Egyensúly Intézet: A magyarok fele nem keres annyit, amennyi elég lenne a szűkös megélhetéshez

Az Egyensúly Intézet negyedévente megjelenő szegénységkutatásában azt vizsgálja, hogy a magyaroknak egyéni szinten mekkora összegre van szükségük a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. A legfrissebb adatfelvétel alapján a nyár óta egy magyarnak jellemzően havi nettó 250 ezer forintra lenne szüksége a szűkös megélhetéshez. A megkérdezettek szerint az átlagos szintű megélhetéshez személyenként havi nettó 350 ezer forintra van szükség. A gondtalannak vélt élethez szükséges összeg tekintetében nem történt változás: 2023 év végén is havi nettó 600 ezer forintra volt szüksége egy átlagos honfitársunknak.

Ezzel szemben az Egyensúly Intézet kutatása szerint jelenleg a válaszadók 3 százalékának nincsen semmilyen jövedelme, miközben 47 százalékot tesznek ki, akik nettó negyedmillió forint alatti jövedelemből gazdálkodhatnak havonta. Ez azt jelenti, hogy minden második válaszadó – házastársi vagy rokoni támogatás nélkül – nem tudja előteremteni a szűkös megélhetéshez szükséges nettó 250 ezer forintos összeget. A válaszadók további 24 százaléka arról számolt be, hogy nettó 250 ezer feletti, de nettó 350 ezer forint alatti összeget oszthat be havonta. Mindent összevetve kijelenthető, hogy a legfrissebb eredmények szerint a magyarok közel háromnegyedének (74 százalék) a jövedelme nem éri el az átlagosnak gondolt életvitelhez szükséges szintet, a havi nettó 350 000 forintot személyenként. A magyar lakosság 3 százaléka viszont havonta nettó 750 000 forint felett keres.

Az eredmények negyedéves összehasonlítása alapján 2023. szeptemberhez viszonyítva 5 százalékponttal nőtt a havi nettó 350 ezer forint feletti jövedelemmel rendelkezők aránya. A tavalyi év ugyanezen időszakához képest pedig 4 százalékponttal csökkent a szűkös megélhetéshez sem elegendő havi nettó 250 ezer forintból gazdálkodók hányada.

Az Egyensúly Intézet közvélemény-kutatása szerint a magyar társadalom 25 százaléka arról számolt be, hogy nem tudna megbirkózni egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezésével. További 45 százalékának ugyan problémát jelentene egy ekkora kiadás, de még meg tudná oldani saját erőből. A legfrissebb eredmények alapján a társadalom 28 százaléka jelentette ki, hogy gond nélkül ki tudná fizetni a kérdésben megjelölt összeget. A tavalyi év azonos időszakához képest azt látjuk, hogy a lakosság optimistábban tekint erre a kérdésre: 5 százalékponttal szűkült azok tábora, akik egyáltalán nem tudnának fedezni egy 100 ezer forintos kiadást, ugyanakkor 8 százalékponttal többen mondták azt, hogy gond nélkül megbirkóznának vele. Az eredmények értékelése során érdemes figyelembe venni, hogy 2022 novembere és 2023 októbere között az átlagos infláció 20,4 százalék volt, így a 100 ezer forint vásárlóértéke jelentős mértékben csökkent.

Az Egyensúly Intézet legfrissebb eredményei arról tanúskodnak, hogy a magyar társadalom nagyjából kétharmadának (62 százalék) továbbra is lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy kiegyenlítse a fűtésszámláját. A társadalom 35 százaléka azonban borúsabb körülményekről számolt be: honfitársaink 6 százalékának egyáltalán nem, 29 százalékának pedig néha nem lesz rá lehetősége, hogy melegen tartsa az otthonát. Az előző negyedévhez képest annyi változás történt, hogy a legkiszolgáltatottabbak aránya csökkent (9 százalék → 6 százalék), viszont az eseti gondokkal küzdők csoportja 4 százalékponttal bővült (25 százalék → 29 százalék). Mindezek mellett érdemes szem előtt tartani, hogy az adatok alapján az átlagnál jóval kiszolgáltatottabbak az idősebbek, az alacsonyabban iskolázottak és községekben élők: ők jóval nehezebben fogják bírni anyagilag a lakásuk kifűtését.

Az Egyensúly Intézet kutatása alapján a magyar háztartások valamivel optimistábban várják a következő negyedévet a bevételek tekintetében, mint három hónappal ezelőtt. Bár a megkérdezettek 65 százaléka továbbra is azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, szeptemberhez képest 5 százalékponttal bővült azok aránya, akik bevételük növekedésére számítanak (7 százalék → 12 százalék). Ezzel szemben a háztartások nagyjából ötöde (19 százalék) kalkulál bevételcsökkenéssel. A tavalyi év azonos időszakával összevetve a társadalom jóval bizakodóbb: 7 százalékponttal apadt a bevételcsökkenést, miközben 7 százalékponttal gyarapodott a bevételnövekedést prognosztizálók aránya – olvasható az intézet pénteki közleményében.