Belföld

Ezzel magyarázhatók a békési földrengések

A hazánkban kipattanó földrengések hajtóereje, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, miközben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza-Dácia egységeket folyamatosan a stabil Európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel

– ez állhat az elmúlt másfél napban kialakult földmozgások hátterében Süle Bálint, az ELKH FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szakembere, a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat vezetője szerint.

Süle az Időkép megkeresésére beszélt arról, szerencsére ezek a feszültségek a legtöbb esetben a Pannon-medence szegélyén található lemezhatárok és a hegységkeret mentén pattannak ki és csak ritkábban a medence központibb, vékonyabb és melegebb kőzetlemezeiben.

Arra a kérdésre, mikor volt Magyarországon utoljára ilyen erősségű rengés, Süle azt mondta, az, hogy statisztikailag X évente várható valamilyen méretű rengés, nem azt jelenti, hogy törvényszerűen X évente történik, hanem néha gyakrabban, néha ritkábban.

Az 1985-ös 4.9 magnitúdójú berhidai rengés óta a következő 4-es vagy erősebb magnitúdójú rengések pattantak ki:

  • 1989-01-27 M4.4 Bérbaltavár
  • 2006-11-23 M4.5 Beregsurány
  • 2006-12-31 M4.1 Gyömrő
  • 2011-01-29 M4.5 Oroszlány
  • 2013-04-22 M4.8 Heves
  • 2019-03-07 M4.0 Ötvöskóny
  • 2019-08-11 M4.1 Tenk

Tehát láthatjuk, hogy volt olyan (az egész országot figyelembe véve), hogy 17 év telt el két M>4 rengés között. Jelenleg pedig azt mondhatjuk, hogy négy évvel ezelőtt Tenk térségében történt hasonló méretű rengés

– mondta Süle Bálint.

Kijelentette, az utórengések száma és nagysága egyaránt csillapodik a főrengéstől eltelt idő függvényében, esetünkben az érezhetőség határát elérő rengésekre néhány napig biztosan számítani kell.

A lakosság által nem, de a műszerek által érzékelt rengések akár hetekig vagy egy-két hónapig is előfordulhatnak, fogalmazott, hozzátéve, természetesen nem zárható ki teljesen az a lehetőség sem, hogy a főrengéssel megegyező, vagy akár nagyobb rengés is történik.

Az obszervatórium egyébként részletesen összeszedte a Facebook-oldalán azt is, hogy mi a teendő földrengés esetén.

Kapcsolódó
Több utórengés is volt Békés megyében, videón a délelőtti földmozgás
A következő napokban még várhatóak utórengések.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik