Magas, 25 százalék körüli az alulteljesítők aránya a tavalyi PISA-felmérésen: ez az állítás az OECD-országokra és köztük Magyarországra egyaránt igaz. A Magyar Hang számol be a Magyar Tudományos Akadémia konferenciájáról, ahol a felszólalók figyelmeztető jelnek tekintették az eredményt.
A teszt szövegértési, természettudományos és matematikai képességeket vizsgál 15 éves korban, és tulajdonképpen az önálló felnőtt boldogulás esélyének fokmérője. A legfejlettebb országok közül is sokan rontottak jelentősen a korábbi eredményükön, ilyen például Finnország, Norvégia vagy Németország. A 2022-es magyar eredmények stagnálást jeleznek – írja a lap.
A teszten hat kategória van, a legjobban teljesítők kapják a hatos minősítést. A szövegértési képességekről Steklács János (Pécsi Tudományegyetem) beszélt, aki szerint mindössze 5 százalék éri el legalább az ötödik kategóriát, miközben 26 százaléknak a kettest sem sikerül. Az adat ráadásul csak romlott az elmúlt tíz évben.
Csíkos Csaba (Szegedi Tudományegyetem) arról beszélt, az analfabétizmus fogalma a matematikai eredmények kontextusában is felvethető: aki a számokkal nem képes legalább a második kategóriának megfelelő szinten bánni, nem biztos, hogy meg tudja állni a helyét felnőttként a modern világban. Az EU 2030-as célkitűzései között szerepel 15 százalék alá szorítani az arányukat – a magyar adat jelenleg 29,6 százalék.
