Őrbottyán külterületén vagyunk, közúttól, lakott területtől távol. Előttünk egy enyhén lejtős 11,5 hektáros szántó besorolású legelő, két oldalról erdő határolja, teljesen átlagos vidéki tájnak tűnik. Nehéz elképzelni, hogy ez a terület milliárdokat érhet, mint ahogy azt is, hogy itt termálfürdő és -szálló működjön.
A terület tulajdonosainak azonban sokkal nagyobb képzelőerejük volt: szabadidőközpontot és termálfürdőt álmodott a földjére Pető György a fiaival, akik ebben látták családjuk jövőjét. – Itt mindössze 750 méter mélyen van a termálvíz, a szomszédos Veresegyházon már több mint ezer méterre kellett fúrni érte – magyarázta nekünk. Bár egy kapavágás sem történt, lassan huszonöt éve ez a terv határozza meg mindennapjait.
Elmondása szerint a kilencvenes évek közepén, a kárpótlás során jutott itt mezőgazdasági földekhez, majd cseréknek köszönhetően sikerült szert tennie erre az egybefüggő, 11,5 hektáros földbirtokra. Először csak lucernát termesztett a szomszédos településen levő lovai számára, majd jött a nagy ötlet, hogy termálszállóként és -fürdőként hasznosítsa a területet.
2001-ben ezért a váci földhivatalnál kezdeményezte a mezőgazdasági ingatlanának sport-, szabadidő-, illetve turisztikai célú hasznosítását, amire jogerős engedélyt is kaptak azzal a feltétellel, hogy öt éven belül meg kell kezdeni a beruházást. Pár hónapra rá azonban az őrbottyáni önkormányzat módosította a helyi építési szabályzatot, amivel így megtiltotta bármilyen építmény elhelyezését a területükön. Így hiába adott be építési engedélyt, elutasították.
Itt kezdődött Pető Györgyék kálváriája, amely azóta is tart.
44 éves, tetterős férfi voltam, tele tervekkel, most 68 éves vagyok. A perspektívámat is ellopták
– panaszolta.
Egy valamibe tud kapaszkodni: egy bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő 2010-ben 915 millió forintra becsülte a terület értékét, ha megvalósítható lett volna a tervezett beruházás. Mezőgazdasági területként, szántóként csak 11,4 millió forint ér a birtok, vagyis eszerint érte az önkormányzat miatt. – Ez a kamatokkal, perköltséggel és az időközben történt változások miatt jelenleg több mint 2 milliárd forintot jelent – számolta ki nekünk.
A szakértő a szomszédos Veresegyháza alapján végezte számításait. „Tekintettel arra, hogy a közelben Veresegyházán hasonló termálkút fúrása és hasznosítása következtében hasonló helyzet állt elő, a jelen esetben kialakult ingatlanforgalmi helyzet a veresegyházi példához hasonlítható. Tényként lehet és kell kezelni azt a körülményt, hogy a néhányszor 10-100 forint/négyzetméter körüli fajlagos árról a korábbi külterületek árai minimálisan 8000 forint/négyzetméter ár közelébe emelkedtek. A termálkút közelében a fürdőhasznosítás létesítményei és nagy méretű lakópark alakult ki, ennek következtében a korábbi szántó művelési ágú területek fajlagos árai az építési telekár közelébe, helyenként azt meghaladó árra emelkedtek” – írta szakvéleményében Károlyi Zoltán igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő még 2010-ben.
Eredetileg a Pest Megyei Kormányhivatal jogelődje, a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal határozata alapján az önkormányzat még fizetett volna Petőéknek: kamatokkal együtt 8 millió 571 ezer forintnyi kártalanítást ítéltek meg nekik még 2008-ban, de Petőék bíróságon támadták meg az erről szóló határozatot.
Mivel rendkívül szövevényes az ügy, időrendi sorrendben szedtük a fontosabb részleteket.
- 2008 januárjában adták be a kártalanítási kérelmüket a kormányhivatalhoz, szeptemberben döntöttek a fent említett közel 8,6 millió forintos kártalanításról.
- 2011. július: A Pest Megyei Bíróság új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt. A bíróság korábban, még az eljárása során rendelte ki a fent említett igazságügyi szakértőt, aki több mint 900 milliós különbözetet állapított meg. „Az új eljárás során legyen figyelemmel az igazságügyi szakértő véleményben foglaltakra a kormányhivatal. Az összehasonlítás céljára a közeli Veresegyháza esete szolgálhat” – olvasható a bírósági ítéletben.
