádlottja, abból a razziából fakad.
A vádirat szerint ugyanis közel négy kiló kábítószert foglalt le a rendőrség, ezt Imréék ott árulták, azaz terjesztették. Csakhogy Bence azt mondja, amit
a rendőrség kábítószernek vél, valójában nem is kábítószer.
„Ha drogot akar valaki árulni, akkor tényleg csinál rá egy nyilvános Facebook-eseményt, és külön hirdet rá, felhívja magára figyelmet, nyit egy üzletet emiatt, amit előtte bejelent és engedélyeztet a kerületnél? Vagyunk akkora hülyék, hogy pont egy ilyen helyen, ahol legális kendertermékeket árulunk, elkezdünk illegális dolgokat is szórni? Képtelenség, elmebaj. A razzia estéjén már tele volt a fél magyar média azzal, hogy dílerek vagyunk. Megbélyegeztek minket.”
Mi az a CBD, és mire jó?
Messzebbről kell kezdeni, hogy megértsük, pontosan miről szól Imre és Bence ügye. Az biztos, hogy teljesen eltérően értelmezik a jogszabályokat ők és a vádhatóság, ugyanakkor a 24.hu utánajárásából – amelynek során állami hivatalokkal, illetve más szakértőkkel, jogászokkal és CBD-vállalkozókkal is egyeztettünk – az derült ki, hogy az lenne a meglepő, ha ebben a témában lenne két szereplő, aki ugyanazt gondolja.
még az érintettek számára sem mindig átlátható.
Toldi Bence leszögezi: jogászokkal történt konzultáció után nyitották meg 2020-ban a Kertész utcai vendéglátóhelyet, mivel úgy látták és úgy látják ma is, hogy az EU-n belül legális, amit csinálnak, nem árultak olyan terméket, amely kábítószernek minősülne, azaz átlépné az 0,2 százalékos THC-tartalmat, magyarán semmilyen büntetőjogi kategóriába sorolt tevékenység nem róható terhükre.
Mi az a CBD?
A cannabidiol (kémiai képlete szerint: C21H30O1) egy vegyület, amely a kendernövényben fordul elő. Történetünk szempontjából fontos adalék, hogy olyan anyagról beszélünk, amelynek nincsen pszichoaktív hatása, és nem ártalmas az emberi szervezetre, függőséget nem okoz, ellenben van számos pozitív hatása, így például a CBD-t tartalmazó termékek (olajok, teák stb.), képesek enyhíteni, oldani a görcsöket, egyeseknek jobb közérzetet okoznak, nyugtató hatásúak, segíthetnek a jobb alvásban is. Vannak kutatások, amelyek az orvosi felhasználás lehetőségeit is vizsgálják.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint fájdalomcsillapító hatása van, csökkenteni képes a szorongást és a depressziót, idegvédő hatást tulajdonítanak neki. Bár csodaszernek nevezni túlzás lenne ezeket a termékeket, az mindenképp elmondható, hogy mára Magyarországon is van jelentősnek mondható vásárlói kör, amely különböző okok miatt rendszeresen vesz CBD-termékeket, köztük olyanok is, akik egészségjavító szándékkal teszik ezt. A CBD-olajok nemcsak specifikus boltokban, de a nagyobb drogérialáncokban és bioboltokban is kaphatók. (CBD-t tartalmazó gyógyszerkészítmény idehaza nincs forgalomban, csak orvos írhatja fel import keretében, más elérhető készítmények hatástalansága esetén például bizonyos ritka típusú epilepsziák, illetve kemoterápia okozta hányinger és hányás esetén.)
Mindez egyszerűen hangzik, a gyakorlat azonban ennél jóval bonyolultabb, ráadásul a French Bulldogban nem is ilyen termékeket foglaltak le a rendőrök, hanem úgynevezett virágzatot, például olyat, amely képünkön is látható, és amelynek terjesztése most nem zavarja a hatóságokat.
