Belföld

Karácsony Gergely: István nem lett hűbérese a császárnak, nem lett vazallusa a pápának sem

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

Megtépázta a történelem ezt az ünnepet. Volt, hogy beírták a vallási ünnepek sorába, volt, hogy kiradírozták onnan. Volt, hogy kegyet gyakorolt vele az uralkodó, volt, hogy betiltotta. És miután a diktatúra saját szolgálatába állította a napot, idő kellett ahhoz, hogy augusztus 20. visszataláljon oda, ahova való, a Szent István-i hagyományhoz. Azóta ezt a hagyományt cincálja a politika: hol annak keresztényi, hol európai elkötelezettségén van a hangsúly, hol a keménykezű uralkodót láttatják, hol a nyitott szellemű vezetőt

– kezdte az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából írt gondolatait Karácsony Gergely. 

A főpolgármester úgy folytatta, számára a Szent István-i örökség legfontosabb eleme, hogy a valódi kérdésekre, amelyek meghatározzák ennek az országnak a viszonyát önmagához, a helyünket Európában és a világban, nem adható máshogy érvényes válasz, csakis erkölcsi alapon. Ez pedig itt és most azt jelenti, hogy a „mi” és „ők” szembeállítása helyett a „jó” és a „rossz” megkülönböztetése kell legyen az állam feladata, írta. „Olyan politika, ami azon alapszik, hogy minden embert elidegeníthetetlen méltóság illet meg, és rajtunk múlik, hogy meddig lehet még emberhez méltó életet élni ezen a bolygón, ebben az országban és ebben a városban” – tette hozzá.

Karácsony szerint Szent István azzal tette a legtöbbet a magyarság megmaradásáért, hogy Európához kötötte a sorsát.

Ma is úgy kell őrizni, sőt mostanság már meg is védeni európaiságunkat, ahogyan az a Szent István-i tanításból fakad. Önbecsüléssel. István nem lett hűbérese a császárnak, nem lett vazallusa a pápának sem. Úgy őrizte meg az ország szuverenitását, hogy közben bekapcsolta Európa gazdasági és kulturális vérkeringésébe. Sem orosz hűbér, sem kínai vazallus, hanem Európa értékközösségének tagjaként képviselni az önbecsülésünket – így lehet, és így érdemes ma is. Nem Magyarország vagy Európa, csakis Európa és Magyarország. Olyan ország, ahol az öntudatos európai értékválasztással együtt jár a nemzet együvé tartozásának szolgálata

– szögezte le.

Mint írta, István arra intette fiát, Imrét, hogy a királynak – ma már inkább: a vezetőnek – mindig türelemmel és irgalommal kell ítélkeznie. Emberségnek mondanánk ma ezt talán, és szolidaritásnak Karácsony szerint. „Az az erkölcsi parancs fakad ebből, hogy az államnak nem a kiváltságok szaporítása, hanem a közjó szolgálata a feladata. Egyértelműen következik ebből annak a gyakorlatnak az elutasítása, amikor a hatalomból pénz, a pénzből pedig még több hatalom származik” – magyarázta.

A Szent István-i örökség magától értetődő része a változtatásra való képesség és bátorság: nem engedhetjük meg magunknak, hogy a rutinjaink, a dogmáink életünk vakfoltjaivá váljanak. Hogy ha a megszokásaink és a jövő szempontjai szembe kerülnek egymással, mindig a jövőt érdemes választani, ez az erkölcsi kötelességünk az utánunk jövő generációkkal szemben

– fogalmazott.

Úgy folytatta, amikor a Szent István által alapított állam ma híján van európaiságnak, híján szolidaritásnak, amikor az erkölcsi megfontolások helyett a megosztásra és a valósághajlításra építi politikáját, akkor a helyi közösségeknek, az önkormányzatoknak kell helyt állniuk, példát mutatniuk.

„Mi Budapesten a történelmi hagyományainkat a jövő szolgálatába állítjuk, ahogyan erről a megszépült Lánchíd is mesél. Ragaszkodunk a saját erkölcsi normáinkhoz, ragaszkodunk ahhoz, hogy ennek a városnak nagyszerűségét a sokszínűsége adja. Ragaszkodunk ahhoz a hitünkhöz, hogy nekünk, akik hiszünk a demokráciában, az emberségben és a szolidaritásban, nekünk van egy jobb történetünk. És Budapesten ennek a történetnek a jegyében rendezzük be az életünket” – szögezte le.

A városok egykoron fallal vették körül magukat, hogy megvédjék értékeiket és elveiket. Ma inkább ezeket az értékeket, a budapestiség értékeit: a szabadságot, a sokszínűséget, a szolidaritást, a jövő iránti elkötelezettséget úgy őrizzük meg, ha lebontjuk a falakat, amelyek elválasztanak. És inkább hidakat építünk – vagy újítunk fel – helyettük. Hidakat építünk ember és ember között. Ez a dolga a nemzet 150 éves fővárosának, ünnepnapon és hétköznap egyaránt

– zárta a bejegyzést Karácsony.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik