Orbán: Brüsszelben háborús logika van, Magyarországon higgadt gondolkodás

Ez volt Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújának vezérfonala. A kormányfő ezúttal a kétnapos brüsszeli EU-csúcs helyszínéről jelentkezett be.

Az interjúban szó volt többek között az Európai Unió szerepvállalásáról az orosz-ukrán háborúban: Orbán a német rakétarendszerektől féltette Moszkvát. Szokás szerint szóban került Soros György és Gyurcsány Ferenc is, valamint „a háborúpárti Brüsszel” jól ismert kormányzati kommunikációs fordulata. Orbán szerint Magyarországon is van olyan politikai szervezet, amelyik „belerántaná Magyarországot a háborúba”, igaz, nem nevezte meg, hogy pontosan kire, mire céloz.

A miniszterelnök az önkormányzati választásokat illetően először kitért a budapesti esélyeket firtató kérdés elől, a Fidesz jelöltjének, Szentkirályi Alexandrának még a nevét sem ejtette ki.

Mi a Fidesz célja Budapesten?  – kérdezte a rádió alkalmazottja a miniszterelnököt, de a kormányfő először kitért, mondván, hogy ezzel áteveznek a belpolitikára.

Az egyik legfontosabb célunk, hogy ami pénzünk van Brüsszelben, azt megkapjuk. Fontos Budapest, de Budapest számára is a legfontosabb kérdés most az, hogy a magyar óvónőknek és pedagógusoknak a pénzt hazahozzuk.

„Ha várospolitikáról beszélünk: ez a nemzet fővárosa. Budapestet figyelve 2019 óta azt látom, hogy Budapest is fogságban van” – tette hozzá.

Szerinte, akik valaha tönkretették az országot, azok mind ott ülnek a fővárosban, és Gyurcsány embereit el kell távolítani onnan.

Ahogy az Európai Unió vezetői egyre inkább masíroznak be a háborúba, a kérdés egyre inkább nem az lesz, hogy ki a jobboldali és ki a baloldali, hanem az, hogy ki a békepárti

– magyarázta a kormányfő.

Szerinte el lehet jutni egy lokális konfliktustól a világháborúig – mondta, majd rövid történelemórát tartott arról, hogyan is kezdődött az első világháború.

Szóba került az európai gazdák ügye is, akiket Orbán szerint az fenyeget, hogy tönkremennek, amiért az EU az ukrán gazdákat segíti. Szerinte vissza kéne állni arra, hogy nem engedjük be az ukrán gabonát, illetve közelíteni kell a termelési feltételeket egymáshoz.

Ha a gazdák szervezkednek, megindulnak valahova, akkor lehet tudni, hogy nagy a baj. Csak Brüsszelnek fontosabbak az ukrán gazdák

– vélekedett a kormányfő.

Az európai közvélemény inkább támogatja azokat a pártokat, amelyek békepártiak, mint amelyek nem, mondta Orbán Viktor az európai parlamenti választásokra utalva. Szerinte a voksoláson békepárti fordulat várható. Brüsszelről ismét azt állította, hogy Soros György hálózatának tagja.

Most arról beszélgetünk, hogy olyan rakétarendszereket adna Németország Ukrajnának, amelyekkel Moszkváig el lehet lőni – vélekedett a miniszterelnök.

Azt kell képviselnünk, hogy tűzszünet, béketárgyalás, tűzszünet, béketárgyalás, mert különben belerántanak minket

– mondta. Szerinte Magyarországon van olyan politikai szervezet, ami szintén erre törekszik, de a magyar közvélemény megőrizte a józanságát.

Furcsa érzés Magyarországról jönni most Brüsszelbe

– kezdte Orbán Viktor, aki szerint Brüsszelben háborús logika, háborús nyelvezet van, az a távolságtartás és higgadtság viszont, ami Magyarországon van, Brüsszelből teljesen hiányzik. Brüsszel szerinte a saját háborúját vívja Oroszországgal szemben.

Orbán most úgy érzi, mintha egy másik galaxisban lenne, és vigyázni kell, hogy be ne szippantsa az embert Brüsszel pszichózisa.

Fél nyolc után pár perccel jelentkezik Orbán Viktor a Magyar Rádió brüsszeli stúdiójából. A miniszterelnököt szokás szerint Törőcsik Zsolt kérdezi.

Hamarosan Büsszelből jelentkezik Orbán Viktor miniszterelnök, aki az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozóján vesz rész. A kormányfő innen ad interjút a Kossuth Rádiónak. Nem kizárt, hogy az alábbi témák az interjúben előkerünek:

• Csütörtökön az uniós állam- és kormányfők az Európai Tanácsban kimondták, hogy minden eddiginél eltökéltebben támogatják Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül. A záródokumentum nyilvánosságra hozott részletei szerint minden szükséges „politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai” erőfeszítést megtesznek, amíg és „amilyen intenzíven” kell.
• A miniszterelnök az EU-s csúcs előtt az Európai Nukleáris Szövetség találkozóján is részt vett. Beszédében itt közölte, hogy Magyarország mintegy öt évtizede használ nukleáris energiát, biztonságot nyújtva az ország energiaellátásának. A kormányfő kijelentette: a magyar elektromos áram mintegy felét nukleáris erőmű állítja elő, amely az elektromosáram-szükséglet mintegy harmadát fedi le. Erre a tapasztalatra alapozva – mondta a kormányfő – Magyarország nemcsak arról döntött, hogy fenntartja a már létező kapacitásait, hanem még többet fektet a nukleáris energiába, és 70 százalékkal növeli részesedését a nemzeti elektromos ellátásban.
• Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a napokban kijelentette: amikor külpolitikai és védelmi döntéseket kell hozni, akkor „veszélyes kiegyensúlyozatlanság” eredményez a vétójog, hiszen gyakorlatilag kétmillió Fidesz-szavazó dönt 460 millió ember sorsáról. Az interjúban vélhetően ez is szóba kerül.
• Orbán csürtörtökön azt is közölte: a legfontosabb kérdés az ukrán gabona ügye. Az ukrán dömping szerinte lassan tönkreteszi az európai és a magyar gazdákat. A kormányfő azt mondta: „a magyar álláspont világos: meg kell védenünk a gazdáinkat”!
• Pénteken van a víz világnapja, nem kizárt, hogy a miniszterelnöki interjúban ez is szóba kerülhet valamilyen formában.