Interjút adott a Partizánnak Ivan Krasztev, aki jelenleg a világ egyik legismertebb politikai elemzője. Krasztev a közel 40 perces beszélgetés elején kifejtette a véleményét Lengyelországról és a legutóbbi választásról, majd az orosz-ukrán háborúról kezdett beszélni. Szerinte ez azért annyira felkavaró Európa számára, mert „azt hittük, hogy Európában többé nem lesz háború.” Pedig „Ukrajnában komoly háború zajlik, két hatalmas ország közt.” Hozzátette: a másik,
ami sokkolt minket, hogy az amerikaiak iraki háborúja után, azt hittük, nem számít a katonai hatalom. Úgyhogy Európa a soft-powerbe szeretett bele. A háború kitörésekor azonban kiderült, hogy Európa erre nincs felkészülve. (…) Két év alatt nem tudtuk a hadiiparban utolérni az oroszokat. Az oroszok háromszor annyi lőszert gyártanak, mint a nyugat. Ez nemcsak a katonákról szól, hanem az ipari védelmi rendszerekről. Teljesen versenyképtelennek bizonyultunk.
Krasztev úgy látja, a háborúban mára „patthelyzet állt elő.” Az európaiak pedig elfáradtak. Szerinte ugyanakkor az „orosz vezetés megdöntésének, vagy politikájának alapvető megváltoztatása nélkül kizárt a győzelem.”
Ebből kifolyólag nyilván elhúzódó háborúra számítok. Az emberek nem figyelnek eléggé arra, amit Putyin mond.
Ezután arról beszélt Krasztev, hogy érdekes, ahogyan „Putyin újradefiniálta a háború célját. Először is a nyugat elleni proxi háborúnak titulálta. Az oroszoknak egy hosszú, soha véget nem érő háborút ígért. (…) Itt nem a győzelem a lényeg. A lényeg éppen a végtelen háború, mert azzal megerősíthetik, és igazolhatják a politikájukat.” Most már tehát nem „Ukrajna orosz fennhatóság alá vonása a cél… Pont annyira irreális, minthogy Ukrajna fél év alatt felszabadítja a területeit. A cél az, hogy az ukrán államot működésképtelenné tegyék.” Az elemző szerint Európának fontos lenne kitalálnia, mit kezdjen Ukrajnával.
A beszélgetés végén Orbán Viktorról kérdezte Krasztevet Gulyás Márton. Az elemző azzal kezdte:
Több mint 10-12 évvel ezelőtt, több kormánytaggal is találkoztam akkor. De szeretnék igazságos lenni! Orbán tehetséges politikus, aki ezt nem ismeri el, téved. Furcsamód létrehozott egy modellt, amit sokan próbálnak leutánozni, sikeresen, vagy sikertelenül. Nem egyszerű feladat. Kellenek hozzá olyan tényezők, amik Magyarországon adottak. Orbán pedig akkora politikai kockázatot vállal, amibe akár bele is lehet bukni.
Krasztev szerint ugyanis kockázatos volt „2016-ban Trumpot támogatni, amikor a republikánus kormányzók többsége se tette. És most is kockáztat. Arra bazírozik (mármint Orbán – a szerk.), hogy Trumpot újraválasztják. Ha nem, akkor annyira izolálódik az Unióban, hogy abból Magyarország rosszul jöhet ki. Nem könnyű ilyen politikát folytatni. De Európa változik, ahogy a világ is. Orbán nyilván ezzel számol.”
Az elemző azzal folytatta:
Orbán helyében én azon aggódnék, amit Izraelben látok. Sosem gondoltam, hogy Trumpra, vagy Putyinra példaképként tekintene. De ha van politikai modell és vezető, aki lenyűgözi – többek közt Orbánt is – az Netanjahu. Izrael valamilyen szinten a nacionalista konzervatív tábor álma. Apró, de roppant fejlett ország, főképp technológiai értelemben. És van atomfegyvere és szuverén. Ezért befolyással van nagyobb országok politikájára is, Amerikára és másokra. És bár demokrácia van, de nagyon is etnikai alapú demokrácia. Ez egy zsidó állam.
Ugyanakkor Krasztev arra figyelmeztet:
Ami Netanjahuval történik, főleg október 7-e óta, abból látszik, mennyire kockázatos ez a helyzet. Látjuk, hogy a politikai polarizáció nemzetbiztonsági kockázat. (…) Ha megosztod a társadalmat, annak ára van. Ahogy annak is, ha a politika ennyire egy emberre fókuszálódik, akkor végül mindenért ezt az egy személyt fogják okolni.
Végül azt mondja az elemző, hogyha
Trumpot újraválasztják, Európa megváltozik. Orbán számítása bejön, és nőni fog a befolyása, Európán belül. De ha megverik, Magyarország kénytelen lesz változtatni a stratégiáján. Aminek gazdasági és szociális ára lesz. Úgyhogy ez izgalmas pillanat lesz.
