Két új elemmel bővült kedden a Hungarikumok Gyűjteménye a Hungarikum Bizottság döntésnek értelmében – írja az Agrárminisztérium által kiadott közlemény. A két új államilag elismert hungarikum:
- a székelykapu
- és a lángos.
A székelykapu – mint írták – egy olyan jellegzetes ácstechnikával készült fedeles nagykapu típus, amely a középkori város-, vár- és udvarházkapukból alakult ki. A 17. századtól a székelyföldi kaputípus egyre élesebben elkülönült faragott díszítményeivel és a kiskapu fölötti úgynevezett kaputükör igényes dekorálásával a más vidékek kötött nagykapuitól, Székelyföld igazi látványosságává, kulturális relikviájává vált – olvasható a tárca közleményében.
A másik új hungarikum, a lángos készítésének hagyománya az Agrárminisztérium közleménye szerint szorosan összefügg a kenyérsütés tradíciójával.
A tökéletes lángos közepes vastagságú, nem túl olajos, belül puha, kívül roppanós
– írták, hozzátéve azt is, hogy hagyományosan a lángost reszelt sajttal, tejföllel, ízlés szerint fokhagymával megkenve fogyasztják.
A Magyar Értéktár emellett egy sajátos szerkezetű tanyatípussal, a bokortanyákkal bővült – derült ki az agrártárca közleményből. Az országban egyedülálló bokortanyás településszerkezet a 18. század közepétől a Nyírségben alakult ki. Az itt élők a lakott helyektől távol eső földek műveléséhez alakítottak ki lakó- és gazdasági épületeket, és egyéb létesítményeket az állattenyésztéshez.
Bekerült a Magyar Értéktárba a zselici hársméz is, amely egy olyan különleges fajtaméz, amelyet évszázadok óta termelnek a Somogy vármegyei őshonos hárserdőkben. Azt írták: „több ezer méhcsalád szorgoskodik a Zselicben, mert az ország minden részéből vándorolnak ide a méhészek a hársfa virágzása idején”.
A Hungarikum Bizottság döntésével nyolcvankilencre emelkedett a Hungarikum Gyűjteményében található elemek száma, a Magyar Értéktárban pedig százötvenkettő kiemelkedő nemzeti értéket tartanak számon.