- 2013. június: A megismételt közigazgatási eljárásban a Pest Megyei Kormányhivatal egy új ingatlanszakértőt kért fel, aki 4 millió 755 ezer forintos értékcsökkenést állapított meg, ennek alapján kamatokkal együtt 7 millió 133 ezer forint megfizetésére kötelezte a kormányhivatal az önkormányzatot. Közben Navracsics Tibor akkori közigazgatási miniszter – Pető Györgyék kérésére – kizárta az eljárásból a Pest Megyei Kormányhivatalt és a Fővárosi Kormányhivatalt utasította az eljárás további folytatására.
- 2018-ban a Budapest Környéki Közigazgatási Bíróság 16,8 millióra emelte a kártalanítás összegét, amit 2019-ben a Fővárosi Törvényszék jóváhagyott.
- 2020 szeptemberében a határozatról a Kúria mondta ki a végső szót. Ismét új eljárásra utasították a kormányhivatalt. A „Károlyi Zoltán által készített és a bíróság által már elfogadott szakértői véleményben foglaltakat a hatóságnak el kell fogadnia” – írta a Kúria, hozzátéve, hogy ez nem jelenti azt, hogy a hatóságnak ne lenne lehetősége a tényállás további tisztázására, amennyiben „a kötelezően figyelembe veendő szakvélemény valamely, az ügy eldöntése szempontjából lényeges tényre nem tér ki”.
- 2022. július: A harmadik megismételt eljárásban a Fővárosi Kormányhivatal már elutasította Petőék kártalanítási kérelmét, és határozatában kötelezte Petőéket, hogy az eddig nekik kifizetett kártalanítási összeget és annak késedelmi kamatait 15 napon fizessék be, mivel a hivatal szerint nem érte kár a tulajdonosokat az építési szabályzat módosításával.
- 2022. szeptember: A magyar kormány elismerte, hogy az eljárás indokolatlanul elhúzódott és ezért 10 400 eurót ajánlott fel az Emberi Jogok Európai Bíróságánál Pető Györgyéknek, akik ezt nem akarták elfogadni, de a beismerés után a strasbourgi bíróság jóváhagyta az összeget.
- 2023. január: A Budapest Környéki Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal határozatát és új eljárás lefolytatására, valamint 870 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte. A korábbi jogerős bírósági ítélet kizárja, hogy a kártalanítás jogalapját vitássá tegye a hatóság – intette meg a bíróság a kormányhivatalt. A bíróság azt is rögzítette, hogy Károlyi Zoltán 2010-es szakértői véleményével kapcsolatosan sem a kormányhivatal, sem az őrbottyáni önkormányzat nem tett észrevételeket, és új indítványokat sem tett az akkor folyó bírósági eljárás során, az ítélettel kapcsolatosan pedig nem élt felülvizsgálattal, így az abban foglaltakat elfogadta, azokat utólag már nem írhatja felül és azokhoz képest új bizonyítást nem folytathat le.
- A negyedik megismételt eljárás jelenleg is zajlik, noha az ügyintézési határidő a jelen ügyben 75 nap a kormányhivatal tájékoztatása szerint (2023. március 24-én indult az eljárás).
Őrbottyán és a kormányhivatal tehát egy tizenhárom évvel ezelőtti „mulasztásuknak” issza folyamatosan a levét: a Pest Megyei Kormányhivatal ugyanis valami miatt nem kérdőjelezte meg Károlyi Zoltán termálvízre alapozott szakértői véleményét, még észrevételt, indítványt sem tett azzal kapcsolatban, az ezt követő bírósági ítéletet sem támadta meg, így – miként a legutóbbi jogerős bírósági ítélet is kimondta – „az abban foglaltakat elfogadta, azokat utólag már nem írhatja felül és azokhoz képest új bizonyítást nem folytathat le”.
Noha elméletileg sziklaszilárdnak tűnik Pető Györgyék pozíciója, mivel jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a kártalanítás jogalapját nem lehet vita tárgyává tenni, és azt is, hogy Károlyi Zoltán „900 millió forintos szakértői véleményét” sem lehet figyelmen kívül hagyni, egyelőre nem tűnik úgy, hogy sínen van számukra az ügy. A kormányhivatal stratégiát váltott, és láthatólag Petőék kifárasztására és kivéreztetésére álltak rá.
