Megjelent a Magyar Közlönyben a halottvizsgálattal összefüggő rendeletek módosítása. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett változtatások érintik a temetőkről, a temetkezésről, a boncolásról, a halottak vizsgálatáról szóló korábbi szabályokat. Az új rendelet pontosítja a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló korábbit, kiegészíti a korábban az ingatlanon elhelyezett urna temetői elhelyezésének, illetve a halottvizsgálat különféle szabályait is.
A fő szabály, hogy a jövőben az
elhunyt azonosítására szolgáló űrlapnak a holttest két végtagjára történő felhelyezéséről a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos vagy halottvizsgálat lefolytatására jogszabályban feljogosított mentőtiszt gondoskodik. A szállító figyelmét külön erre a célra rendszeresített piros színű űrlap használatával kell felhívni arra, ha az elhunyt fertőző betegségben halt meg.
Az űrlapon az elhunytról ezeket az adatokat kell rögzíteni:
- családi és utónév, személyazonosság igazolására alkalmas okirat (típus/szám), születési hely és idő,
- az elhalálozás (ha az nem ismert), a holttest helye (címe), tényleges/becsült ideje,
- fertőző betegség gyanúja esetén a betegség neve,
- az elszállítás célintézményének (egészségügyi intézmény, temető, halotthűtő) megnevezése, címe,
- az elszállítást végző szervezet/személy neve, az elszállítás el- és megrendelt időpontja/határideje,
- az elszállítást elrendelő (orvos/mentőtiszt) neve, munkahelye, beosztása, elérhetősége.
A módosítás kitér az ismeretlen személyazonosságú („NN”-nel jelzett) elhunytakra vonatkozó szabályozásra, a halottszállítás feltételeire, a temetkezési szolgáltatók feladataira, a helyszíni halottvizsgálat szabályaira. Az elhunytat – ide nem értve a halva született magzatot, az élve született, de a szülést követő 168 órán belül elhalálozott gyermeket – ismeretlennek kell tekinteni, míg azonosítása nem történik meg.
Mentőtiszt helyszíni halottvizsgálatot csak külön képzés után végezhet, perinatális (koraszülött – a szerk.) halálozás esetén akkor sem.
Nem természetes módon bekövetkezett halál valószínűsítésekor helyszíni halottvizsgálatot csak a jogszabályban erre feljogosított orvos folytathat. Ilyenkor az
eltemettetéshez és elhamvasztáshoz szükséges engedélyt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az ügyben eljáró hatóság állítja ki. Az engedélyezésről szóló döntés alapján a halottvizsgálati bizonyítvány vonatkozó adatait az igazságügyi szakértő vagy eseti szakértői megbízással rendelkező orvos kitölti, és lezárja a halottvizsgálati bizonyítványt.
Helyszíni halottvizsgálatot mentőtiszt akkor sem folytathat, ha az elhunyt egészségügyi adatai nem érhetőek el, ilyenkor köteles az orvosnak átadni a holttest további vizsgálatát.
Ha nem tudni, ki volt az elhunyt kezelőorvosa, a holttestet a haláleset helyszínéhez legközelebbi patológiai osztállyal rendelkező kórházba kell szállítani, ahol döntenek a kórboncolás szükségességéről/mellőzéséről.
Ha elhunyt eltemettetésére kötelezett nem jelentkezik, a halál okát megállapító orvos a köztemetésre illetékes település jegyzőjének küldi meg a halottvizsgálati bizonyítványt, amit rögziteni kell az Elektronikus Halottvizsgálati Bizonyítványt Kiállító Rendszerben (eHVB) is.
Ismeretlen elhunytnál a hatósági/igazságügyi boncolást végző intézmény a halottvizsgálati bizonyítvány egy példányát egy munkanapon belül megküldi a KSH-nak.
