Azt írjuk a címben, hogy csatát nyertek a vadak az autósokkal szemben, de az igazság az, hogy a vadak mindenképpen ráfaragnak – már ha alanyai lesznek jelen cikkünknek, melynek apropója nem más, mint hogy változott vadászati törvény, immár szinte minden esetben a jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának kell megtérítenie a vadgázoláskor keletkezett kárt.
Minderről a királyi hírszolgáltató közölt ma írást, hivatkozva egy flottaüzemeltető cégre.
Szóval onnan indul a dolog, hogy: csatt.
Aztán az emberek meg azon vitázhatnak, hogy ki felel a kárért.
Eleddig a sofőr csak akkor volt felelős a vadgázolásért, ha nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelően közlekedett, a vadásztársaság pedig abban az esetben, ha nem tett ki vadveszélyre figyelmeztető táblát.
Július elsejétől azonban a tábla hiányánál is az autósnak kell vállalnia a felelősséget.
A vadásztársaság ezentúl csak akkor kötelezhető kártérítésre, ha az autós minden kétséget kizáróan bizonyítani tudja, hogy a baleset előtt a vadat űzték, lőtték vagy hajtották. Ha ez nem sikerül, akkor a jármű tulajdonosa nem számíthat kártérítésre a vadásztársaságtól, sőt, valószínűleg a vadásztársaság fog kártérítési igénnyel fellépni.
A jogszabály azt is előírja, hogy gyorsforgalmi utat (vagyis autóutat, autópályát) úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne tévedhessen fel, a fenntartónak kell vállalnia a felelősséget az itt elütött vadakért.
Az MTI felhívja a figyelmet, hogy baleset esetén akkor is érdemes helyszínelést kérni, ha nem történt személyi sérülés. Ilyenkor a rendőrök értesítik a vadásztársaságot, és a vétlenség bizonyítása is fontos lehet.
A vadbalesetek során keletkezett kár átlagos értéke elérheti akár a milliós nagyságrendet is.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikái szerint 2017 óta évről évre több vad hullik el autóbalesetek során a magyarországi utakon, az éves esetszám megközelíti a nyolcezret.
A nagyvadak közül leggyakrabban őzzel ütközünk, s jelentős számban fordul elő szarvas- és vaddisznógázolás is.
