Huszonnyolc állam polgárai úgy érzik, hogy országuk hanyatlóban van, és a társadalmuk megtört – derül ki az Ipsos 2023 végén végzett közvélemény-kutatásából, amelyben Magyarország is részt vett. Az elitellenes érzelmek a legtöbb országban széles körben elterjedtek és egyre több helyen vágynak „erős kezű” vezetőre.
A populizmus népszerűségét vizsgáló felmérésből cikkünkben a magyar eredményekre koncentrálunk, hogy kiderüljön, két választás között hogyan gondolkodnak a magyarok.
Első ábránkon az látszik, hogy a magyarok nagyon negatív véleménnyel vannak a társadalomról: a megkérdezettek 69 százaléka szerint romokban hever az ország. Ez 12 százalékponttal magasabb, mint a résztvevő 28 ország átlaga, de kicsivel jobb eredmény, mint a 2021-es. A magyarok egy része ugyanakkor úgy érzi, ennél rosszabb már nem lehet, ugyanis azzal a megállapítással, hogy az ország hanyatlóban van, 63 százalék értett egyet.
A felméréshez az Ipsos kidolgozott egy úgynevezett „hibás rendszer indexet”, amelyben öt állításra adott válaszokat összesítenek:
- a gazdaság a gazdagok javát szolgálja,
- a hagyományos pártokat nem érdeklik az emberek,
- erős vezetőre van szükség,
- az erős vezetőnek kell visszavenni az országot a gazdagoktól,
- és a szakértők nem értik az emberek problémáit.
Az ezekre adott reakciók összesítése alapján világszerte az emberek 61 százaléka szerint nem működik a rendszer, de ez az arány Magyarországon 66 százalékos. A legrosszabbnak Dél-Afrikában látják a helyzetet, míg a németek többsége ebből a szempontból nagyjából elégedett.
A felvetések közül hármat emeltünk ki az ábránkban: kiderült, hogy bár a magyarok arra vágynak, hogy egy erős kezű vezető visszavegye az országot a gazdagoktól és a hatalmasoktól, az viszont már nem tetszik nekik, ha eközben a vezető hajlandó megszegni a szabályokat. Abban viszont a megkérdezettek több mint háromnegyede egyetért, hogy a magyar gazdaság a gazdagoknak kedvez.
A válaszadók 73 százaléka kiábrándult a hagyományos pártokból is, úgy vélik, hogy azok nem törődnek „az olyan emberekkel, mint én”, és ez az apátia egy másik kérdésre adott válaszból is kiérződik. A megkérdezett honfitársaink 69 százaléka szerint a legfontosabb politikai kérdésekről népszavazás útján kellene dönteni, nem pedig a választott tisztségviselőknek.
Ami az ország helyzetének javítását illeti, ennek egyik módja a magyarok 52 százaléka szerint az lenne, ha leállítanák a bevándorlást, a megkérdezetteknek csak egyötöde nem ért ezzel egyet. Annak már jóval nagyobb támogatottsága volt (81 százalék), hogy a munkaadók részesítsék előnyben a magyar munkavállalókat a bevándorlókkal szemben, bár csak a válaszadók fele gondolta azt, hogy a bevándorlók elveszik a munkát az „igazi” magyaroktól.
A kérdések között szerepeltek az elitre vonatkozó részek is. A magyarországi válaszadók 70 százaléka az elitet egy zárt, hasonló értékeket valló csoportnak látja, és gyakorlatilag ugyanennyien állítják azt, hogy az elit tagjai csak a saját érdekeiket nézik a döntéshozatalkor, az ország többi része nem érdekli őket. Összességében 25 százalék látta úgy, hogy az elit a többségi társadalomért dolgozik, még ha ez időnként nem is jár eredménnyel.
A felmérésbe a közpénzekkel kapcsolatos kérdések is belekerültek. A magyarok háromnegyede elutasítja azt, hogy egy esetleges adóemeléssel növeljék a költségvetés rendelkezésére álló pénz összegét, mindössze 9 százalékuk támogatna egy ilyen kezdeményezést.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyarok szerint nincsenek olyan területek, ahova a kormánynak több pénzt kellene juttatnia. A legnagyobb arányban az egészségügyet támogatnák meg, de ezt szorosan követi az oktatás és a közbiztonság is. A negyedik helyen a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése áll, de a megkérdezettek háromnegyede a munkahelyteremtést és az infrastruktúra-fejlesztést is említette. A honvédelem és a nemzetbiztonság azonban olyan terület, ahova a magyarok fele már nem adna több pénzt, sőt, 18 százalékuk még elvonásokat sem bánna.
