Több vonatjárat is késik, illetve módosult menetrenddel közlekedik, miután eltört a sín a Nyugati pályaudvar és Kőbánya között, az ország egyik legforgalmasabb szakaszán, tájékoztatott a MÁV a Facebook oldalán. A síntörés a debreceni, szegedi, nyíregyházi távolsági vonatokat és a monori, ceglédi, lajosmizsei elővárosi vonatokat is érinti.
A vonatok többsége a Nyugati helyett Kőbánya-Kispestről, valamint az elővárosi állomásokról indul és érkezik.
A Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Záhony, a Budapest-Cegléd-Szeged és a Budapest-Lajosmizse vonalon 20-40, esetenként 40-60 perces késésekre, rövidebb útvonalon közlekedő járatokra lehet számítani. A BKK elfogadja az érvényes vasúti jegyeket, bérleteket az M3-as metró Nyugati pályaudvar és Kőbánya-Kispest közötti szakaszán, és a 151-es autóbuszon Kőbánya alsó vasútállomás és Kőbánya-Kispest között.
A Nyugatiba 10:07-kor érkező Napfény InterCity (IC 717) csak Kőbánya-Kispestig közlekedik, a Nyugatiból 10:53-kor Szegedre induló Napfény InterCity (IC 704) csak Kőbánya-Kispesttől közlekedik. Javasolják, hogy az utasok az M3-as metrót vegyék igénybe Kőbánya-Kispestig.
Nem közlekedik
- a Nyugati pályaudvarról Monorra 9:38-kor induló S50-es vonat (helyette az utasok a Cívis InterRégióval utazhatnak, amely Kőbánya alsón is megáll),
- továbbá a Monorról a Nyugati pályaudvarra 11:07-kor induló S50-es vonat (2735).
Vitézy Dávid: Ritkán tapasztalt mértékű összeomlás tanúi vagyunk ismét a MÁV-nál
A Facebook-oldalán osztotta meg gondolatait a síntörésről Vitézy Dávid, közlekedési és város-mobilitási szakértő, korábbi közlekedésért felelős államtitkár:
„Nem véletlenül mondjuk évek óta, hogy a budapesti vasúti törzshálózat állapota kritikus és éppen ezért a fővárosi pályaudvari bevezető szakaszok vasúti beruházásairól egy mondvacsinált “főváros-vidék” ellentétpár logikáján gondolkodni teljesen abszurd, a fővárosi vasúti hálózat állapota az egész ország legkritikusabb szűk keresztmetszete.
Ehhez képest épp az érintett szakaszokon, a Nyugati pályaudvarra vezető vágányhálózat rekonstrukcióját célzó vasúti beruházásokat egytől egyik leállította Lázár János építési és közlekedési miniszter, még a már megítélt európai uniós forrásokat is visszaadtuk, azt más országok kapják meg.
Nyilván azok a beruházások a mai síntörést nem akadályozták volna meg, de legalább zajlana az a munka, ami a mai állapotok megszüntetését, a teljes újjáépítést és a régóta szükséges kapacitásbővítést biztosítaná. Minden ezügyben elszalasztott év azt jelenti, hogy további évekig maradnak a mostani állapotok.
A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia beruházásainak elszabotálása nem csak a fővárosiakat érinti, sőt, sajátos módon talán épp a budapestieket érinti kevésbé (bár a növekvő autóforgalom miatt azért közép- és hosszútávon nagyon is), mint a vonattal vidékről Budapestre utazókat már rövid távon.
Nyilván addig is, amíg ilyen nagy átépítésekre sor kerülhet, kisebb karbantartásokkal és beruházásokkal lehetne és kellene javítani a helyzeten. A MÁV idei működési költségvetése a legutóbbi hivatalosan elismert számok szerint is azonban 96 milliárd forint működési hiánnyal terhelt, melynek egyik legnagyobb okozója a jelentős kedvezményeket és ezáltal bevételvesztést okozó vármegyebérlet, melynek a veszteségét az azt elrendelő szaktárca nem térítette meg teljeskörűen a MÁV csoportnak.”