Polt Pétert arról kérdezte Vadai Ágnes, mit szól ahhoz, hogy a Transparency International (TI) szerint megint Magyarország lett az EU legkorruptabb országa. A DK képviselőjének adott válaszában a legfőbb ügyész azt írta, hogy bár a nemzetközi civil szervezet felmérésének értékelése nem feladata, de az ügyészség figyelemmel kísér minden olyan kimutatást, amely alkalmas lehet a magyarországi korrupciós helyzet bemutatására.
Polt Péter szerint a TI Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) egy percepciós mutató, nem objektív adatok alapján rangsorol országokat, az az
összeállító szervezet véleménye, mely a tudományos alapokat nélkülöző módszertan miatt még csak nem is ellenőrizhető.
A legfőbb ügyész idézte az Állami Számvevőszék szakfolyóiratában megjelent tanulmányt is, amely szerint a nemzetközi korrupciós rangsorok nem alkalmasak sem az egyes országok összehasonlítására, sem tudományos következtetések levonására. Ugyanakkor elismerte, a korrupciós helyzet értékeléséhez szükség van percepciós felmérésekre is. A maga részéről Vadai Ágnes figyelmébe azért ajánlotta az Eurobarométerét, mert az ellenőrizhető módon méri az uniós tagállamokban a korrupció percepcióját.
A legutóbb tavaly júniusban közzétett jelentésből Polt Péter azt emelte ki, hogy Magyarországon
a korrupciót a megkérdezettek (1021 ember) 88%-a tekinti elterjedt problémának, ami magas érték, az európai átlag 70%, de nem helyezi Magyarországot az utolsó helyre, ezzel 6 tagállamot (Görögország, Horvátország, Portugália, Ciprus, Málta, Spanyolország) előzünk meg.
Az általános korrupció-érzékelésnél Polt Péter figyelemre méltóbb tartja az egyéni korrupciós helyzet értékelését. Arra a kérdésre, a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben, a megkérdezettek 22%-a válaszolt igennel. Az uniós átlag 24%, e tekintetben a magyar 2 százalékponttal jobb, mint az uniós átlag. Az egyéni korrupciós helyzet értékelése az uniós tagállamok középmezőnyébe teszi Magyarországot, 12 tagállamot előzünk meg.
Arra a konkrét kérdésre, hogy a válaszadó az elmúlt 12 hónapban tapasztalt-e korrupciós esetet, vagy volt-e tanúja ilyennek, a magyar válaszadók 9%-a válaszolt igennel. Polt Péter elismerte, 21 tagállamban jobb a helyzet, de megelőzünk olyan országokat, mint pl. Csehország vagy Ausztria. Arra a kérdésre, hogy a válaszadó ismer-e valakit, aki vesztegetett vagy vesztegetést fogadott el, Magyarországon a válaszadók 16%-a válaszolt igennel, ami a tagállamok rangsorában a 18. helyre elég.
Az ismertetett adatok alapján Polt Péter arra jutott, hogy a
a korrupciós helyzet Magyarországon közel sem annyira kedvezőtlen, mint amennyire a Transparency International CPl mutatója alapján a tájékozatlan közönség vélheti.
Polt Péter válaszához kapcsolódóan ezúttal külön közleményt adott ki Legfőbb Ügyészség is, amelyben azt emelték ki, hogy az ügyészség hatáskörébe az a 9 százalék tartozik, amikor az Eurobarométer kérdésre azt felelték, a válaszadó személyesen tapasztalt az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet. A különböző mérések során megkérdezettek véleménye, általános benyomása arról, hogy mekkora a korrupció, büntetőjogon kívül eső kérdés, tették hozzá. Polt Péter a minap, szintén Vadai Ágnes kérdésére, azt közölte, hogy adatbázisuk alapján a tavalyi 2000 korrupciós ügyből egy sem érintett közbeszerzést.
