Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) hat élelmiszer-kiskereskedője közül három veszteségesen zárta a legutóbbi pénzügyi évét. A nyereségeseknek is jelentősen csökkent az adózás utáni eredménye, egyiküket pedig az ingatlanjai értékesítése mentette meg attól, hogy mínuszban legyen. Az elmúlt időszakban ugyanis a fogyasztói árak emelkedésével párhuzamosan a nemzetközi élelmiszerláncok pénzügyi terhei is egyre növekedtek. Ennek ellenére az árharcos multinacionális áruházláncok havonta akár több 10 milliárd forintot fordítanak arra, hogy a vásárlók nap mint nap átlagosan 20-25 százalék kedvezménnyel szerezhessék be a számukra szükséges termékeket.
Kihívásokkal teli környezetben
A forgalmazott termékek beszerzési ára a 2022 év végi – 2023 év eleji időszakban jelentősen megnőtt. Ekkor kimagaslóan drága volt az energia és gyenge a forint, ami az ellátási lánc minden szereplőjét érintette. A szállítói szerződések újratárgyalása a legtöbb esetben nem vezetett eredményre, amihez az is hozzájárult, hogy a beszállítók a kedvezőtlen forintárfolyam miatt sokszor jobban jártak, ha inkább külföldre adták el árucikkeiket. A beszállítói ár a teljes ár akár 70 százalékát is kiteheti, a fennmaradó 30 százalék pedig többek között a működési költségeket, például a dolgozói béreket fedezi. A kiskereskedelmi láncok költségei így jelentősen megnőttek, miközben a fogyasztói árakat igyekeztek alacsonyan tartani, így a teher egy részét átvállalni a vásárlóktól.
A helyzetet tovább élezte, hogy a kötelező hatósági árazás kizárólag a kiskereskedelmi árakat fojtotta le, és nem befolyásolta a gyártók, termelők vagy nagykereskedők árképzését. Így az ársapkák költsége is az áruházláncoknál csapódott le, az árstop miatt megjelenő extra kereslet pedig más termékek elérhetőségét is befolyásolta. Így például a tejzsírt a gyártók a trappista helyett a 2,8 százalékos folyótejbe adták el, ami megdrágította a sajtokat.
Meghatározó szereplők az infláció elleni harcban
A nemzetközi kiskereskedelmi láncok az ágazati különadók, vagy a termékek után keletkezett hulladék kezeléséért fizetendő, kiugróan magas EPR-díjak ellenére is gondoskodnak a vásárlókról, akár a profit rovására is. Amint csökkenni kezdtek bizonyos termékek beszerzési árai, úgy jelentek meg azok olcsóbban a polcokon. Az árharcos multik emellett minden nap átlagosan 20-25 százalékos kedvezményekkel várják a vásárlókat, saját márkás termékeikkel pedig szintén támogatják a családokat a spórolásban, akik így a magas infláció ellenére is kedvező áron juthatnak hozzá minőségi termékekhez.
A multinacionális élelmiszer-kiskereskedők az inflációellenes védőháló fenntartásába, kedvezményekbe, akciókba befektetett havi több 10 milliárd forinton túl évente 100 milliárd forintnál is többet invesztálnak bolthálózatuk fejlesztésébe, hogy áruházaik és szolgáltatásaik mindenkor megfeleljenek a vevői igényeknek. A köztük évtizedek óta fennálló verseny pedig pont azt biztosítja, hogy a vásárlók minden körülmények között a legjobb árakat és minőséget kapják.