A téma miatt felhívtunk több hazai CBD-kereskedőt, hogy segítsenek eligazodni, hol és kinél kell engedélyeztetni az ilyen termékeket, mi a törvényi háttere egy ilyen bolt nyitásának. Meglepve tapasztaltuk: ahány forrással beszéltünk, pont annyi választ kaptunk. Kezdve azzal, hogy egy sor különbség van még az egyes CBD-termékek közt is, hogy aztán az említett kendervirágzatról már ne is beszéljünk, az ilyen terméket Ausztriában automatából lehet vásárolni, Imrééket viszont börtönben akarják zárni miatta.
Ez az üzletág kicsit még mindig szürkezóna itthon, a magyar törvények ugyanis nem tudták még lekövetni a CBD-világ dinamikus felfutását. A lényeg ott húzódik ebben a témában, hogy sokszor ami még nem illegális, az nem feltétlenül engedélyezett
– meséli egy vállalkozó, aki csak olajokkal foglalkozik. Siet hozzátenni: „Azaz nem törvénytelen, de nem is teljesen szabályos. Épp ezért rengeteg kiskapu és kreatív megoldás jellemzi ezt a szektort, az állam pedig inkább nem nyúl bele ebbe a méhkasba. Például azért, mert az állam sem tudja, hogy egész pontosan mi a helyzet. Nem viccelek, velem megtörtént, hogy három különböző nap hívtam fel ilyen-olyan kérdéssel az egyik illetékes állami szervet, és háromszor kaptam teljesen különböző választ. Vak vezet itt világtalant”.
Imre és Bence is megtapasztalta ezt: tavaly már az új üzletükbe volt egy külföldről rendelt, több millió forintos szállítmányuk, amelyet lefoglalt a reptéri ellenőrzés, és közel három hónapig nem is adták vissza nekik. A NAV repülőtéri igazgatósága az adóhatóság szakértői laboratóriumában vizsgáltatta be a lefoglalt, az unió területén regisztrált és forgalmazott anyagot, hogy aztán visszaadják azt a vállalkozóknak. „Ők 0,18 százalékos THC-tartalommal adták vissza, hogy tessék, áruljam. Miközben az ügyészség 0,12 százalékra kér ránk két és fél évet. Ebben mi a logika?” – kérdezi Imre.
Kell-e egyáltalán bármire engedély Magyarországon?
Imréék határozott álláspontot képviselnek, mert szerintük a náluk forgalmazott termékekre nincs külön engedélyeztetési eljárás Magyarországon, nekik épp emiatt egy dolgot kell szem előtt tartaniuk: azt, hogy az a bizonyos, pszichoaktív hatást kiváltó THC-tartalom nem lehet 0,2 százalék felett. Szerintük tehát ezalatt bármit lehet árulni, ezzel alapvetően az általunk megkérdezett kereskedők is egyetértenek.
„Nincs külön engedélyeztetési eljárás, az uniós előírást be kell tartani, hogy a THC-tartalom 0,2 százalék alatt maradjon, aztán lajtsromba kell venni, a termékről fel kell tölteni egy leírást, a vizsgálatról dokumentációt, az összetevőket ismertetni kell, vonalkód, és kész” – mondja egyikük.
Most jön azonban a szürkezóna. Magyarországon pár éve ezek a termékek az étrend-kiegészítők közül átkerültek a kozmetikai kategóriába, ugyanakkor egy CBD-tartalmú nyalóka élelmiszerként mégsem engedélyeztethető az unión belül – így nálunk sem –, miután a kender nincs rajta egyelőre az új élelmiszerek listáján. „Én emiatt nem is foglalkozom az olajon kívül mással. Az egy rettenetesen ingoványos terület. És megjegyzem, hogy az üzlettársam gyógyszerkutatásokkal foglalkozik, a laborvizsgálatokat mi nagyon komolyan végezzük. Az olaj komoly, egészségügyi kérdéseket is érintő téma, én ezt csak ilyen háttértudással merem bevállalni” – mondja előbbi forrásunk.
Egészen másképp közelíti meg a témát egy vállalkozó, akinek van egy kis CBD-boltja a fővárosban. „Nézzük onnan, hogy
van egy markáns kereslet ezekre a termékekre, a hazai szabályozás pedig kiszámíthatatlan és lomha. Pár éve egy termék még táplálékkiegészítő volt, ma meg már kozmetikum.
