Mintegy ezerötszáz pedagógus dolgozhat úgy a hazai oktatási-nevelési intézményekben, hogy nincs diplomája – vonta le a következtetést a Népszava Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszából, amit Kanász-Nagy Máté országgyűlési képviselő (LMP) írásbeli kérdésére adott.
Az ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, hogyan alakult éves bontásban a diploma nélkül tanítók száma a közoktatásban. A képviselő az általa kért részletes adatokat ugyan nem kapta meg, Rétvári annyit azonban elárult, hogy a jelenlegi tanévben a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak egy százaléka olyan pedagógus, aki nem rendelkezik felsőfokú szintű végzettséggel. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai alapján a szerint a 2022/2023-as tanévben 147,2 ezer volt a főállású pedagógusok száma, ennek az egy százaléka 1472 – írta a lap.
Totyik Tamás, A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a lap kérdésére azt mondta, a szám helytálló lehet. Hozzátette ugyanakkor:
A vonatkozó törvények egyébként óvodapedagógus és testnevelő tanár munkakör esetében, valamint a szakiskolai oktatásban szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató munkakörökben teszik lehetővé a munkakör felsőfokú végzettség nélküli betöltését. Emellett a tanárképzésben és a tanítóképzésben részt vevő végzős, tehát még felsőfokú végzettség nélküli hallgatókat is lehet szakmai gyakorlat címén óraadóként, felügyelet mellett alkalmazni – írták.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője azonban emlékeztetett rá, hogy tud olyan esetekről, amikor nemcsak végzős, hanem alsóbb évfolyamos, köztük elsőéves egyetemistákat is beosztottak iskolai munkára, napköziztetésre, de felügyelet mellett helyettesítő órák megtartására is.
Ez jogellenes, de sokszor nincs más. Az iskolák úgy vannak vele, még ez is jobb, mint a semmi, vagy mint hogy megint Marikát, a takarítónőt küldjék be fizikaórát tartani
– fogalmazott a szakszervezeti tisztviselő.
