Egyházi kézbe adná a járóbeteg-szakellátást Balatonalmádi önkormányzata – derül ki a képviselő-testület februári rendkívüli ülésének írásos előterjesztéséből. A Balaton-parti kisváros rendelőintézete, az Egészségház mindeddig százszázalékos önkormányzati tulajdonú cégként működött, ám a tavalyi jogszabály-módosítások után ez idén júliustól már nem lehetséges.
Az eddig nem derült ki, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat pontosan melyik egyházzal vagy egyházi fenntartású egészségügyi intézménnyel tárgyal az ügyben, ezért helyi civilek „teljes körű tájékoztatásra” szólították fel a városvezetést.
Az ügy hátterében az áll, hogy a kormány az idei költségvetési törvénybe rejtve az önkormányzati rendelőintézetek finanszírozási rendszerének átszervezéséről döntött még tavaly júniusban. A változás lényege, hogy az ilyen szakrendelők nem működhetnek tovább gazdasági társaság formájában, hanem költségvetési szervvé kell átalakítani azokat, ellenkező esetben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) idén júliustól már nem finanszírozza tovább a működésüket. Hogy a kormánynak ezzel mi a tényleges célja, a 24.hu által megkérdezett szakértők is csak találgatni tudják.
A változás országszerte számos szakrendelőt érint, mivel a finanszírozási nehézségek miatt az ilyen és ehhez hasonló intézmények jelentős része – részben vagy egészben – önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságként funkcionált.
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábbi elnöke szerint ennek az volt az oka, hogyha már a szolgáltatók nem kaptak elegendő támogatást a társadalombiztosítási rendszerből, legalább a kedvezőbb gazdálkodási, foglalkoztatási formák és vállalkozási tevékenység révén működőképesek maradhassak. A kormány a finanszírozás megvonásával ezt a lehetőséget veszi el a szolgáltatóktól.
A nagyok át fognak alakulni költségvetési intézménnyé, főképpen a budapesti kerületi rendelőintézetek, amelyek 30–40 ezertől akár 200 ezer emberig látnak el betegeket. Ezek nagyrészt gazdasági társaságok voltak, úgy 50–60 százalékban
– mondta el lapunk kérdésére Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. Hozzátette: nem példa nélküli az sem, hogy hasonló egészségügyi intézmények fenntartói feladatai átkerülnek az egyházhoz. Legutóbb a kisvárdai kórházat adták át a görögkatolikus egyháznak – idézte fel a szakember.
„Abba az irányba megy minden, hogy miként lehet államosítani, hogyan lehet a gazdálkodási kultúrát, szervezeti önállóságot elvenni a szereplőktől. Egy rendőrségi törvény mintájára átszerkesztett egészségügyi szolgálati törvény az teljesen más szemléletű. Ez idegen az ágazattól, és nem látjuk semmilyen előnyét” – magyarázta a 24.hu kérdésére Kincses Gyula.
A forráselvonásban érintett önkormányzatok többsége tehát most kénytelen engedni a kormány akaratának, és költségvetési szervvé alakítják a rendelőintézeteteket. Balatonalmádi viszont a másik utat választotta: az egyház bevonásával szabadulna a 2020 óta egyre nagyobb vesztességgel működő Egészségháztól.
A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján a balatonalmádi Egészségház üzemi tevékenységének eredménye 2020-ban fordult veszteségbe. A működés korábban – az önkormányzati tulajdonú cégforma rugalmasságának hála – nyereséges volt, azonban
- 2020-ban 6 376 000 forint
- 2021-ben 13 787 000 forint,
- 2022-ben pedig 15 791 000 forint veszteséget termelt.
A 24.hu birtokába került háttérelemzés becslése szerint ez a veszteség 2023-ban ráadásul már 34 326 000 forintra nőtt.
Beszédes lehet az is, hogy az önkormányzati cég alapítása után az Egészségház kifejezetten eredményesen működött: az indulás évében, 2011-ben például 12 millió forint nyereséget, 2015-ben, a csúcson 31 millió nyereséget termelt a helyi rendelőintézet, de még az utolsó nyereséges évben, 2019-ben is több mint 2 millió plusszal sikerült zárni az évet. Az Egészségház éves beszámolójából az is kiderült, hogy a legnagyobb mértékben az utóbbi években a bérköltségek szálltak el, ez a tétel a beszámolóban 2018 óta gyakorlatilag megduplázódott, miközben a NEAK által nyújtott finanszírozás, ha nem is egyenletesen, de csökkentő tendenciát mutatott.
A tervezett átszervezés miatt kerestük Fabó Pétert, Balatonalmádi polgármesterét (Fidesz-KDNP). Többek között arról érdeklődtünk:
- Mi az oka a 2020 óta dinamikusan növekvő üzemi veszteségnek?
- Miért vetette el az önkormányzat azt a lehetőséget, amelyet számos más önkormányzat követ, hogy költségvetési szervvé alakítsa az ellátást végző szervezetet?
- Miért döntött úgy az önkormányzat, hogy egyházi jogi személy tulajdonában és fenntartásában álló szolgáltató bevonásáról tárgyaljon?
- Melyik egyházi jogi személy tulajdonában és fenntartásában álló szolgáltató bevonásáról folytat tárgyalást az önkormányzat?
Amennyiben válaszol a kérdéseinkre, beszámolunk róla.
