Karsai Dániel szerint a „köztársasági elnök intézménye romokban hever”, az utolsó három államfő (Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin) nem látta el alkotmányos feladatát, nem fejezte ki a nemzet egységét, nem őrködött Magyarország demokratikus működése felett, mindhárman asszisztáltak a jogállam lebontásához.
A most megválasztandó köztársasági elnök előtt hatalmas feladat áll: helyre kell állítani az elnök intézményének tekintélyét
– írta az alkotmányjogász a Facebook-oldalán. Arról, hogy az Novák Katalin lemondása után több ellenzéki párt is közvetlen elnökválasztást kezdett követelni, úgy vélte, ez alkotmányjogi szempontból hibás elképzelés, mert óriási legitimációt ad az érintett közjogi méltóságnak. Jelenleg a végrehajtó hatalomban senkit nem választunk közvetlenül.
A köztársasági elnök ilyen megválasztásához alapvetően át kellene írni Magyarország közjogi berendezkedését és az állam tényleges fejévé kellene tenni az államfőt a miniszterelnök helyett. Ha ez elmarad, a köztársasági elnök jelentős, de nem túlzottan erős hatáskörei és legitimációja között hatalmas szakadék keletkezik.
Karsai Dániel szerint szerint az államfő jelenlegi szerepe a magyar közjogi rendszerben fényévekre van attól, amire a közvetlen megválasztása felhatalmazást adhatna.
A jelenlegi, korlátozott mértékű hatáskörök visszaélésszerű alkalmazásához vezethetne a közvetlen választás.
Az alkotmányjogász több példát is hoz erre, majd arra jut, hogy az elnök relatíve szűk hatáskörei és a közvetlen választás jogintézménye között alkotmányjogi szempontból feloldhatatlan ellentmondás feszül. Ezt az ötletet tehát el kell vetni. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel diagnosztizált Karsai Dániel abban bízik, hogy ebben a témában is – hasonlóan az életvégi döntésekhez – a lehető legkulturáltabb közéleti vita bontakozik majd ki.
