Súlyos szabálytalanságokat tárt fel a külügyminisztérium irányításával zajlott brexit-kárenyhítési pályázatok lebonyolításával összefüggésben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – derült ki a szervezet friss jelentéséből.
Ez volt az a pályázat, amelynek keretében több mint húszmilliárd forintra pályázhattak olyan hazai vállalatok, amelyek hitelt érdemlően igazolni tudták, hogy káruk keletkezett vagy keletkezik az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése miatt. A vissza nem térítendő támogatás az Európai Bizottság döntése alapján 2022 és 2025 között állt volna rendelkezésre, ám a magyar kormány előfinanszírozta az összeget, és a teljes keret kiosztásáról döntött.
Mint a 24.hu megírta, összesen nyolcvan pályázat lett sikeres. A nyertesek közt feltűnt a többi közt Matolcsy Ádám bútorgyára, ami a profitja tizenhétszeresét kapja meg kárpótlásként, továbbá befutó volt Matolcsy Ádám barátja, Száraz István cége is, melynek a korábbi nyeresége ötszörösét ítélték meg. A listán szerepel a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos vállalkozó érdekeltségében álló Kall Ingredients Kft. is, ami a Szolnok mellett található tiszapüspöki izocukorgyárat működteti, ennek a társaságnak ítélték meg a keretből a második legtöbb támogatást.
A Brexit Alkalmazkodási Tartalékból nyújtott uniós támogatások ellenőrzését az Állami Számvevőszék 2021 januárja és 2023 júniusa közt ellenőrizte. A szervezet 15 – pontosan meg nem nevezett – pályázatot választott ki, ezek közül hat projekt esetében a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), kilenc esetében pedig a tárca irányítása alatt működő HEPA Zrt. volt a pályázat lebonyolítója.
Emiatt pedig felmerül annak a kockázata, hogy az Európai Bizottság nem hagyja jóvá a támogatott projektek finanszírozását, így a kifizetett támogatások a hazai költségvetést fogják terhelni.
Az ÁSZ szerint már a pályáztatás lebonyolításának szabályozását is késve készítette el a külügyminisztérium, beleértve az eljárásrendre, a támogatások kifizetésére, és a kedvezményezettek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. A szervezet megállapítása szerint ez is hozzájárult az elkövetett szabálytalanságokhoz.
A számvevőszék megállapította, hogy mind a külügyi tárca, mind a HEPA Zrt. pályázatokról való döntése nem megfelelően történt. Mint írták, a külügyminisztérium 12 projekt tekintetében szabálytalanul fogadta be a támogatási kérelmeket, mert ezen projektek esetében nem volt hitelt érdemlően igazolt a brexit-kár, és ezáltal nem feleltek meg a pályázati kiírás feltételeinek.
Az ÁSZ szerint előfordult olyan eset is, hogy a pályáztatás során nem tartották be a határidő túllépésből adódó kizáró feltételt sem. A történtek eredményeként a külügy a 15 ellenőrzött projektből 13 esetében szabálytalanul bocsátotta ki a támogatói okiratokat.
A feltárt hibák a – KKM által a pályázati felhívásokban rögzített – jogosultsági és tartalmi kritériumok nem egyértelmű meghatározásából, azok szubjektív megítélhetőségéből, a brexit-kár értékeléséhez adott tág keretből, illetve a támogatási kérelemhez elvárt alátámasztó dokumentumok nem kellő részletezettségéből adódtak
– olvasható az ÁSZ jelentésében.
Az ellenőrzés feltárta azt is, hogy a brexit-kár alátámasztottságának hiánya mellett a külügyminisztérium egy olyan társaság részére is jogszabályi előírások megsértésével bocsátott ki támogatói okiratot, mellyel szemben már felszámolási eljárás volt folyamatban. Ehhez hasonló különös pályázat már ment keresztül a Szijjártó Péter vezette minisztériumon, a kiutalt pénz után azóta is fut a tárca.
Az ellenőrzés megállapította továbbá, hogy
- a támogatási kérelmekről a külügy ugyan határidőben döntött, a 13 kedvezményezett által benyújtott kérelem tartalmi értékelése nem felelt meg a felhívásokban rögzített összes szempontnak.
- A beszámolási és az ellenőrzési tevékenység ellátása nem volt megfelelő.
- A lebonyolítás során a külügyi tárcához tartozó 6 projekt támogatási kérelmeinek tartalmi értékelésekor nem érvényesítette a négy szem elvét, vagyis azt, hogy a szabályszerűséget két, egymástól függetlenül eljáró személy teljes körűen felülvizsgálja.
- A kedvezményezettek által benyújtott szakmai beszámolók ellenőrzését a külügy öt projektnél, a HEPA Zrt. két projektnél nem végezte el az ÁSZ helyszíni ellenőrzésének lezárásáig.
- A projektek végrehajtása során az ÁSZ által megállapított hiányosságokat, szabálytalanságokat nem tárta fel sem a HEPA Zrt. részbeszámolóiban, sem a külügyminisztérium HEPA Zrt. feletti ellenőrzési tevékenysége végzése közben.
- A kontrollok nem megfelelő működése is hozzájárulhatott a pályázatok nem megfelelő elbírálásához, a támogatások szabálytalan kifizetéséhez.
Az Állami Számvevőszék jelentése kitér arra is, hogy a külügyminisztérium a jelentéstervezet 15 napos észrevételezése keretében jelezte, hogy intézkedni kíván a feltárt szabálytalanságok megszüntetése érdekében. A külügy azt írta, készek olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek az ellenőrzési rendszer működését szavatolják. Ennek érdekében olyan kontrolltevékenységek kiépítésén dolgoznak, amelyek megelőzik a pályázatokról való döntéssel, a támogatások kifizetésével, valamint a szakmai beszámolókkal összefüggő feltárt szabálytalanságok ismételt előfordulását.
Célunk, hogy 2024 szeptemberében az Európai Bizottság felé kizárólag elszámolható, szabályosan kifizetett költségek, bizonylatok kerüljenek elszámolásra
– írták. Egyébként voltak olyan megállapításai is az ÁSZ-nak, amelyeket nem fogadott el a külügyminisztérium.
Kiemelt képünkön eltávolítják a brit zászlót az uniós tagállamok lobogói közül az Európai Tanács üléseinek otthont adó brüsszeli Európa-épületben a brit kiválás napján, 2020. január 31-én.
