Megtartotta a köztársasági elnökké választás utáni beszédét Sulyok Tamás hétfő este a parlamentben. Azzal kezdte, hogy megválasztott államfőként, de még az Alkotmánybíróság elnökként „nem lenne illő politikai nyilatkozatot tenni.” Hozzátette: ez a „tilalom tökéletes összhangban van lelki alkatommal.”
Azzal folytatta, hogy a jog szeretetét édesapjától és két bátyjától kapta, és megjegyezte, 50 éve mellette áll felesége, Zsuzsa, „nélküle nem lennék az, aki vagyok”.
Elmondta, hogy számára minden hatalom csak a jog keretei közt értelmezhető. Sulyok szerint látható, hogy a jogállam eszméje hogyan vész el a jelenlegi Európában. Leszögezte: az európai értékek gyökerei a nemzeti alkotmányban vannak, éppen ezért nincs egységes európai politikai nemzet, kizárólag a tagállamok politikai nemzetei értelmezhetők államalkotó tényezőként. „A félelem, hogy Trianon után feloldódunk a körülöttünk nemzetek olvasztótégelyében, sose volt aktuálisabb, mint most.” Hozzátette: olyan Európát szeretne, ahol az értékek többet jelentenek az érdekeknél.
Államfőként a kiegyenlítés lesz a célja, munkáját joginak fogja fel, nem politikainak. Elmondta: jogászként akar az elveihez hűen államfőként is működni, dolgozni. Kitüntetéseknél, kegyelmi ügyekben – fogalmazott –
a lehető legszélesebb transzparencia híve leszek.
Hozzátette: a szenvedő, idős, magányos emberek mindig számíthatnak figyelmére, támogatására.
Sulyok Tamás március 5-én lép hivatalba köztársasági elnökként.
A korábban ügyvédként dolgozó, most a 68. évében járó Sulyok Tamást 2014 őszén választották az Alkotmánybíróság tagjává, a következő évben a testület elnökhelyettese lett. 2016 novemberében választották meg az AB elnökévé. Ő lehet a rendszerváltás utáni Magyarország hetedik köztársasági elnöke, és Mádl Ferenc és Sólyom László után a harmadik jogtudós a poszton (de az is elmondható, hogy Schmitt Pál kivételével az összes 1990 utáni államfő jogvégzett volt). 2021 végén az Alkotmánybíróság elnökeként Sulyok Tamás nyílt levelet intézett Áder János köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér László házelnökhöz, melyben azt írta: egyes, pártok által megfogalmazott és a velük szimpatizáló értelmiségi körök által támogatott nézetek a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlanok. Ezzel arra utalt, hogy a baloldali ellenzéki pártok szerinte kormányváltás esetére az alaptörvény „egy tollvonással történő” eltörlését és az AB feloszlatását vetítették előre.