És akkor ott az a probléma, hogy új élelmiszerként nincs engedélyezve a kender az unióban. „Éppen ezért mi sok termékünket ajándéktárgyként forgalmazzuk, vegye meg ajándékba, aztán azt csinál vele, amit akar. Nem tiltjuk, hogy megegye a csokit. Azt sem tiltjuk meg, hogy kirakja otthon a polcra dekorációként. Nem tiltunk, nem is tilthatunk semmit. Évek óta nyitva vagyunk, és nem szállt ránk eddig senki. Nem hiszem, hogy csalok, csak élek a hazai szabályozás adta lehetőségekkel, fizetek adót, és kielégítek egy meglévő igényt, mindenféle káros egészségügyi mellékhatás nélkül”.
Hatósági álláspont: nem lehet, és kész
Máshogy áll ehhez a másik oldal, azaz a hatóságoké. A 24.hu megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság azt közölte, hogy ilyen termékeket nem lehet élelmiszerként árulni. „Az EU Új élelmiszer munkabizottság álláspontja szerint a kannabinoidokat új élelmiszernek kell tekinteni, amelyek közösségi szintű engedélyezésükig jogszerűen nem forgalmazhatók. Az a készítmény, amely bármely formában megnövelt/hozzáadott CBD-t tartalmaz, jelenleg legálisan nem forgalmazható élelmiszerként vagy étrendkiegészítőként, tekintettel a CBD nem engedélyezett új élelmiszer státuszára.”
Megkeresésünkre a Nébih, illetve a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is hasonló választ küldött. A határ az ő érvelésükben ott van, hogy az adott termék a kender magjából, vagy nem a magból (hanem például a virágzatból) készült-e. Ez ugyanis két külön kategóriának számít az EU-ban, miután – írta a Nébih – „a magból készült liszt és annak zsírtalanított formája nem új élelmiszerek, hiszen igazolható az 1997. május 15. előtti fogyasztási hagyományuk az EU területén.” Az NNGYK mindezt még tovább árnyalja, mert ők a kozmetikumok között is különbséget tesznek. „A kannabisz, kannabiszgyanta, -extraktum és -tinktúra tiltott összetevők a kozmetikumban, ezért az ezekből származó kannabidiol (CBD) sem használható fel kozmetikai termékekben.” Tehát az, hogy
forgalmazható-e a termék, attól függ, hogy a CBD miből származik. A kannabisz növény magjának, valamint az ágvégződés nélküli leveleinek felhasználása nem tartozik tiltás alá.
Arról ugyanakkor nem hallottunk történetet, hogy Magyarországon bárki ellenőrizné, hogy a kannabisz mely részének felhasználásával készült egy adott termék. A nem éppen egyszerű szabályozásról és az uniós helyzetről ebből a tanulmányból lehet alaposabban tájékozódni.
Ez alapján ugrott a rendőrség, és ezt mondja az ügyészség
Jeleztük korábban: nemcsak a szürkezóna egyes árnyalatai a vitatottak ma Magyarországon, de van az a büntetőjogi megközelítés is, amely végül bíróságig vitte Imréék ügyét. És ami például több szakértő szerint tévút, ennek ellenére jelenleg is hatályos Magyarországon.
Itt érkeztünk el a kendervirágzat kérdéséhez, vagyis hogy az adott termék virágzatnak minősül-e, vagy sem. Ez a kulcs – egy legális kendertermékekkel foglalkozó portál ennél a pontnál fogta meg a French Bulldog-ügy lényegét is. „A magyar törvény ugyan nem igazságos, hanem sok esetben erősen részrehajló, de
ez esetben tisztán fogalmaz, miszerint a Cannabis nemzetséghez tartozó összes növény virágzó vagy termő ágvégződései, amelyekből a gyantát még nem vonták ki, kannabisznak minősülnek (ld. 66/2012. (IV.2.) Korm. rendelet), ami pedig büntetendő.
A 0,2 százaléknyi THC-határ nem a piacon forgalomba kerülő termékekre vonatkozik, hanem a talpon lévő növényekre.”
Azaz a rendőrség a hatályban lévő szabályozás szerint vélte kábítószernek azokat a virágzatdarabokat, illetve ágvégződéseket, amelyeket Imréék ma is árulnak új boltjukban, és amelyekből teát lehet készíteni, függetlenül attól, hogy a bennük lévő THC nem éri el a 0,2 százalékos szintet.
