Rétvári Bence október elején azt nyilatkozta, hogy a státuszváltást 1205 pedagógus nem fogadta el, ami elenyésző a 160 ezer pedagógushoz képest. Ezzel kapcsolatban a Civil Közoktatási Platform (CKP) először a BM-et, majd a Klebelsberg Központot kereste meg közérdekű adatkéréssel azt tudakolva, mire alapozta a Belügyminisztérium államtitkára ezt az állítását: begyűjtötték-e az iskoláktól, illetve a tankerületektől az adatokat. Továbbá a CKP azt is kérte, hogy amennyiben ezek az adatok a minisztérium, illetve a Klebelsberg Központ rendelkezésére állnak, számukra is küldjék el a hivatalos adatot.
A CKP a kedden nyilvánosságra hozott közleményében ennek az adatkérésnek az eredményéről számol be. Mint írják, mindkét kérdésükre azt a választ kapták, hogy ők nem adatkezelők, mivel az adattal a pedagógusok munkáltatói, a tankerületek rendelkeznek. Arra pedig, hogy mire alapozva nyilatkozott Rétvári Bence, azt válaszolták, hogy ez az információ nem közérdekű adat.
A CKP értékelése szerint ez a válasz csak úgy értelmezhető, hogy
A valós számok kiderítését szolgálta, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet közérdekű adatigényléssel fordult mind a 60 tankerülethez, amelyek többsége válaszolt is. Ennek alapján a PDSZ azt állapította meg, hogy a státuszváltozást szeptemberben a nem válaszoló tankerületeket leszámítva 1158 pedagógus és 322 nem pedagógus munkakörben dolgozó nem fogadta el, augusztusban pedig 670 dolgozó utasította vissza. Ez hozzáadódik a tavalyi tanítási év alatt elmentek létszámához. „Ebből úgy látszik, hogy Rétvári Bence valós adatot mondott – de miért kellett akkor titkolni, hogy ezeket az adatokat bekérte a minisztérium vagy a Klebelsberg Központ a tankerületektől? Az teljesen természetes, hogy a minisztérium és a Klebelsberg Központ tudni kívánja, hogy hány pedagógus pótlásáról kell gondoskodnia decembertől. Ha ezt nem tették volna meg, akkor nagy hibát vétettek volna. Ha viszont megtették, akkor a rendelkezésükre álló adatot a közérdekű adatigénylésre ki kellett volna adniuk akkor is, hogyha nem ők az adatkezelők” – olvasható a CKP közleményében.
Mint írják, az azonban nem igaz, hogy a pedagógusok kevesebb mint 1 százaléka távozott, mivel ezek a számok csak az állami fenntartású köznevelési intézményekben történt létszámcsökkenést mutatják. „Semmit sem tudunk arról, hogy az óvodákban, illetve a nem állami, hanem egyházi vagy alapítványi fenntartású köznevelési intézményekben hányan mondtak fel. A 160 ezer pedagógusból csak kb. 110 ezer dolgozik általános iskolában és gimnáziumban. Ennek a 110 ezernek is körülbelül negyede egyházi vagy alapítványi intézményben dolgozik. Tehát ezt a létszámcsökkenést nem 160 ezer, hanem 80 ezer pedagógushoz kell viszonyítani!”
Megjegyzik az országos átlag nem mutatja, hogy egyes tankerületekben ennél lényegesen nagyobb az arány, hiszen például a Közép-pesti Tankerületben 103 fő mondott fel, és 12 olyan tankerület akad a fővárosban, az agglomerációban és a megyei jogú városokban, ahol 30 feletti a távozók száma (míg például a Sárospataki tankerületben csak 1 fő ment el).
