2023-ban összesen 2021 fő embercsempész került reintegrációs őrizetbe – írta a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) a hvg.hu-nak.
Az már korábban ismert volt, hogy tavaly augusztus elejéig 1385 külföldi embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből. Ezek szerint tavaly augusztus óta 636 ilyen elítélt hagyhatta el a börtönök falait. Ez egyben azt is jelenti, hogy tavaly augusztus óta átlagosan 127 rabot engedtek ki havonta, ami napi négyes átlagot jelent. Magyarországon a döntés meghozatala előtt a fogvatartotti állomány 13 százalékát, 2600 főt tették ki a külföldiek, többségük embercsempészetért ült.
A kormány tavaly áprilisban fogadta el azt a rendeletet, amely a külföldi állampolgárságú embercsempészeket úgynevezett „reintegrációs őrizetbe” helyezi. A reintegrációs őrizet szabályai szerint az a Magyarországon jogerősen elítélt embercsempész, aki egyéb, súlyosabb bűncselekményt nem követett el, és megígéri, hogy 72 órán belül elhagyja az országot, távozhat a börtönökből, fegyházakból, és gyakorlatilag oda megy, ahova akar.
A kormány azzal indokolta a külföldi embercsempészek börtönből való kiengedését, hogy az ellátásuk komoly terhet ró a költségvetésre. Az elmúlt években valóban nőtt az embercsempész bűncselekmények száma, a hírekben is nap mint nap hallunk lekapcsolt vagy éppen a rendőrök elől menekülő embercsempészekről. A növekvő esetszám miatt nőtt az embercsempészet miatt jogerős ítéletet töltők száma is, ahogy az embercsempészet gyanújával letartóztatottak száma is megemelkedett. 2022. december végén az embercsempészés volt a leggyakoribb letartóztatási ok.
Szakemberek szerint azonban a kormány menekültpolitikája is hozzájárult ahhoz, hogy az embercsempészet egyre nagyobb biznisz lett. Menedékkérelmet ugyanis sem a határon, sem Magyarországon nem lehet benyújtani 2020 májusa óta. Ezzel viszont a szervezett bűnözői köröknek is „piacot” teremtenek, mert a menedékkérők nem is próbálják meg a legális utat.
Ráadásul azzal, hogy a kormány a már jogerősen elítélt embercsempészeket elengedi, valójában lenullázza azoknak az embereknek, rendőröknek, ügyészeknek a munkáját, akik azon fáradoztak, hogy a csempészeket rács mögé dugják. Ezekben az eljárásokban emellett egy sor más költség is keletkezik, például a tolmácsok díja, ami így szintén feleslegesen elköltött pénz.
Az, hogy a kormány gyakorlatilag szabadon engedi a külföldi embercsempészeket, az Európai Uniónak, de különösen a szomszédos Ausztriának nem tetszik. Bécs diplomáciai úton is tiltakozott. Tavaly májusban az osztrák külügy bekérette a magyar nagykövetet az embercsempészek szabadon bocsátása miatt.
