Elektromos zárlat okozott tüzet még július 27-én éjszaka az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) által fenntartott zuglói idősek otthonában, ahol több száz ember ellátásáról gondoskodnak. A Olajág Otthonok zuglói ingatlanai közül a C épületet érintette a tűzeset, ami miatt mintegy százharminc lakónak kellett ideiglenesen kiköltöznie az önállóan használt apartmanjából. Ezeknek az apartmanoknak az élethosszig tartó használatáért a lakók – az életkoruktól és a vagyoni helyzetüktől függően – akár több tízmillió forint egyszeri díjat fizetnek a beköltözéskor, továbbá havonta átlagosan 170 ezer forint körüli személyi térítési díjat.
A káresemény miatt kiköltöztetett lakókat július végétől ideiglenesen más intézményekben helyezték el, a hitközség állítása szerint hasonló körülmények között, önálló apartmanokban, illetve családi-baráti segítséggel kerestek megoldást a lakhatásukra.
Névtelenséget kérő forrásunk, akit egy ilyen ápolási osztály kórtermében látogattunk meg, azt mondta, a tűzesetet követően az otthon munkatársai megkérdezték őket, kik azok, akik baráti vagy családi segítséggel önállóan meg tudják oldani az ideiglenes elhelyezésüket. Mivel nem lehetett tudni, meddig tart majd a helyreállítás, azt felelte, a családja vállalja, hogy ideiglenesen befogadja.
Egy hónappal később azonban, az iskolakezdés közeledtével már úgy érezte, jelenléte túl nagy terhet róna a családjára, ezért elhelyezésért jelentkezett az Olajág Otthonoknál. Ő – mint mondta – ezután került a már említett ápolási osztály többágyas kórtermébe, ahol immár a második hónapot tölti. Az ápolási osztály szobájában az idős nőn kívül más – a szavaival élve – „menekült” is helyet kapott. Ezen az osztályon, mint kiderült, alapesetben az apartmanos rendszerben működő otthonok olyan lakóit ápolják, akik előrehaladott koruk és állapotuk miatt az önálló életvitelre segítség nélkül már nem képesek.
Megszólalt a tűzjelző, és jöttek is azonnal a nővérek, de akkor a földszinti folyosót már elöntötte a füst
– idézte fel a tűzeset körülményeit a 24.hu kérdésére az idős nő. Elmondása szerint azon az éjszakán először a földszintet, majd az épület többi szintjét is kiürítették. Az épület lakóinak nagy részét kiterelték az apartmanjaikból, az éjszakát az idősek otthona étkezőjében töltötték. Egy másik lakó viszont – aki szintén az ápolási osztályon kapott elhelyezést – arról számolt be, hogy a fölsőbb emeletek egyikén aludta át a tűzesetet, és csak reggel, ébredés után szembesült a folyosón terjengő füstszaggal és korommal.
Megkerestük az Olajág Otthonok vezetőségét is. A 24.hu kérdéseire Szirmai Viktor főigazgató írásban válaszolt. Tájékoztatása szerint a tűz következtében a ház infrastruktúrája súlyos károkat szenvedett. Szétolvadtak a víz-, illetve az elektromos vezetékek, a liftek működésképtelenné váltak, míg a tűzvédelmi rendszer egyes elemei is rongálódtak, az épület villany- és vízszolgáltatás nélkül maradt.
A főigazgató közlése szerint a tűzesetet követően rögtön megkezdődött a romeltakarítás, a kárfelmérés, a tűzhatósági vizsgálat, majd elkészültek a felújításhoz szükséges műszaki tervek is. A szennyvíz- és a vízvezetékrendszer helyreállítása időközben megtörtént, amit az eredményesen elvégzett nyomáspróba igazolt. A százhuszonöt lakrészből mintegy hatvan apartmanban volt szükség kisebb-nagyobb javítási munkálatokra, ezek a tájékoztatás szerint szintén a végéhez közelednek. A lift javításához szükséges alkatrészek már rendelkezésre állnak, már csak a beszerelés van hátra. Az elektromos hálózat komplex gépészeti helyreállítása ugyancsak a végéhez közeledik. Arra a kérdésre, hogy a lakók mikor költözhetnek vissza, Szirmai Viktor úgy válaszolt:
Az ideiglenesen elhelyezett lakókat az intézmény szeptember végéig három hírlevélben tájékoztatta a fejleményekről. Ezek egyikében, szeptember 1-jén azt közölték, hogy „az átmeneti kiköltözés” még hetekig tart, ezért a 2023. augusztusi személyi térítési díjakból 30 százalék kedvezményt biztosítanak annak ellenére, hogy a tűzkárok helyreállítása már önmagában is jelentősen megterheli az intézmény költségvetését.
Az Olajág Otthonok ápolási osztályán fekvő forrásunk ezt a kedvezményt nem ítélte elégségesnek. Megjegyezte, hogy egy önálló apartman megváltásáért akár több tízmillió forintos egyszeri díjat kellett fizetni, a lakók pedig a nyugdíjuk túlnyomó részét személyi térítési díj jogcímen utalják át az idősek otthonának. Az ő esetében például a háromszázezer forint körüli nyugdíjából valamivel több mint kétszázezer forintot kell fizetni havonta.
A főigazgató erre a felvetésre azt írta, fontosnak tartották az érintett lakók anyagi terheinek csökkentését, ezért az elhelyezési formáktól függően kalkulált térítési díjakat harminc százalékkal a vonatkozó időszakra csökkentették. Ez – közlése szerint – a gyakorlatban átlagosan havi 25–30 ezer forintos térítési díjat jelent, míg azoknál, akik továbbra is az Olajág Otthonokban maradtak, nagyjából havi 120 ezer forintot. Szirmai Viktor válaszából az nem derült ki, hogy az otthonok saját, többágyas ápolási osztályán elhelyezett gondozottak 25–30 vagy 120 ezer forintot fizetnek-e a havi ellátásért, de az egyik, a családjától időközben az intézmény ápolási osztályára került lakónak – elmondása szerint – szeptemberre 120 ezer forint körüli összeget számláztak ki az ellátásért.
Az ápolási osztályokon ideiglenesen elhelyezett lakókról a főigazgató ezt írta: „Az ideiglenes elhelyezések során igyekeztünk figyelembe venni a lakók egészségügyi állapotát és egyéb igényeiket, ebből adódóan tizenöt fő nem önálló lakrészekbe, hanem ápolási részlegekre került, ahol biztosított volt a fokozottabb ápolói felügyelet, de volt, aki a háziállata közelsége vagy egyéb személyes okból inkább választotta ezt az elhelyezési formát, minthogy más Olajág helyszínre költözzön.”
