Dr. Duray Gergő, az Orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet vezetője magánklinikát nyitott a napokban, nem messze a kórháztól. A belgyógyász, diabetológus 2013 óta vezeti az orosházi intézményt, és most úgy tűnik, az állami kórház vezetőjeként a magánegészségügybe is belekóstol. A napokban megnyitott OrosKlinik Egészségközpont bő egy kilométerre található a városi kórháztól, de nem csak földrajzi közelsége köti össze a közintézménnyel: a magánklinika orvosainak egy része ugyanis a kórház vagy az abban működő szakrendelő orvosa is.
Az Optenben fellelhető céginformáció szerint az OrosKlinik Kft.-t az idén májusban jegyezték be, a kft. alapításhoz szükséges minimum tőkével, 3 millió forinttal. A klinika ügyvezetője Dr. Duray Gábor Lászlóné házi gyermekorvos, Duray Gergő édesanyja. A doktornő egy bt.-t is üzemeltet a praxisához, ebben kórházigazgató fia szintén tulajdonos.
Az általunk megkérdezett, névtelenséget kérő szakértő szerint az, hogy ma Magyarországon egy kórházigazgató magánklinikát alapít és tulajdonol, bár etikai kérdéseket felvet, nem ütközik jogszabályba. Az viszont kérdéses, hogy a saját magánklinikáján rendelhet-e, mint ahogy az is, hogy az általa igazgatott kórházból orvosokat vehet-e fel. Minden jel szerint azonban az utóbbi is szabályszerű, ugyanis az OrosKlinik orvosainak egy része az Orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetben is dolgozik. A szakértő szerint az, hogy
Az nem világos, Duray miért vállal rendelést a saját magánklinikáján. Bár ahhoz, hogy egy orvosnak megmaradjon a gyógyításhoz szükséges engedélye, valamennyi gyógyító tevékenységet vállalnia kell. A 2020-as egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerint kivéve akkor, ha az illető az egészségügyi szolgáltató vezetője, mert a főigazgatói pozícióban betöltött idő beleszámít a szakképzésbe. Vagyis Duray szakmailag nincs arra kötelezve, hogy rendeljen, mégis megteszi ezt.
A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az nem ütközik jogszabályba, ha egy orvos a közellátás keretei között megvizsgálja a betegét, majd – akár a gyorsabb ellátás ígéretével kecsegtetve – felajánlja neki a saját magánrendelésének a lehetőségét. Visszafelé viszont ez már nem szabályszerű, azaz a magánrendeléséről nem vihetné át és gyógyíthatná tovább a betegét az állami ellátásban.
Ha ez így van, akkor ez jogszerű ugyan, de nem korrekt és nem is etikus – foglalja össze a szakértő az orosházi modell működésének problematikusságát.
Soron kívüli vizsgálatot rendelt el az OKFŐ
Az orosházi kórház vezetőjének klinikanyitásáról az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) sem tudott, legalábbis ez derül ki a lapunknak küldött válaszból. Az OKFŐ azt firtató kérdésünkre, hogy jogszerű, illetve engedélyhez kötött-e az, ha egy kórházigazgató magánklinikát nyit, azt írta,
Hangsúlyozzák azonban, hogy
az Országos Kórházi Főigazgatóság amint tudomást szerzett a kórház vezetőjének tulajdonosi érintettségéről, az eset kapcsán – etikai és jogi szempontokat egyaránt figyelembe véve – soron kívüli vizsgálatot rendelt el.
Az OKFŐ kérdéseinkre azt is írta, hogy bővebb tájékoztatást a vizsgálatot követően adnak.
A nemrég nyitott OrosKlinik jelenleg a ultrahang-diagnosztika és laborvizsgálat mellett belgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, diabetológia, foglalkozás-egészségügy, gyermekneurológia, kardiológia, neurológia és ortopédia szolgáltatással várja a betegeket. Az árlista a budapestihez képest visszafogottnak mondható: belgyógyászati probléma esetén az első szakorvosi vizsgálat 18 ezer forint, a kontroll vizsgálat pedig 12 ezer. A nőgyógyászati szakvizsgálat 20 ezer, a legolcsóbb ultrahangvizsgálat pedig 18 ezer forintba kerül.
A klinika honlapján olvasható orvoslistában Duray Gergő is szerepel, akit az orosházi kórház vezetőjeként keddenként kétórás időkeretben kereshetnek fel a betegek belgyógyászati, hypertonológiai, diabetológiai és lipidológiai problémával.
Mindeközben az orosházi kórház és rendelő honlapjáról a cikkünk írásakor kiderül, hogy az intézmény számos orvost keres: szemészt, sebészt, neurológust, sürgősségi orvost, aneszteziológust, belgyógyászt, kardiológust és radiológust, de az álláshirdetések között van boncmester segédi és felnőtt szakápoló is. Kiderül az is, hogy a traumatológiai osztály szünetel.
Kérdéseinkkel természetesen megkerestük Duray Gergőt is, ő azonban egyelőre nem reagált.
Nem példa nélküli, hogy egy kórház vezető beosztású dolgozója magánklinikát hoz létre. Még 2018-ban, tehát a járvány és az egészségügy átalakítása előtt Székesfehérváron a megyei kórház vezető orvosai alapítottak magánkórházat. A cégben tulajdonosként benne volt mások mellett a kórház orvosigazgatója, a két belgyógyászati osztály osztályvezető főorvosai és osztályvezető-helyettes főorvosai, a tüdőosztály osztályvezető főorvosa, a neurológia osztályvezető főorvosa, érsebész főorvosa, valamint a főigazgató felesége.
Az állami és a magánellátás különös orosházi összefonódásáról Sebők Éva, a Momentum országgyűlési képviselője is beszélt az őszi ülésszak első napján a parlamentben. Az orosházi önkormányzat korábbi képviselője lapunknak azt mondta, a kórházat és szakrendelőt orvos- és szakdolgozói hiány sújtja, a Facebook-oldalon folyamatosan írják ki, melyik ellátás szünetel. A kórházban a traumatológiai osztály hosszú ideje nem működik. Az intézményt sújtó problémákat már Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnak is jelezte a képviselő.
Sebők szerint aki teheti, az nem az orosházi kórházi ellátást veszi igénybe, hanem a távolabbi gyulai kórházba vagy a szegedi klinikára megy, illetve sokan a magánellátást választják. Sokáig a terhesgondozás és a szülészet szempontjából Szentesnek volt jelentős elszívó hatása, egészen addig, amíg megszűnt a szentesi szülészet. A politikus összeférhetetlennek tartja, hogy Duray Gergő az adófizetői pénzből felsővezetői fizetést vesz fel, közben magánszakrendelőt nyit, amelynek megszervezése jelentős mennyiségű munkaórát igényelhetett.
Duray Gergő magánklinika-nyitása azért is rezonál furcsán, mert az egészségügy átalakításába kezdő kormány egyik fő kommunikációs eleme az, hogy ketté kell választani az állami és a magánellátást. Erről már a koronavírus-járvány előtt is szó volt, amikor Rétvári Bence, akkor még az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkáraként arról beszélt, hogy a kormány célja az állami és a magán egészségügyi rendszer minél egyértelműbb szétválasztása. Kásler Miklós miniszter is erről beszélt, nem sokkal az után, hogy 2020-ban elfogadták az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár pedig nemrég a magánellátás és az állami ellátás szétválasztása kapcsán egy konferencián arról értekezett, hogy szabályozni kell a két szektor viszonyrendszerét, és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) ehhez hozzá fog járulni.