Később ugyanis az eljárások során a kormányhivatal újabb és újabb szakértőket próbált bevonni, eredménytelenül, mivel vagy nem volt megfelelő szakképesítése a szakértőnek, vagy az volt a baj, hogy a már elfogadott szakértői véleményt írták volna felül.
Ha a kormányhivatal megítélné a kamatokkal együtt több mint kétmilliárd forintot Pető Györgyéknek, azzal bedöntenék az őrbottyáni költségvetést (a település 2023-as költségvetése 3,1 milliárd forintos bevételi és kiadási oldallal számol), és vélhetően kormányzati beavatkozás lenne szükséges az adófizetők pénzéből. A kormányhivatal ezért új, a másik fél számára fájóan drága eljárási cselekmények elindítása mellett döntött: idén februárban egy Sára Botond főispán által aláírt végzésben 700 ezer forint letétbe helyezését kérték 15 nap alatt Petőéktől „az egyéb eljárási költségek megelőlegzésére”, ellenkező esetben megszüntethetik az eljárást.
Pető Györgyék több mint másfél évtizede vívják szélmalomharcukat a hivatalokkal és hiába nyernek sorra a bíróságon, ennek ellenére nem tudnak zöld ágra vergődni. – 2008. január elején, azaz több mint 16 éve indítottuk a kártalanítási eljárást, és még mindig nem látjuk a végét – panaszkodott Pető György, Pető az év elején besokallt a hatóságok totojázása miatt és hivatali visszaélés és egyéb bűncselekmények gyanújával feljelentést tett a rendőrségen.
Külön pikantériája a dolognak, hogy a magyar kormány is elismerte, hogy indokolatlanul elhúzódott az eljárás és némi kártérítést is fizetett Petőéknek. Igaz, ehhez az Emberi Jogok Európai Bíróságáig kellett menniük.
Az ügy rendezése érdekében tett erőfeszítések nem jártak sikerrel. Ebben a helyzetben a kormány egyoldalú nyilatkozattal kívánja kifejezni, hogy elismeri, hogy a kérelemmel érintett hatósági eljárás indokolatlanul elhúzódott. Következésképpen Magyarország Kormánya a fent említett, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyamatban lévő ügy békés rendezése érdekében 10 400 eurót ajánl fel Pető Györgynek, Pető Attilának és Pető Tibornak (ők Pető György fiai – a szerk.)
– írta a kormány a strasbourgi bíróságnak. A károsultak az indokolatlanul elhúzódó eljárás miatti kárösszeget nem akarták elfogadni, de a kormány sajnálkozását kifejező nyilatkozata után a bíróság jóváhagyta az összeget és lezárta az eljárást.
– Ha a késedelemért kapott kártérítést elosztjuk a napok számával, akkor naponta egy doboz tej árának megfelelő összeg jön ki – mondta Pető György, aki elmondása szerint tizenhat éve napi szinten kénytelen foglalkozni az üggyel, ha jön egy beadvány a bíróságról vagy a kormányhivataltól, azonnal reagálhasson rá, a peres költségei eddig több millió forintra rúgnak.
Mint említettük, az ingatlan a föld alatti termálvíz miatt érhet sokat. A kormányhivatal a rendelkezésünkre álló vaskos dokumentáció szerint csak 2022-ben kapott észbe, a második megismételt eljárásnál. Akkor keresték meg a Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, hogy történt-e próbafúrás az érintett ingatlanra vonatkozóan, ahol azt a választ kapták, hogy nem történt erről bejelentés és termálkútra vonatkozó engedélyre sem adtak be kérelmet. Megkeresték az eredeti bíróságot is, hogy a szakértői véleményhez csatoltak-e termálvíz létesítésére, kitermelésére vonatkozó bizonyítékokat, és kiderült, hogy nem. 2012-ből, akkor is elkésve, már volt egy szakértői véleményük, mely kimondta, hogy a gyógyfürdő létesítésére vonatkozó alkalmasság a legminimálisabb formában sem volt igazolva, de a Kúria lesöpörte ezt a szakvéleményt, mondván, a korábbi jogerős ítélet által megállapította tényeket értékelt újra.
A tulajdonosok szerint nem kellett próbafúrásokat végezniük, mert azokat még az 1960-as években elvégezték a vízügyi hatóságok (Veresegyház, Őrbottyán, Vácrátót, Váchartyán és Vácduka területén), és ezek pontos helyét bejegyezték a kutatási térképeken. – A termálvíz kutatási eredményeket vizsgálta a Pest Megyei Bíróság és az abban az eljárásban kirendelt vízjogi szakértői jogosultsággal rendelkező igazságügyi szakértő, és ennek alapján döntött a 2011-es ítéletben – mondta nekünk Pető György.
