Magyar György ügyvéd a blogján elemezte, helyesen jártak-e el azok a rendőrök, akik akik Váctól kéklámpás autóikkal követtek, végül több ütközés után megállítottak egy Mercedest augusztus 1-jén az M2-es autóút Dunakeszihez közeli szakaszán. Annyi már kiderült, hogy az olykor 200 kilométer/óra sebességgel menekülő autó sofőrje járművezetéstől eltiltás hatálya alatt ült volán mögé, és korábban több szabálysértési ügye is volt már.
Az ügyvéd felidézi, hogy parancsnoki vizsgálat indult azzal kapcsolatban, hogy törvényesen, arányosan és szakszerűen jártak-e el azok a rendőrök,
Anélkül, hogy megelőlegeznénk a belső vizsgálat eredményét, talán érdemes feltenni néhány kérdést. Például mi a dolguk a rendőröknek, ha valakit gyorshajtáson érnek? Mivel ártanak többet: engedjék tovább a száguldozót, vagy kérjenek utasítást a parancsnokaiktól, hogy az elkövetőt azonnal üldözőbe vegyék-e, amivel a vélelmezett gyanúsítottat belehajszolják a járőrök és mások életét, testi épségét veszélyeztető újabb őrületbe?
– írja Magyar György.
Az ügyvéd leszögezi: a nem mindennapi üldözés oka világos, hiszen a Mercedes gazdája veszélyes lehetett a közlekedőkre. Az akció végül szerencsére sikerrel zárult: a gyorshajtót elkapták, és mivel a megállítása után sem működött együtt a rendőrökkel, őrizetbe vették, később a bíróság letartóztatta.
„A külső szemlélő számára békésebb megoldásnak tűnik, hogy egy gyorshajtót ne akarjanak feltétlenül kergetni, mert abból nagyobb baj lehet. (…) A gyorshajtás önmagában csupán szabálysértés, ráadásul olyan, az objektív felelősség körébe tartozó közigazgatási szabálysértés, amikor nem kell vizsgálni, ki az elkövető, hanem a jármű tulajdonosát/üzemben tartóját bírságolják meg, Az M2-esen történt konkrét ügyben – ha hagyják futni az elkövetőt – 130 ezer forint közigazgatási bírság lehetett a tét. Akkor is, ha nem állítják meg, hiszen ismertek az adatai, és az objektív felelősség alapján a büntetés behajtható. Emiatt érdemes volt mások, beleértve a rendőrök életét és testi épségét is figyelembe véve, a gyorshajtót üldözőbe venni, és ezzel belehajszolni esetleg életveszélyes szituációkba? (…) Akciófilmbe illő jelenet zajlott le az akkor mindenki számára nyitott autóúton, amikor két rendőrségi Skoda szorította le a gyorshajtó Mercedest. Csak a szerencsén múlott, hogy senki nem sérült meg, mert amikor a menekülő járművet a két útpályát elválasztó betonakadály felé terelték, a kocsi átkerülhetett volna a szemközti oldalra, és akkor ki tudja, mi történik.”
Ez pedig további kérdéseket vet fel. Magyar felidézi, hogy létezik egy 7001/2006-os ORFK-irányelv, amely szerint „a rendőr az intézkedése során veszélyhelyzetet nem idézhet elő, a jármű követése és a feltételek fennállása esetén történő megállítása” nem valósíthatja meg a Btk. közúti veszélyeztetésének bűntettét. Az ORFK álláspontja világos: a rendőrségi törvény szerint a „bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében – ha járművel menekül – a rendőrség mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és megállásra kényszerítheti”. Magyar szerint ez az érvelés azt jelenti, hogy a rendőrség úgy véli: a jogszabály a megállítással kapcsolatos intézkedésekre felhatalmazást ad, sőt:
Az ügyvéd idézi ezzel kapcsolatban a rendőrségi törvényt:
útzár alkalmazása során a rendőrség járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel a rendőri intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhető.
Magyar megjegyzi: a rendőrségi járművek vezetői általában vélhetően nem kapnak kiképzést szökött autók üldözésére, s ehhez nem is rendelkeznek megfelelő autókkal – egy nagyjából szériafelszereltégű Skoda nem alkalmas erre –, ezért talán nem kellett volna életveszélyes üldözésbe kezdeni.
„Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy a jogszabályok bűncselekménnyel gyanúsítható személyek elfogásáról beszélnek, a gyorshajtás pedig önmagában egészen másként minősül. Viszont aki a járművezetéstől eltiltás hatály alatt a volán mögé ül, 2021 áprilisa óta tényleg bűncselekményt követ el. Volt tehát bő két év arra, hogy a rendőrség felkészüljön az ilyen cselekmény esetén alkalmazandó eljárásra. Nem szabadna a szerencsére bízni, hogy egy intézkedés miként végződik. Végezetül még egy gondolat: »el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a „szabálysértés elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak«. Na, ennek lenne igazi visszatartó hatása” – zárul az ügyvéd bejegyzése.
