A hazai oktatási rendszerben megszerezhető készségek jelentősen eltérnek azoktól, amikre a fiatalok tapasztalatai alapján valóban szükség van a munkaerőpiacon – mutatják az OTP Fáy Alapítvány reprezentatív kutatásának eredményei. A válaszadók 46 százaléka szerint az iskolában megszerzett tudás csak kis mértékben vagy semennyire nem segít a későbbi munkakeresés során.
A felmérés részét képző fókuszcsoportos – tehát kiscsoportos, személyes jellegű beszélgetéseken – a fiatalok számos oktatási rendszerrel kapcsolatos kritikát is megfogalmaztak. A megkérdezettek többsége szerint a jelenlegi, lexikális tudásra koncentráló oktatás helyett egy ideális rendszerben sokkal nagyobb szerepet kapna a „puha készségek” – soft skillek – elsajátítása. Ezek közé például a kommunikációs készségek, a kreativitás és a csapatban dolgozás képessége tartozik – mondta Schauermann Péter, a felmérést készítő Impetus Research Kft. vezető munkatársa.
A beszélgetéseken résztvevő fiatalok hasonlóan nagy része szerint a jelenlegi helyzethez képest az emberi tényező kiemelten fontos (lenne) a tanulás során: a motivált és egyben motiváló tanárok nagyban javítanák az oktatás minőségét, ehelyett
A beszélgetések résztvevői közül sokan hozták fel azt is, hogy ehhez szintén hozzájárulnának a jó iskolai közösséghez tartozás, ezen belül a közösségi programok élményei is.
Kozák Ákos szociológus, jövőkutató szerint a jövő oktatásában a puha készségek az igazán fontosak, de még fontosabb, hogy az oktatásnak milyen céllal kell rendelkeznie: ez a kitartó, alkalmazkodni kész magatartás, a világhoz kapcsolódó viszonyunk kezelésének képessége. Ez azért is különösen fontos, mert a világban minket övező körülmények korábbi időkhöz képest nagyobb sebességgel változnak, egymást érik a háborúk, a klímaváltozás, a gazdasági nehézségek és egyéb kihívások.
A felmérés azt találta, hogy
az alapfokúval 57, a középfokúval 65, míg a felsőfokú oktatással 80 százalékuk volt inkább vagy teljesen megelégedve. Majdnem minden második megkérdezett (45 százalék) szeretne felsőfokú végzettséget szerezni, ami lényegesen magasabb arány, mint ahányan a nem sokkal idősebb, 30–39 éves korosztályban diplomával rendelkeznek (33 százalék).
Az új ismeretek megszerzése amúgy is kiemelt szerepet kap a korcsoport életében: 83 százalékuk tartja fontosnak, hogy az iskola elvégzése után, illetve azon kívül is – például online – képezze, fejlessze magát, a szakmáját ne feltétlenül majd a munkahelyén tanulja meg.
Rossz a helyzet itthon, a szemek hosszútávon külföldre szegeződnek
Miközben a többség inkább optimistának mondható abban a tekintetben, hogy tíz év múlva milyen munkát végezhet majd, egy évtizedes távlatban minden második válaszadó (57 százalék) külföldi munkahelyen képzeli el magát, magyarázatként pedig elsősorban
- a magasabb fizetést
- és a jobb munkakörülményeket nevezték meg.
A válaszadók mindössze 6 százaléka volt biztos abban, hogy 2033-ban Magyarországon fog dolgozni.
Kozák szerint a fiatalok elképzeléseit tízéves távlaton érdemes fenntartásokkal kezelni. Amíg ötven évvel ezelőtt sokkal kevesebb erős impulzus érte az embereket, köztük a fiatalokat, és sokkal kevésbé élesek voltak a generációk közötti változások, manapság őrült gyorsan változnak meg a körülmények, besűrűsödött az idő, és akár évek alatt meg tudnak változni a fiatalok értékei, gondolkodása.
A szociológus szerint fontos, hogy ez a hozzáállás a következő években hogyan változik, a jelenleg kimutatott érzeteket nem lehet lefordítani arra, hogy tíz év múlva mi lesz a valóság. Példaként felhozta, hogy még ha meglepő is,
Ezzel együtt fontos, hogy milyen mentalitással rendelkeznek az emberek általában, és a fiatalok ebben az esetben a különböző ügyekkel kapcsolatban. A társadalom közérzetéből részesülnek a fiatalok is, és a kutatás ezt visszaigazolja – mondta.
