Belföld

Uniós médiatörvény: a Fidesz „brüsszeli cenzúratörvényről” beszél

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu

Az európai médiaszabadság-törvényt várhatóan szerdán fogadja el a képviselő-testület, majd a tagállamok formális jóváhagyását követően, hamarosan kihirdetik az EU Hivatalos Közlönyében. Az előírásait az ettől számított 15 hónapon belül kell kötelezően alkalmazni. Hatályba lépése után ez lesz az első uniós jogszabály – írja a Népszava.

A törvény közös rendelkezéseket tartalmaz majd a médiaszabadságra és függetlenségre, a médiatulajdonlás átláthatóságára, az állami hirdetések elosztására és az újságírói források védelmére vonatkozóan. A Népszava cikke szerint a rendelet a többi között előírja, hogy

  • a közszolgálati médiának függetlennek kell lennie mindenféle politikai érdektől.
  • a nemzeti hatóságok nem kötelezhetik az újságírókat forrásaik feladására, és nem telepíthetnek kémprogramokat az elektronikus eszközeikre.
  • be kell jelentenie a számára juttatott állami reklámok teljes éves összegét, valamint a hatóságoktól vagy harmadik országoktól kapott reklámbevételeket.

A Népszava cikke szerint a nemzeti szabályozó hatóságokból felálló új európai testület egyik feladata lesz, hogy véleményezze a médiapiacokat és a médiapiaci összefonódásokat érintő nemzeti intézkedéseket, például az olyanokat, mint amilyen a csaknem 500 sajtóterméket bekebelező Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozása volt.

Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért felelős alelnöke az európai médiaszabadság törvényről rendezett keddi európai parlamenti vitában Bocskor Andrea fideszes EP-képviselőnek azt mondta, hogy a szabályok kidolgozásakor Magyarország is inspirálta az előterjesztő Európai Bizottságot. A magyar politikus felszólalásában többek között azzal vádolta az uniós döntéshozókat, hogy a jogszabállyal megalkották a „brüsszeli cenzúratörvényt”, amely “újabb beavatkozási kísérlet a tagállamok szuverenitásába”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik