A státusztörvény bevezetése által leginkább érintett 6 hétben – július második felében és szeptemberben – mintegy 2500-an mondtak fel az állami szektorban a tankerületeknél – írja vasárnapi cikkében a G7. A portál szerint csak kontextusba helyezve ítélhető meg, hogy ez sok vagy kevés, és azt is csak 2024-ben fogjuk látni, hogy az idén folytatódik-e a felmondások drasztikus növekedésének éves trendje.
Az adatok értékelését nehezíti például, hogy a jelentős – és egyre jelentősebb – nem állami szektorból távozókról nincs adat, pedig enélkül nem lehet a státusztörvény hatását értékelni – írja a portál. A státusztörvény viszont az egyházi és a magán fenntartóknál dolgozó tanárokat is érinti, ugyanis náluk a munka törvénykönyvét cseréli le az intézkedés az új jogviszonyra. Számukra ez nem jelent akkora veszteséget, mint a közalkalmazottaknál, és számos okból valamivel jobb pozícióban vannak, de a helyzetüket így is negatívan érinti.
A G7 adatai szerint az idén július második felére és a szeptemberre vonatkozó durván 2500-as szám így jelentősnek tűnik, hiszen másfél hónap alatt durván annyian mondtak fel, mint a tavalyi év fele, és a tavaly előtti háromnegyede. A magyar pedagógusok összlétszáma a 2022/23-as tanévben a KSH adatai alapján mintegy 140 ezer fő volt – így ehhez mérve valóban 1–1,5 százalékos az arány.
Bár a kormányzati nyilatkozatokból így tűnhet, a tanárhiány nem azt jelenti, hogy minden tanóráról hiányzik minimum egy fél pedagógus, és nem is azt, hogy majdnem minden osztályt összevontak egy másikkal, hanem azt, hogy az oktatási rendszer időben előrehaladva egyre kevésbé tudja biztosítani a megfelelő szaktanári-tanári ellátottságot.
A G7 kiemeli: az összes képzési formában a budapesti intézményekben nőtt leginkább a szakos képesítés nélkül szaktárgyat tanítók aránya: a fővárosi általános iskolákban például 2010 és 2020 között a szakos tárgyakat megfelelő szakképesítés nélkül tanítók aránya 1 százalékról 6 százalékra nőtt.
A portál szerint ennél is fontosabb lenne látni, hogy a felmondások hogyan oszlanak meg az oktatási szintek között. Számos adat mutatta korábban, hogy a státusztörvénnyel szembeni és az oktatásfejlesztés melletti kiállásban a gimnáziumi – és fővárosi – tanárok felülreprezentáltak voltak. Ha a tavalyi és idei több ezres felmondások nagyrészt gimnáziumokat érintenek – a szektorban összesen 18 721 pedagógus dolgozik –, ezek a számok hirtelen sokkal jelentősebbnek látszanának, és nem is lehetne azzal lesöpörni őket, hogy egyszázalékos elenyésző kisebbség.
– emlékeztet a G7 cikke.