Úgy becsülték, a szomszédos Veresegyháza példája nyomán, hogy 100-150 millió forintba került volna a termálkút kifúrása annak idején és 300-400 millió forintba a fürdő és szálloda kialakítása, amit hitelből és uniós forrásokból finanszíroztak volna elmondása szerint. Arra a kérdésre, hogy próbáltak-e peren kívül megegyezni, azt felelte: „Igen, enélkül nem is kezdeményezhettünk volna kártalanítási eljárást a hatóságnál, mert ez előfeltétele a kártalanítási eljárás megindításának. Az önkormányzat azonban akkor teljes mértékben elutasította kezdeményezéseinket, azóta pedig semmilyen erre irányuló hajlam nem mutatkozik náluk ez ügyben. Pedig az évek múlásával egyre több terhet jelent majd ez a helyi lakosoknak. Ennek hiányában nincs okunk leállítani a jogi eljárásokat.
A jog mellettünk áll, kártalanítási igényünk jogosságát jogerős bírósági ítélet mondta ki, a 900 milliós kárról szóló szakértői véleményt nem lehet lesöpörni, ezt már a Kúria is kimondta ítéletében
– mondta Pető György. A tulajdonosok nem tartanak attól, hogy csődbe menne miattuk az őrbottyáni önkormányzat. – Fel tudnak venni hitelt, illetve partnerek vagyunk abban is, hogy részletekben fizessék majd ki a kártalanítást, és így ne terheljék elviselhetetlen módon a helyi lakosságot. Ugyanakkor a törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy az önkormányzat megegyezzen a károsultakkal és ezzel lezáruljon a hivatali eljárás, de ez irányú hajlama nem mutatkozik az éppen regnáló polgármesternek, képviselőknek – tette hozzá.
Megkerestük Károlyi Zoltánt, hogy tud-e arról, hogy az őrbottyáni szakértése még mindig kísért a bíróságokon.
– Miután leadtam a szakvéleményt, nem kerestek sem a bíróságtól, sem a hatóságoktól. Most már hiába is keresnének, a korom miatt három éve visszaadtam a szakértői igazolványomat, nyugdíjba vonultam – mondta. Megkérdeztük, emlékszik-e arra, hogy milyen dokumentumok támasztották alá annak idején a terület alól kinyerhető termálvízkészletet, azt felelte:
Több mint kétezer szakvéleményt adtam, értse meg, nem emlékszem minden egyes részletre.
Hogy milyen sok idő telt el a kártalanítási persorozatba torkolló helyi építési szabályzat módosítása óta, jól mutatja, hogy már a negyedik polgármester van azóta hivatalban. Szabó István Ferencet 2019-ben választották polgármesternek, akkor már tizenegy éve zajlott maga a per is.
Nagyon régi, nagyon furcsa és szerteágazó ez a történet. Önkormányzatunk álláspontja szerint Pető György és társai követelése minden jogalapot nélkülöz és irreális összegű. Sem a kormányhivatal eddigi határozatai, sem a bíróságok eddigi döntései nem ítéltek meg Pető Györgynek a követelése szerinti összegű kártalanítást
– mondta a 24.hu-nak Szabó István Ferenc, aki szerint komoly bajba kerülnének, ha milliárdos kártalanításra köteleznék az önkormányzatot. „A 900 millió forint plusz kamatai összegű kártalanítási összeg kifizetése valószínűleg az ország valamennyi önkormányzatát érzékenyen érintené” – jelentette ki a polgármester, aki az eljárás lezárásáig nem kíván részletesebben nyilatkozni. Annyit elárult, hogy annyira abszurdnak tartják Petőék követelését, hogy nem is próbáltak velük peren kívül megegyezni, de ők sem keresték az önkormányzatot egyezségi szándékkal.
A Fővárosi Kormányhivatal a konkrét ügyről nem kívánt semmit sem mondani, hiába kérdeztük, hogy az iratokat elolvasva olyan érzése van az embernek, hogy az időhúzásra játszanak. „Budapest Főváros Kormányhivatala minden esetben a jogszabályoknak megfelelően jár el annak érdekében, hogy a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen, illetve biztosítja az ügyfelek számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően folyamatban lévő hatósági ügyről, annak egyes részleteiről, adatairól nem adható tájékoztatás” – írták.