A vádirat szerint kannabisz virágzatokat foglalt le a rendőrség a 2020-as razziában, ezen túl még kannabisz brownie-kat és cookie-kat. Ezzel valósította meg Imre és Bence a rendőrség szerint a kábítószer-kereskedelmet, még úgy is, hogy a vádirat szerint az „értékesített és lefoglalt kábítószer hatóanyag tartalma együttesen sem haladja meg a csekély mennyiség felső határát.”
Kérdésünkre az ügyészség azt írta: a French Bulldog Kertész utcai üzletében „élelmiszert (kekszet, süteményt) és simítózáras fekete tasakokba porciózva, THC-hatóanyag tartalmú növényi ágvégződést is értékesítettek. A törvényi rendelkezések értelmében az élelmiszerekben és növényi anyagokban jelenlévő együttes totál-THC mennyiséget kell figyelembe venni.” Ugyanakkor a mennyiségi faktor önmagában nem számít, miután az ügyészség szerint „a kábítószer-kereskedelem bűntettének – a jelen vádiratban is megjelölt – kereskedési típusú (értékesítési) elkövetési magatartásánál nincs jelentősége annak, hogy azt csak csekély mennyiségre követik el, az ugyanúgy büntetendő cselekmény. Csak a kínálás és átadás esetén határoz meg a törvény úgynevezett privilegizált esetet, amikor is csekély mennyiség kínálása vagy átadása nem kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntettnek minősül, hanem – főszabályként – két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétségnek.”
A 24.hu általánosságban érdeklődött az ORFK-nál is. Innen egy olyan választ kaptunk, amely láthatóan nincs összhangban az ügyészség megközelítésével. A rendőrség válasza alapján
hazai törvényi szabályozás szerint, ha a kannabisz növény legfeljebb 0,2 százalék THC-t tartalmaz, akkor kendernek minősül, így fogyasztása, értékesítése és terjesztése is megengedett. A növény azon fajtáinak termesztése, terjesztése és fogyasztása, amelyek THC-tartalma meghaladja a 0,2 százalékot, már illegálisnak számít.
Szakértő: átláthatatlan a helyzet, az állam pedig nem következetes
Ebből is látszik, hogy még az állami szervek sincsenek azonos állásponton. Kardos Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai szakértője éppen emiatt mondja azt a 24.hu-nak, hogy a lefoglalt CBD-tartalmú virágzat esetében olyat szankcionál a magyar állam, ami nem is alkalmas kábítószernek.
Ez a virágzat, amely 0,2 százalék alatt tartalmaz THC-t, nem veszélyes. Mégis a vonatkozó jogszabály szerint kábítószernek számít, csak azért, mert a kender virágzata. Pedig nincs tudatmódosító hatása. Fordult hozzánk olyan kerekesszékes beteg, aki azért járt ki Ausztriába, mert ott könnyen hozzá lehet ehhez jutni, és jót tett a nagyon erős görcseinek, jobban alszik tőle.
Kardos hozzáteszi: elvileg nem lehetne árusítani például a virágzatból előállított CBD-olajat sem Magyarországon, ezt mégis sokan teszik. „Ezt azonban mégsem szankcionálják, én legalábbis nem tudok olyan esetről, amikor a gyártó ellen indult volna eljárás. Az OGYÉI által kiadott irányelveket, amelyben a magból készült terméket engedik, a virágzatból készülteket pedig nem, egyszerűen nem tartatják be Magyarországon.” A szakértő szerint Magyarországon az a jogi megoldás a kendervirágzat tartós tartására, hogy külön engedélyt kell kérni rá – ezt kutatásra, illetve gyógyászatra lehet felhasználni. A French Bulldog-ügy Kardos szerint azt mutatja meg, hogy kendertémában mennyire átláthatatlan és következetlen a hazai szabályozás.
Zacher Gábor toxikológus korábban többször is nyilatkozott az ügyben, állítva, hogy
0,2 százalékos THC-tartalom alatt egy CBD-termék büntetőjogilag nem minősül kábítószernek, mivel nem pszichoaktív.