Mindenesetre az erre vonatkozó elképzelésekben közrejátszhat, hogy
miközben a megkérdezettek csupán harmada szerint lesz tíz év múlva jobb a helyzet itthon. A kutatók ennél a témakörnél nem konkrét ügyekre kérdeztek rá, az arányok a fiatalok általános közéleti, gazdasági és életviteli közérzetére vonatkoznak.
Szoronganak a globális problémák nélkül is
A kutatás kimondottan érdekes megállapítása az is, hogy a magyar 16-24 évesek körében a személyes, egzisztenciális helyzetükkel kapcsolatos, illetve az ehhez tartozó munkahelyi és lakhatási ügyek uralják az aggodalmaik toplistáját. Eközben a globális problémákkal, például a klímaváltozással, háborúkkal, gazdasági válsággal és a járványokkal kapcsolatos félelmeik jóval inkább háttérbe kerülnek, mint a nyugati fiatalok körében.
A fókuszcsoportos beszélgetések során a kutatás vezetői azt tapasztalták, hogy sok fiatal számára ez egyfajta védekezés is, ugyanis úgy érzik, enélkül is sok szorongás van az életükben, ezért a világméretű problémákat tudatosan félreteszik, mivel úgy érzik, ezekre amúgy sem tudnak hatással lenni. A magyar fiatalok félelmeinek összetétele élesen eltér a nyugati, például finn korukbeliekétől, akiknél az egzisztenciális problémákhoz képest jóval nagyobb arányban kerülnek előtérbe a világméretű gondok — tette hozzá Csejtei Ildikó, az OTP Fáy intézet ügyvezetője, az ELTE média szakának oktatója.
Kozák magyarázatként kiemelte, hogy a magyar társadalomra összességében is az individuális, atomizált – azaz egyénközpontú – értékek jellemzőek a kutatások szerint. Más, például nyugat-európai országokban a kollektív, szimbolikus dolgok fontosabbak az embereknek – fogalmazott.
A kutatás szerint a fiatalok háromnegyede (76 százalék) gondolja úgy, hogy a pályakezdőknek nem könnyű manapság elhelyezkedni. Meglátásuk szerint ennek oka a többi között az, hogy a munkaadók nem szívesen alkalmaznak pályakezdőket, a fiatalok az oktatási karrierjük során sokszor nem az általuk megcélzott szakmákhoz megfelelő végzettséget, tudást szereznek, és úgy általában nincs elég munkalehetőség számukra.
A kutatók kitértek arra is, hogy a fiatalok elmondásuk szerint többféle előítélettel találkoznak, amik a munkaadók felől nyilvánulnak meg álláskeresés során. A résztvevők által érzékelt előítéletek közé tartozik, hogy lustának, megbízhatatlanoknak, felszínesnek, türelmetleneknek, és narcisztikusnak tekintik őket. Schauermann megjegyezte, fontos, hogy milyen percepciók élnek egy embercsoporttal szemben, mert ezek gátakat szabhatnak számukra. De fontos hozzátenni, hogy ezek a társadalomban megjelenő érzetek, a valóságban nagyon sok típusú ember alkot egy kor- vagy épp másféle demográfiai csoportot. Az ezzel egy időben élő pozitív munkaadói percepciók szerint például magas a technológiai tudásuk, rugalmasak és mobilisak a fiatalok.
A tanulók fele a megélhetésért dolgozik
A kutatás azt találta, hogy a felsőfokú intézményben tanulók közel fele (48 százalék) nemcsak pénzkeresési lehetőségként, hanem a megélhetése, lakhatása biztosítása érdekében vállal munkát. Viszont azon fiatalok közül, akik már dolgoznak, minden harmadik (34 százalék) inkább elhagyná a jelenlegi munkahelyét, és az összes válaszadó közül minden második (48 százalék) válaszolta azt, hogy a jelenlegihez képest inkább más típusú munkát végezne.
A felmérés kitért arra is, hogy a fiatalok szerint hogyan viszonyul a technológia az oktatáshoz és a kilátásaikhoz. Miközben a technológiai fejlődés 57 százalékuk szerint inkább javítja az elhelyezkedési esélyeiket, meglepő adat, hogy 15 százalékuk egyáltalán nem hallott a mesterséges intelligenciáról (AI/MI). Akik viszont igen, azok többsége szerint az AI segít a tanulásban, könnyű használni és még érdekes is.
