– ez derül ki az Ipsos nemzetközi közvélemény-kutatásából, amelyben 30 ország állampolgárai vettek részt. A mostani eredmény 5 százalékpontos javulást jelent a 43 százalékos, 2011-ben mért értékhez képest, ami egyébként éppen megegyezik a magyar mintához tartozó hibahatárral (lásd a módszertant a cikkünk végén).
Az összes résztvevő országot tekintve 71 százalékos átlagos boldogságot mértek: a skála egyik végén Magyarország áll, a másik végén pedig Hollandia, 85 százalékos elégedettséggel. Az európai országok közül Olaszország áll legközelebb hozzánk 58 százalékos elégedettséggel, ugyanakkor egy másik régiós szereplő, Lengyelország már 72 százalékos elégedettséggel rendelkezhet.
Az adott évben részt vevő országok átlagát, illetve a lengyelek és a magyarok eredményeit egy külön ábrán is érdemes megmutatni. Ahogy az látható, már 2011-ben is nagy különbség volt a két ország között, a lengyelek 32 százalékponttal voltak boldogabbak, mint a magyarok. Ezt követően a magyar elégedettség sosem ment 52 százalék fölé, miközben a lengyel érték legalacsonyabb pontja 58 százalék volt 2023 januárjában. Onnan viszont nagyot ugrottak egy év alatt.
Az Ipsos számos területre külön is rákérdezett mind a magánélettel, mind a közélettel kapcsolatban. Összességében elmondható, hogy a magyarok az előbbi kategóriában érzik leginkább az elégedettséget, míg az utóbbiban helyenként kimondottan tragikusnak látják a helyzetet. Az elégedettség magas a gyerekek (78 százalék), a baráti kapcsolatok (70 százalék), a párkapcsolatok (81 százalék) esetén, míg mérsékeltebb, ha a szexuális életről (53 százalék) vagy a családi kapcsolatokról van szó (67 százalék).
A magyarok 69 százaléka mondta azt, hogy szeretve érzi magát, de már csak 53 százalék érzi úgy, hogy megbecsülik, a testi és lelki egészségével pedig 52–55 százalék elégedett. 63 százalékuk vallja azt, hogy ő irányítja az életét és – rákapcsolódva a politikai kategóriára – 58 százalék érzi szabadnak magát abban az értelemben, hogy mit tehet és mit mondhat.
Ugyanilyen alacsony arányban elégedettek a magyarok a gazdasági helyzettel is – itt 40 százalék volt az átlag –, bár az egyén pénzügyi helyzetét tekintve már 37 százalékos az elégedettség (az átlag 54 százalék volt).
Mindezek ellenére a magyar megkérdezettek 54 százaléka megfelelőnek tartja az életkörülményeit, és még ennél is többen elégedettek az iskolai végzettségük szintjével és a munkájukkal (66–67 százalék). Ezen felül annak ellenére, hogy a kormány rendszeresen teszi kampánytémájává „a magyarokra leselkedő veszélyeket”, a lakosság 69 százaléka biztonságban érzi magát, és ez csak kicsivel alacsonyabb a globális átlagnál.