Imre és Bence ügye kapcsán Zacher igazságügyi szakértői jelentést is írt, ebben megjegyezi, hogy hasonló vagy akár magasabb THC-tartalommal kereskedelmi forgalomba többféle úgynevezett kendertea kapható. Zacher azt is írja, hogy „normál mennyiségű joint illetve space cake használata esetén a 0,2 százalék vagy e körüli THC-tartalom esetén érdemi klinikai tünetek nem alakulnak ki. Ezért engedélyezi a törvény, hogy a kendertea THC-tartalma a 0,2 százalékot ne haladja meg.” Megjegyzi: a vizsgált mintákból 1 gramm elfogyasztása (akár elszívva, akár szájon át) esetén érdemi klinikai tünetek nem fognak megjelenni. (Ez a magyar szerzők által készített, angol nyelvű tanulmány vizsgálja azt, hogy cigarettában elszívva hogyan bomlik a CBD, mennyi THC keletkezik égés következtében.)
A belvárosi boltban Imre és Bence azt mondja, nem készülnek arra, hogy a per végeredménye rájuk nézve terhelő lesz, sőt már egy következő üzlet nyitását tervezik. Igazságtalannak érzik azt, ami velük történt, és azt mondják, súlyos, több tízmilliós anyagi káruk keletkezett. Emellett azt is kérdezik, hogy „amennyiben a hatályban lévő szabályozás szerint kábítószernek vélhető a termék, úgy több mint egy évvel az eljárás megindítása után igazoltan a 0,2 százalékos határértéket meghaladó kenderteák esetében miért nem indult eljárás kábítószer-kereskedelem miatt?”
Az mindenesetre már most borítékolható, hogy az ügyben születő verdikt több szempontból érdekes lesz. Ha esetleg elítélik a vállalkozókat a 0,12 százalékos THC-tartalomért, akkor kérdés lesz, hogy minden hasonló, az unióban forgalmazható THC-tartalmú termékért szintén ilyen eljárás indítható-e, és akkor – csak a példa kedvéért – hogyan áll majd az állam ahhoz a hazai kendertea termesztőhöz, akinél a THC-tartalom magasabb ennél?
Karsai Krisztina a szegedi egyetem büntetőjogásza megismerve a French Bulldog-ügy vádiratát, azt mondja a folyamatban lévő eljárásról: „Kulcskérdés, hogy azok a termékek, amelyeket lefoglaltak, kábítószernek minősülnek-e a magyar büntetőjog szerint. Információim szerint ágvégződést találtak, de ha jól tudom, nem állapították meg, hogy virágzó vagy termő ágvégződésről van-e szó, enélkül pedig nem lehet kimondani, hogy kábítószerrel van-e dolgunk. Amennyiben virágzó lenne az ágvégződés, akkor is lényeges, hogy az alacsony THC-tartalmú (0,2 százalék alatti) kendernövényből származó ágvégződés az EU-s szabályok szerint nem lehet kábítószer, és ugyan «új élelmiszerként» nem lehet még árusítani, de más termékként (bizonyos feltételek betartása esetén) igen, és az uniós közös piac szabályai is vonatkoznak rá.”
A büntetőjogász – aki terjedelmes tanulmányt szentelt a CBD-termékek jogi hátterének Imréék ügyének apropóján – szerint fontos még rámutatni, hogy a kábítószer fogalmát a Büntető Törvénykönyv 459. paragrafusa (1) bekezdésének 18. pontja adja, nem pedig a fentiekben hivatkozott kormányrendelet; a Btk. az elkövetés idejében az 1961. évi, New Yorkban aláírt Egységes Kábítószer Egyezményt vette alapul. Karsai hozzátette: „A konkrét ügyben – amennyiben minden lényeges tény ismeretében vagyunk – nem lenne megállapítható az, hogy a magyar büntetőjog szerinti kábítószerre követték el a cselekményeket.
Ekként véleményem szerint a büntetőjogi felelősséget nem lehetne megállapítani az érintett személyekkel szemben. Úgy tűnik, mintha a kenderrel kapcsolatosan «zéró tolerancia» lenne a hatóságok fejében, miközben a jogszabályokból nem ez rajzolódik ki.
Imre és Bence büntetőpere júniusban folytatódik.
