Hiába ért el Európa-rekordot a pénzromlás mértéke, az idén nem nő a miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok és miniszterelnöki megbízottak fizetése, miután Orbán Viktor változatlan illetményt állapított meg számukra – derült ki a Miniszterelnöki Kormányiroda a 24.hu adatigénylésére adott válaszából.
A kormányzati vezetők illetményét tavaly június óta a kormányfő saját hatáskörben határozza meg, és erre a nyár elején kerülhet sor: az általa megszabott személyi illetmények július 1-jétől a következő év június 30-ig érvényesek.
„2023. július 1-jei dátummal a miniszterek, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkárok, a kormánybiztosok és a miniszterelnöki megbízottak vonatkozásában illetményváltozás nem történt” – írta lapunknak a kormányiroda. Hogy miért hagyta változatlanul a béreket a magas infláció ellenére a miniszterelnök, arról hiába kérdeztük a kabinetirodát, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Azért nagyon nem kell őket sajnálni, mivel többségük jelentős illetményemelésben részesült tavaly nyáron: a miniszterek jellemzően 33 százalékos fizetésemelésnek örülhettek, amikor Orbán Viktor 1 millió 979 ezer forintról 2 millió 632 ezer forintra emelte a fizetésüket (Nagy Márton gazdaságfejlesztési és Csák János kulturális és innovációs miniszter viszont a kormányzat korábbi közlése alapján ötmillió forintot keres), a képviselői mandátummal rendelkező államtitkárok illetménye pedig 52 százalékkal ugrott meg egy évvel ezelőtt, amikor közel 700 ezer forintos fizetésemelést kaptak. A „sima” államtitkárok ellenben tavaly sem jártak túl jól, mivel csak infláció alatti, 13 százalékos béremelés jutott nekik.
A kormányból egyedül Orbán Viktor illetménye emelkedett júliusban, bruttó 3 millió 555 ezer forintról
azaz 623 ezer forinttal. Neki a törvény erejénél fogva nőtt a juttatása, miután tavaly megszavazta a kormánytöbbség, hogy a miniszterelnöki illetményt (ami addig 1,5 millió forint volt) a házelnöki tiszteletdíjhoz kötik, az pedig automatikusan emelkedik a bruttó átlagkereset-emelkedés mértékével, ami tavaly 18,5 százalék volt a Központi Statisztikai Hivatal szerint.
