Belföld

Orbán: Jó, ha Magyarországon a külpolitikai gyeplőt a miniszterelnök fogja

MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Magyarország nem nagyhatalom, mégis igényt tart az önálló külpolitikára, és elvárja, hogy ezt az igényét a nála nagyobbak is fogadják el – jelentette ki a miniszterelnök hétfőn, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) alapításának 50. évfordulója alkalmából rendezett budapesti konferencián.

Orbán Viktor azt mondta: a nagyhatalmi státuszú országok, amelyeknek megvan a kellő katonai, gazdasági erejük, anélkül is ki tudják vívni a tiszteletet, hogy arra külön figyelmeztetni kellene partnereiket.

Mi magyarok nem vagyunk nagyhatalom, mégis igényt tartunk az önálló külpolitikára, és elvárjuk, hogy mások, nálunk nagyobbak is, ezt az igényünket fogadják el

– közölte. Hozzátette: ez nehéz feladat, mert „relatív erőfölényünk alacsony, ugyanakkor nem maradt más választása egy ilyen ambíciójú és méretű országnak, mint hogy a tartására, a markáns és karakán kiállására hagyatkozzon, arra az ösztönre, hogy nehéz helyzetben nem megfutamodik, nem rejtőszínt vesz fel, nem beügyeskedi magát, hanem vállalja a konfliktust”.

Ebből is lehet relatív erőfölényt csinálni, és Magyarország ezt is teszi. Valójában a legsikeresebb politikai termékünk nemzetközi vizeken éppen az, hogy Magyarország, bár csak tízmilliós ország, mégis képes önálló külpolitikát folytatni

– hangsúlyozta Orbán Viktor. Azt javasolta: „ne engedjenek azoknak a szirénhangoknak, amelyek a jólnevelt külpolitikai viselkedésre próbálják leckéztetni Magyarországot.” Arra is kitért, hogy amikor Magyarország történelme során időként képes volt szuverén és önálló külpolitikát folytatni, az mindig miniszterelnök-központú külpolitika volt.

Azoknak az országoknak, amelyeket a történelem arra ítél, hogy maguk elé ambíciózusabb célt tűzzenek ki, mint ami méretükből vagy gazdasági erejükből következne, szorosan kell fogniuk a külpolitika gyeplőjét, ami a magyar alkotmányos rendszerben azt jelenti, jó, hogy ha a miniszterelnök fogja

– mondta.

A magyar külpolitika nemzetiérdek-alapú – erről is beszélt a miniszterelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta: a nemzetiérdek-alapú külpolitika egyesíti az idealizmus és a realizmus legjobb elemeit. A miniszter szerint „évszázados távlatban nem volt olyan aktív és kiterjedt a magyar külpolitika, mint az elmúlt években, amelyeket az intenzív nyugati kapcsolatrendszer, dübörgő keleti és déli nyitás, gyorsaság, akcióképesség, kereskedés, beruházások és konnektivitás jellemez.”

Orbán Viktor szerint „ha egy relatív előnyökkel nem rendelkező ország önálló külpolitikát akar csinálni, akkor radikális álláspontot kell képviselnie”. Ezt nem lehet a „merjünk kicsik lenni” politikájával megtenni, helyette radikális álláspontra van szükség – mondta. Példaként kiemelte: a magyarok nem vitatkoznak azon, milyen mechanizmussal kellene elosztani és integrálni a migránsokat. A lényegi kérdés egy magyar számára az, jó dolog-e egyáltalán a migráció.

Második tételként kiemelte: az a magyar külpolitikai gyakorlat, hogy „lényegretörően tesszük fel a kérdéseket”, nem rontja, hanem emeli Magyarország presztízsét.

Az a körülmény, hogy mi képesek vagyunk nemcsak lényegretörően elmondani az álláspontunkat, hanem aztán intellektuálisan és politikai értelemben is megvédeni, sőt harcolni is érte, egyfajta védjeggyé válik

– tette hozzá. „Elterjedt vélekedés, hogy a radikális lényeglátás nem presztízshez, hanem elszigeteltséghez vezet, ez a gondolat azonban nem találkozik a tapasztalataival” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik