„Érnek úgy valamit a megnövelt bírságok, ha azt az állampolgárok nem fizetik be és önök meg be sem tudják hajtani?” Erről kérdezte a DK politikusa a belügyminisztert.
Vadai Ágnes emlékeztetett rá, hogy miközben jelentősen emelték a bírságok összegét, a tárca egy korábbi kérdésére éppen azt válaszolta, hogy a tavaly jogerősen kiszabott
3.898.113.000 forint pénzbírságból az év végéig az elkövetők CSAK 2.025.340.000 forint pénzbírságot fizettek meg.
A Belügyminiszérium államtitkára minderre azt válaszolta, hogy igenis volt értelme emelni a különböző bírságok tételeit, mert a korábbi (hosszú évek változatlan) összegeknek már nem volt valódi visszatartó erejük.
A speciális és generális prevenciós hatáson túlmenően érdemes azt is kiemelni, hogy a közigazgatási bírságok bevezetése óta eltelt 15 évben az ellenőrzésre, az új eszközök beszerzésére, üzemeltetésére, javíttatására fordított költség is nőtt.
Rétvári Bence a nemzetgazdasági szempontok mellett azt írta, hogy a magasabb összegű szankciónak még akkor is nagyobb a jogkövető magatartásra sarkalló ereje, ha az elkövető a bírság összegével az elkövetéskor nincs teljesen tisztában. Az emelt bírság a szándékos szabályszegőkkel szemben hatékony, a gondatlan elkövetőket fokozottabb figyelmességre késztetheti.
Az államtitkár cáfolta, hogy az év végéig be nem fizetett bírságokat később nem tudják behajtani, hiszen a törvény alapján – a kétéves abszolút elévülési időn belül – folytatott végrehajtási eljárás (elzárásra történő átváltoztatás, elővezetés, körözés, törvényi akadály esetén adók módjára történő behajtás) eredményeként a kiszabott összegek jelentős része megtérül.
A tavaly kiszabott pénzbírságok 63,89%-a folyt be idén augusztus 20-ig, ami a végrehajthatóság ideje alatt tovább nő. Ráadásul nem tartalmazza a közérdekű munkával, elzárással történő megváltást, így a szankció végrehajtási aránya összességében érzékelhetően magasabb. A bírság meg nem fizetéseko a rendőrség kezdeményezi az elzárásra történő átváltoztatást, a gépjármű forgalomból történő kivonását, illetve az adóhatósági végrehajtást. Az adatok alapján a végrehajtás eredményességének köszönhetően a megtérülés folyamatosan javul, tette hozzá az államtitkár.
TASZ: Koldust, szülőt is sújt a bírságszigor
Korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy vélte, a szabálysértési bírságok összegének emelésénél inkább az lehetett a szempont, hogy a költségvetés plusz bevételhez jusson, mert a valódi problémákra ez nem megoldás, sokszor még súlyosabban büntetik azokat, akiknek inkább segítségre lenne szükségük.
A civil jogvédők emlékeztettek például rá, hogy az a szülő is szabálysértést követ el, akinek a gyereke a megengedettnél többet hiányzik az iskolából, óvodából. Ha nem tud fizetni, akkor gyakorlatilag automatikusan elzárásra változtatják a büntetést. Aki nem tud szeptembertől akár 200 ezer forintos bírságot befizetni gyermeke hiányzása miatt, akár egy hónapos elzárást kaphat, noha ez súlyosan sérti a gyermeki jogokat.
A TASZ értelmetlennek tartja a bírság összegének emelését a koldulásért is, hiszen tavaly ezért nagyjából 52 millió forintos büntetést szabtak ki a hatóságok, amiből mintegy 1 millió forintot tudtak befizetni a kéregetésre kényszerültek. A maradék 51 millió forintnyi bírságot automatikusan elzárásra változtatták, ha az érintett nem kért helyette közérdekű munkát, amiről sokan nem is tudnak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága egy korábbi ügyben már kimondta, hogy a koldulás miatt kiszabott nagy összegű bírság aránytalan volt, olyasmiért büntette az érintettet, ami túléléséhez nélkülözhetetlen volt.
A jogvédők úgy vélik, azok a hatékonyan működő szabálysértési rendszerek, ahol a bírság mértéke igazodik valamennyire ahhoz, amit a szabálysértő képes kifizetni, a bírság nem változtatható át szinte automatikusan elzárásra, vannak olyan szankciók is, amelyekkel a reszocializáció, a kárhelyreállítás és a sértettek érdekei kerülnek előtérbe.
